vasárnap, február 17, 2019

Höszigeteléssel is energiát sporolsz

 

szombat, február 16, 2019

Höszigeteléssel is energiát sporolsz

A hőszigetelő anyagok jellemzően könnyű anyagok.

Mi számít hőszigetelő anyagnak ? A hőszigetelő anyagok jellemzően könnyű anyagok. A hőszigetelő anyagok természetes, vagy gyakrabban, mesterséges anyagokból gyártott, nagypórus térfogatú, kis testsűrűségű, üreges, vagy szálas szerkezetű termékek, amelyeket szilárd váz és levegővel, vagy más gázokkal telített pórusok és kapillárisok rendszere alkot. Hőszigetelő anyagoknak azokat az anyagokat tekintjük, amelyek hővezetési tényezője kisebb 0,15 W/mK értéknél.

A hőszigetelő anyagok összes műszaki jellemzőjét a pórusszerkezet mennyisége és minősége határozza meg. Lehetnek szálas, vagy habosított kialakításúak. Miért érdemes hőszigetelni a házat ? Az energiaárak folyamatos növekedése, a környezetvédelem és a rendelkezésreálló energiaforrások szűkössége miatt egyre nagyobb igény mutatkozik a homlokzati hőszigetelő rendszerekre.

A jól kiválasztott homlokzati hőszigetelő rendszer alkalmazásával energiát és pénzt takaríthat meg. Megfelelően kialakított hőszigeteléssel elkerülhető a hőhidak, és ezzel együtt a penészfoltok kialakulása. Javul a komfortérzet azáltal, hogyan hőszigetelt falazatnál csökken a fal és a belső helyiségek levegőjének hőmérséklete közötti különbség. Kellemesebb hőérzetet biztosít alacsonyabb levegő-hőmérsékletnél is, nem érezhető a falak hideg sugárzása, javul az épület hőtároló képessége.

Hőszigetelő anyagok vásárlását ne az árak utáni érdeklődéssel kezdjük, hanem pontosan fogalmazzuk meg magunknak, vagy beszéljük meg szakemberrel, hogy mit, hol és hogyan akarunk hőszigetelni.

A cél pontos meghatározása leszűkíti a szóba jöhető anyagok körét. Ne csak a hőszigetelő anyag árát, hanem a vele készülő teljes szerkezet anyag- és munkadíját vegyük figyelembe a döntés előtt!

Drága hőszigetelés, olcsóbb szerkezet.

Gyakran előadódhat olyan eset, hogy drágább hőszigetelő anyag beépítésével összességében olcsóbb, jobb és tartósabb szerkezetet készíthetünk. Pl. hasznosított lapos tetők(terasz, járható tető, zöldtető) esetében XPS-habot fordított rétegrenddel alkalmazva a hőszigetelés olyan funkciókat is ellát, amit egyébként külön be kellene építeni. Az így elhagyható rétegek anyag- és munkadíjköltségének megtakarítása a szerkezetet összességében olcsóbbá teszi, mint az hagyományos megoldással lenne. Érdemes tehát előzetesen kalkulálni.

A hőszigetelő anyagok jellemzően könnyű anyagok.

Mi számít hőszigetelő anyagnak ? A hőszigetelő anyagok jellemzően könnyű anyagok. A hőszigetelő anyagok természetes, vagy gyakrabban, mesterséges anyagokból gyártott, nagypórus térfogatú, kis testsűrűségű, üreges, vagy szálas szerkezetű termékek, amelyeket szilárd váz és levegővel, vagy más gázokkal telített pórusok és kapillárisok rendszere alkot. Hőszigetelő anyagoknak azokat az anyagokat tekintjük, amelyek hővezetési tényezője kisebb 0,15 W/mK értéknél.

A hőszigetelő anyagok összes műszaki jellemzőjét a pórusszerkezet mennyisége és minősége határozza meg. Lehetnek szálas, vagy habosított kialakításúak. Miért érdemes hőszigetelni a házat ? Az energiaárak folyamatos növekedése, a környezetvédelem és a rendelkezésreálló energiaforrások szűkössége miatt egyre nagyobb igény mutatkozik a homlokzati hőszigetelő rendszerekre.

A jól kiválasztott homlokzati hőszigetelő rendszer alkalmazásával energiát és pénzt takaríthat meg. Megfelelően kialakított hőszigeteléssel elkerülhető a hőhidak, és ezzel együtt a penészfoltok kialakulása. Javul a komfortérzet azáltal, hogyan hőszigetelt falazatnál csökken a fal és a belső helyiségek levegőjének hőmérséklete közötti különbség. Kellemesebb hőérzetet biztosít alacsonyabb levegő-hőmérsékletnél is, nem érezhető a falak hideg sugárzása, javul az épület hőtároló képessége.

Hőszigetelő anyagok vásárlását ne az árak utáni érdeklődéssel kezdjük, hanem pontosan fogalmazzuk meg magunknak, vagy beszéljük meg szakemberrel, hogy mit, hol és hogyan akarunk hőszigetelni.

A cél pontos meghatározása leszűkíti a szóba jöhető anyagok körét. Ne csak a hőszigetelő anyag árát, hanem a vele készülő teljes szerkezet anyag- és munkadíját vegyük figyelembe a döntés előtt!

Drága hőszigetelés, olcsóbb szerkezet.

Gyakran előadódhat olyan eset, hogy drágább hőszigetelő anyag beépítésével összességében olcsóbb, jobb és tartósabb szerkezetet készíthetünk. Pl. hasznosított lapos tetők(terasz, járható tető, zöldtető) esetében XPS-habot fordított rétegrenddel alkalmazva a hőszigetelés olyan funkciókat is ellát, amit egyébként külön be kellene építeni. Az így elhagyható rétegek anyag- és munkadíjköltségének megtakarítása a szerkezetet összességében olcsóbbá teszi, mint az hagyományos megoldással lenne. Érdemes tehát előzetesen kalkulálni.

cimke felhö

Újra indítottam, újra hasznosítás, újra szól a hatlovetu, szelektív hulladék gyűjtés,

alumínium átvétel, szelharfa, napkitores hatása, atomenergia hasznosítás,

Csernobil katasztrófa, őko falu, kínai napelem park, napelemes autó,

Alternatív ház, alternatív energia, zöld környezetben, zöld energia, hulladék szállítása,

hulladék hasznosítás, vizenergia, szélenergia, napkelte,

napkollektor, szélturbina,tiszta energiát, őko falu, kínai természetes energiával,

 

szerda, február 06, 2019

Célok

 Alternatív energia

szerda, február 06, 2019

Ujrahasznosítás | Ökofalvak Célok Cél az újrahasznosítás megsokszorozása Magyarországon a hulladékhelyzet jelentősen különbözik az európai problémáktól. Úgy tűnik, ismét nem az arcunk méretével, sokkal inkább a zsömléjével van a probléma. Jelenleg ugyanis csupán egyetlenegy települési szilárdhulladék-égetőnk van, a rákospalotai, amely hatékonysága (köszönhetően a tavaly befejezett közel 20 milliárd forintos teljes felújításának) könnyen teljesíti a 60 százalékot. Ez tehát nem jelent gondot. 2020-ra a lakossági hulladékok 50 százalékának az újrahasznosítása a cél Egy évvel ezelőtt a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára bejelentette: Magyarország 2020-ra a lakossági üveg-, műanyag-, papír- és fémhulladék legalább 50 százalékát szeretné állandó jelleggel újrahasznosítani. – írja a kormany.hu Az Európai Unió tervezetének célja szerint, Magyarországon 2025-re ne legyen semmilyen, anyagában hasznosítható hulladék a hulladéklerakókban elhelyezve. – mondta V. Németh Zsolt egy évvel ezelőtt a HUKE cégcsoport üveghulladék-feldolgozójának avatásán Zalaegerszegen. Csak a 35 százaléka kerül újrahasznosításra Több mint 100 ezer tonna üveghulladék keletkezik évente ma Magyarországon, aminek csak a 35 százaléka kerül újrahasznosításra. Szerencsére számos pályázat segíti a hulladékfeldolgozást: tavaly mintegy 118 milliárd forint állt rendelkezésre A Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program segítségével. Igaz ebből a költségkeretből nem tudjuk, hogy pontosan mennyit költöttek az újrahasznosítással foglalkozó szektorok korszerűsítésére és bővítésére. A HUKE cégcsoport ügyvezető igazgatója, Rudolf Wiedner szerint Zalaegerszegen az egyik legmodernebb üveghulladék-válogatóját alakították ki. A fejlesztéseket az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség pályázati támogatásának segítségével tudták kivitelezni. Ezenkívül arra is felhívták a figyelmet, hogy az EU-s átlag 1 főre eső üveg-hulladékfeldolgozás mértéke 30 kilogramm. Azonban ez az érték Magyarországon csak 3 kilogramm. Miért fontos az újrahasznosítás? Sok helyen olvashatjuk, valamint az újrahasznosítás feladatainál és céljainál – minden esetben – első helyen látjuk a környezetvédelmet, mint fő prioritást. Persze, szerintünk is ez a legfontosabb. Mi más célja van még? Mondanunk sem kell, hogy a gazdaság szempontjából is kiemelt szerepe van az újrahasznosításnak, mivel az anyagában történő hasznosítás teszi lehetővé az újraértékesítést, valamint az adott hulladékból készült termék piacra történő visszahelyezését. Ennek eredményeképpen a hulladékból kinyert másodnyersanyag nem vész el, csak átalakul.

Ujrahasznosítás | Ökofalvak Célok Cél az újrahasznosítás megsokszorozása Magyarországon a hulladékhelyzet jelentősen különbözik az európai problémáktól. Úgy tűnik, ismét nem az arcunk méretével, sokkal inkább a zsömléjével van a probléma. Jelenleg ugyanis csupán egyetlenegy települési szilárdhulladék-égetőnk van, a rákospalotai, amely hatékonysága (köszönhetően a tavaly befejezett közel 20 milliárd forintos teljes felújításának) könnyen teljesíti a 60 százalékot. Ez tehát nem jelent gondot. 2020-ra a lakossági hulladékok 50 százalékának az újrahasznosítása a cél Egy évvel ezelőtt a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára bejelentette: Magyarország 2020-ra a lakossági üveg-, műanyag-, papír- és fémhulladék legalább 50 százalékát szeretné állandó jelleggel újrahasznosítani. – írja a kormany.hu Az Európai Unió tervezetének célja szerint, Magyarországon 2025-re ne legyen semmilyen, anyagában hasznosítható hulladék a hulladéklerakókban elhelyezve. – mondta V. Németh Zsolt egy évvel ezelőtt a HUKE cégcsoport üveghulladék-feldolgozójának avatásán Zalaegerszegen. Csak a 35 százaléka kerül újrahasznosításra Több mint 100 ezer tonna üveghulladék keletkezik évente ma Magyarországon, aminek csak a 35 százaléka kerül újrahasznosításra. Szerencsére számos pályázat segíti a hulladékfeldolgozást: tavaly mintegy 118 milliárd forint állt rendelkezésre A Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program segítségével. Igaz ebből a költségkeretből nem tudjuk, hogy pontosan mennyit költöttek az újrahasznosítással foglalkozó szektorok korszerűsítésére és bővítésére. A HUKE cégcsoport ügyvezető igazgatója, Rudolf Wiedner szerint Zalaegerszegen az egyik legmodernebb üveghulladék-válogatóját alakították ki. A fejlesztéseket az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség pályázati támogatásának segítségével tudták kivitelezni. Ezenkívül arra is felhívták a figyelmet, hogy az EU-s átlag 1 főre eső üveg-hulladékfeldolgozás mértéke 30 kilogramm. Azonban ez az érték Magyarországon csak 3 kilogramm. Miért fontos az újrahasznosítás? Sok helyen olvashatjuk, valamint az újrahasznosítás feladatainál és céljainál – minden esetben – első helyen látjuk a környezetvédelmet, mint fő prioritást. Persze, szerintünk is ez a legfontosabb. Mi más célja van még? Mondanunk sem kell, hogy a gazdaság szempontjából is kiemelt szerepe van az újrahasznosításnak, mivel az anyagában történő hasznosítás teszi lehetővé az újraértékesítést, valamint az adott hulladékból készült termék piacra történő visszahelyezését. Ennek eredményeképpen a hulladékból kinyert másodnyersanyag nem vész el, csak átalakul.

cimke felhö

Újra indítottam, újra hasznosítás, újra szól a hatlovetu, szelektív hulladék gyűjtés,

alumínium átvétel, szelharfa, napkitores hatása, atomenergia hasznosítás,

Csernobil katasztrófa, őko falu, kínai napelem park, napelemes autó,

Alternatív ház, alternatív energia, zöld környezetben, zöld energia, hulladék szállítása,

hulladék hasznosítás, vizenergia, szélenergia, napkelte,

napkollektor, szélturbina,tiszta energiát, őko falu, kínai természetes energiával,

 

hULLADÉK KEZELÉS

  szerda, február 06, 2019

Ujrahasznosítás | Ökofalvak Bevezetö Sokféleképpen nevezzük, de mindegyiknek egy a lényege: az anyagában történő hasznosítás, mert ezen tevékenységnek köszönhetően a hulladékból újra termék készül! Így a másodnyersanyag (hulladék) nem vész el, csak átalakul. A szelektív hulladékok újrafeldolgozásával jelentős mennyiségű elsődleges nyersanyagot takaríthatunk meg, ami a környezet szempontjából mindenképpen kedvező. Ne feledjük azonban, hogy az újrafeldolgozás során is elkerülhetetlenül szennyezés keletkezik - tehát a megelőzéshez és az újrahasználathoz képest kevésbé környezetbarát megoldás, amit az alábbi hulladékhierarchia is jól szemléltet. “A szelektív hulladékgyűjtés csak egy eszköz a tiszta környezet elérése érdekében, nem pedig maga a cél!” h_piramis_2015 Környezetvédelem = Szelektív hulladékgyűjtés? Ha valakinek feltesszük a kérdést, hogy: “Te környezettudatos vagy?”, 80-90%-ban azt válaszolja, hogy: “Igen, szelektíven gyűjtöm a hulladékot!” De annak ellenére, hogy szinte mindenkinek ez jut először az eszébe a környezetvédelemről, ahhoz képest mindössze az összes hulladék kb. 17%-át válogatjuk szét, ami jócskán elmarad az északnyugat-európai országok statisztikáitól … Itt figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy amíg nálunk évente kb. 370 kg hulladék keletkezik fejenként, addig Nyugat-Európában ez a szám 600-800 kg/fő/év… Remélhetőleg ezt a hulladékmennyiséget mi sosem érjük el és tanulunk az észak-nyugati országok hibájából. Magyarországon már több mint száz cég foglalkozik hulladékhasznosítással, az egyetemeken is komoly kutatómunka folyik ezen a téren. Az újrahasznosított termékek nagyon színes skálán mozognak, erről mi sem tanúskodik jobban, mint a Hulladékból Termék kiállítás. A tárlatot kiszolgáló hulladékos portálon megtalálható az összes cég és több ezer termékük. Talán ezek a termékek cáfolják legjobban azt a tévhitet, miszerint a szelektív hulladékot összeöntenék. Pedig a dolog ennél sokkal többről szól (ld. újrahasználat, megelőzés). A vegyes hulladék (szemét) alkotórészeit is meg lehet próbálni szétválasztani (rostálással, mágnessel, mikrobiológiai módszerrel (MBH), stb.), de mennyivel könnyebb, mennyivel tisztább megoldás, ha csak egyszerűen külön gyűjtjük! Az Európai Uniónak is kifejezett célja, hogy a hulladékgazdálkodásban a “recycling”, vagyis az újrafeldolgozás váljon meghatározóvá. Ez persze nem megy magától, a tagországokban nemcsak a szelektív gyűjtést kell támogatni, de a másodnyersanyagokat felhasználó ipar kialakítását is, pl. az újrahasznosító cégeket! Az újrahasznosítás minősége Az újrahasznosítás eredményét, termékét két minőségi kategóriába sorolhatjuk: upcycling (felhasznosítás, vagy értéknövelő újrahasznosítás) és downcycling a (lehasznosítás, vagy értékcsökkentő újrahasznosítás). A két fogalom tehát az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti minőségét fejezik ki. Az értéknövelő újrahasznosítás esetében az anyag minőségét megtartva történik a hasznosítás, így az (elvileg) korlátlan számú alkalommal azonos típusú és minőségű termék gyártására alkalmas. Ilyen például az üveg hasznosítása, vagy amikor válogatott papír hulladékból kartonbútor készül! Az értékcsökkentő újrahasznosítás gyengébb minőségű terméket eredményez, mint például amikor a PET palack hulladékból nylonzacskót gyártanak. Másik példa a szelektíven gyűjtött papírok esete, ahol a hasznosítás során a papírrostok egyre rövidülnek, így egy idő után - új hulladé # robots.txt generated by freeseotools.sitowebinfo.com User-agent: Googlebot Disallow: User-agent: googlebot-image Disallow: User-agent: googlebot-mobile Disallow: User-agent: MSNBot Disallow: User-agent: Slurp Disallow: User-agent: Teoma Disallow: User-agent: Gigabot Disallow: User-agent: Robozilla Disallow: User-agent: Nutch Disallow: User-agent: ia_archiver Disallow: User-agent: baiduspider Disallow: User-agent: naverbot Disallow: User-agent: yeti Disallow: User-agent: yahoo-mmcrawler Disallow: User-agent: psbot Disallow: User-agent: yahoo-blogs/v3.9 Disallow: User-agent: * Disallow: Crawl-delay: 10 Disallow: /cgi-bin/ Sitemap: http://ujrahasznositas.xyzk hozzákeverése nélkül - elértéktelenedne a anyag.

Ujrahasznosítás | Ökofalvak Bevezetö Sokféleképpen nevezzük, de mindegyiknek egy a lényege: az anyagában történő hasznosítás, mert ezen tevékenységnek köszönhetően a hulladékból újra termék készül! Így a másodnyersanyag (hulladék) nem vész el, csak átalakul. A szelektív hulladékok újrafeldolgozásával jelentős mennyiségű elsődleges nyersanyagot takaríthatunk meg, ami a környezet szempontjából mindenképpen kedvező. Ne feledjük azonban, hogy az újrafeldolgozás során is elkerülhetetlenül szennyezés keletkezik - tehát a megelőzéshez és az újrahasználathoz képest kevésbé környezetbarát megoldás, amit az alábbi hulladékhierarchia is jól szemléltet. “A szelektív hulladékgyűjtés csak egy eszköz a tiszta környezet elérése érdekében, nem pedig maga a cél!” h_piramis_2015 Környezetvédelem = Szelektív hulladékgyűjtés? Ha valakinek feltesszük a kérdést, hogy: “Te környezettudatos vagy?”, 80-90%-ban azt válaszolja, hogy: “Igen, szelektíven gyűjtöm a hulladékot!” De annak ellenére, hogy szinte mindenkinek ez jut először az eszébe a környezetvédelemről, ahhoz képest mindössze az összes hulladék kb. 17%-át válogatjuk szét, ami jócskán elmarad az északnyugat-európai országok statisztikáitól … Itt figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy amíg nálunk évente kb. 370 kg hulladék keletkezik fejenként, addig Nyugat-Európában ez a szám 600-800 kg/fő/év… Remélhetőleg ezt a hulladékmennyiséget mi sosem érjük el és tanulunk az észak-nyugati országok hibájából. Magyarországon már több mint száz cég foglalkozik hulladékhasznosítással, az egyetemeken is komoly kutatómunka folyik ezen a téren. Az újrahasznosított termékek nagyon színes skálán mozognak, erről mi sem tanúskodik jobban, mint a Hulladékból Termék kiállítás. A tárlatot kiszolgáló hulladékos portálon megtalálható az összes cég és több ezer termékük. Talán ezek a termékek cáfolják legjobban azt a tévhitet, miszerint a szelektív hulladékot összeöntenék. Pedig a dolog ennél sokkal többről szól (ld. újrahasználat, megelőzés). A vegyes hulladék (szemét) alkotórészeit is meg lehet próbálni szétválasztani (rostálással, mágnessel, mikrobiológiai módszerrel (MBH), stb.), de mennyivel könnyebb, mennyivel tisztább megoldás, ha csak egyszerűen külön gyűjtjük! Az Európai Uniónak is kifejezett célja, hogy a hulladékgazdálkodásban a “recycling”, vagyis az újrafeldolgozás váljon meghatározóvá. Ez persze nem megy magától, a tagországokban nemcsak a szelektív gyűjtést kell támogatni, de a másodnyersanyagokat felhasználó ipar kialakítását is, pl. az újrahasznosító cégeket! Az újrahasznosítás minősége Az újrahasznosítás eredményét, termékét két minőségi kategóriába sorolhatjuk: upcycling (felhasznosítás, vagy értéknövelő újrahasznosítás) és downcycling a (lehasznosítás, vagy értékcsökkentő újrahasznosítás). A két fogalom tehát az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti minőségét fejezik ki. Az értéknövelő újrahasznosítás esetében az anyag minőségét megtartva történik a hasznosítás, így az (elvileg) korlátlan számú alkalommal azonos típusú és minőségű termék gyártására alkalmas. Ilyen például az üveg hasznosítása, vagy amikor válogatott papír hulladékból kartonbútor készül! Az értékcsökkentő újrahasznosítás gyengébb minőségű terméket eredményez, mint például amikor a PET palack hulladékból nylonzacskót gyártanak. Másik példa a szelektíven gyűjtött papírok esete, ahol a hasznosítás során a papírrostok egyre rövidülnek, így egy idő után - új hulladé # robots.txt generated by freeseotools.sitowebinfo.com User-agent: Googlebot Disallow: User-agent: googlebot-image Disallow: User-agent: googlebot-mobile Disallow: User-agent: MSNBot Disallow: User-agent: Slurp Disallow: User-agent: Teoma Disallow: User-agent: Gigabot Disallow: User-agent: Robozilla Disallow: User-agent: Nutch Disallow: User-agent: ia_archiver Disallow: User-agent: baiduspider Disallow: User-agent: naverbot Disallow: User-agent: yeti Disallow: User-agent: yahoo-mmcrawler Disallow: User-agent: psbot Disallow: User-agent: yahoo-blogs/v3.9 Disallow: User-agent: * Disallow: Crawl-delay: 10 Disallow: /cgi-bin/ Sitemap: http://ujrahasznositas.xyzk hozzákeverése nélkül - elértéktelenedne a anyag.

cimke felhö

Újra indítottam, újra hasznosítás, újra szól a hatlovetu, szelektív hulladék gyűjtés,

alumínium átvétel, szelharfa, napkitores hatása, atomenergia hasznosítás,

Csernobil katasztrófa, őko falu, kínai napelem park, napelemes autó,

Alternatív ház, alternatív energia, zöld környezetben, zöld energia, hulladék szállítása,

hulladék hasznosítás, vizenergia, szélenergia, napkelte,

napkollektor, szélturbina,tiszta energiát, őko falu, kínai természetes energiával,

 

péntek, február 01, 2019

miért jó

csütörtök, január 31, 2019

Alternatív energia

Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető tiszta energia, úgy mint: napenergia, vízenergia, szélenergia, geotermikus energia.

A megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket, melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újratermelődik.

Az alternatív energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, és nem okoznak környezet szennyzést. Alternatív energiaforrás az az energia hordozó, amelyből a jelenleg használatos szénhidrogének alternatívájaként valamilyen energiát ( hő-, mozgási-, villamosenergia ) tudunk kinyerni.

A kőolaj, a földgáz, a szén és az urán a nem megújuló energiafajták közé tartoznak. Ezek az energiafajták adják jelenlegi energiafelhasználásunk csaknem teljes részét, azonban, ahogy ezek neve is mutatja, készletük korlátozott, újratermelésükre nincs lehetőség, vagy az olyan lassú, hogy belátható időn belül a készletek megújulására nem számíthatunk.

Vannak viszont olyan energiafajták, melyek folyamatosan újratermelődnek. Ezek az alternatív energiák ( megújuló energiák ) : a napenergia, szélenergia, vízenergia, biomassza és a geotermikus energia. A fosszilis energiahordozó készletek végesek, ráadásul ha növekvő energiaigényünket kizárólag ezek felhasználásával akarjuk kielégíteni, az a környezetszennyezés további fokozásával jár. Az sem mindegy, hogy a jelentős részben importnyersanyagra épülő magyar energiaipar mennyiért szerzi be az energiát. Sajnos Magyarország lemaradása óriási, a gazdaságos módon kinyerhető energia felhasználások terén.

A gyors növekedés idején mind a nyersanyagokkal, mind az energiahordozókkal rendkívül pazarló módon gazdálkodtak, akkoriban úgy tűnt, hogy a tudományos felfedezések és a műszaki találmányok minden létező és felmerülő problémára kínálnak megoldást.

Napjainkban a befektetések egyre jobban a megújuló energiákat alkalmazó vállalkozások felé orientálódnak. Egyetlen módon menthetjük meg környezetünket és válhatunk függetlenné a fosszilis energia hordozóktól, ha rendületlenül kutatjuk - keressük az alternatív energia forrásokat.

Keresési eredmények

Internetes találatok

 

Alternativ Energia – www.alternativenergia.hu

Napkollektor, Napelem, Napcella · Szélgenerátor, szélerőmű · Passzívház · Hőszigetelés · Aktív ház · Energiatanúsítvány · Smart Home – az Okos Otthon …

5 alkalommal látogatta már meg ezt az oldalt. Utolsó látogatás ideje: 2020.06.03.

 

Alternatív energia - energia alternatívák

Alternatív energia - zöld energia alternatívák - megújuló energiák. Az alternatív energiák alkalmazásának lehetőségei napjainkban.

 

Alternatív energia

www.alternativ-energia.eu › alternativ_energia

Alternatív energia a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető tiszta energia, úgy mint : napenergia, vízenergia, szélenergia, geotermikus energia.

 

Minden, amit a jövő energiáiról tudni érdemes. Célunk, hogy az olvasók megismerjék a megújuló energiákban (nap-, szél-, bio- és vízenergiában) rejlő …

 

Alternatív energia alapú hő- és energiaszolgáltatás | Cothec

cothec.hu › alternativ-energia-alapu-ho-es-energiaszolg…

Alternatív energia alapú hő- és energiaszolgáltatás … Megújuló energiaforrások: napenergia; szélenergia; vízenergia; geotermikus energia; biomassza.

 

Megújuló energiaforrás – Wikipédia

hu.wikipedia.org › wiki › Megújuló_energiaforrás

A megújuló energiaforrások a napenergia közvetlen termikus és fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából …

 

Mi várható az alternatív energia következő évtizedében …

raketa.hu › mi-varhato-az-alternativ-energia-kovetkezo…

  1. febr. 16. - A 2020-as évek meghatározó időszakot jelentenek az alternatív energia számára, de pontosabban mit hozhat a következő 10 év az alternatív …

 

Alternatív Energia hírportál - Home | Facebook

www.facebook.com › … › News & Media Website

Alternatív Energia hírportál. 30755 likes · 253 talking about this. Célunk, hogy az olvasók megismerjék a megújuló energiákban (nap-, szél-, bio- és…

 

Alternatív energia / energia alternatívák - Napelem rendszer

www.napelemek-napkollektorok.hu › bioenergia › ener…

  1. aug. 22. - Az alternatív energia, energiák hasznosítása jelenti a kiutat a világszerte egyre jobban jelentkező energia- és környezetvédelmi válságból.

 

Zöld energia - alternativ energia - megújuló energia | Vajda …

vajdapapir.hu › fenntarthatosag › zoldenergia

Sokszor halljuk a zöld energia, alternatív energia, megújuló energia kifejezéseket, … (napenergia, szélenergia, geotermikus energia, vízenergia, biomassza stb.) … 

 cimke:

facebook,youtube,youtubeon keresztül,amazon,időjárás,googleban,walmart,gmail,yahoo email,jehu,google,fordító,cél,fox,hírek,otthoni,raktár,fordít,Cnn,Nba,étela,közelemben,instagram,google térkép,időjárás holnap,éttermek a közelemben,usps követés,legjobb vétel,Lowes,costco,amazon prím,számológép,craigslist,választásieredmények,Reddit,Airbnb,Burger,King,Twitch,GoogleDokumentumok,zillow,traductor,wells,fargo,hírek,google,osztályterem,amerikai,bank,Msn,netflix,Nfl,macys,kohlok,etsy,Térképek,roblox,walmart,közel,hozzám,választás,walgreens,nba pontszámok,adu,hotmail, szolgáltatás,ups nyomon követés,aol levél,facebook bejelentkezés,ingerellenőrzés,fedex követés,dow jones,angoltólaspanyolig,séf,pizza,kunyhó,espn,autozone,amckészlet,nbam,Usps,régihaditengerészet,taco harang,cvs,búg,Irs,hobbi lobbi,a meghajtón google,PayPal,ikea,pasziánsz,Dominos,játéktop,tőke egy,sebességteszt,googlemeghajtó,tesla,készlet,Lakers,spanyolangol,tiktok,bitcoin,ár,fedex,viszály,pinterest,chipotle,üldöz,dogecoin,psös,mihályok,kilátás,kapcsoltin,Nordstrom,facebook piactér,

csütörtök, január 10, 2019

Megújuló energiaforrás

1.10.2019

Megújuló energiaforrás

Ez a lap egy ellenőrzött változatarészletek megjelenítése/elrejtése

Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

Európa néhány országában a megújuló energia aránya a teljes energiafelhasználáshoz képest 2016-ban

Megújuló energiaforrásnak nevezzük azoknak az energiahordozóknak a csoportját, amelyek az emberi időszámítást tekintve képesek megújulni, nem fogynak el, ellentétben a nem megújuló energiaforrásokkal. A megújuló energiaforrások a napenergia közvetlen termikus és foto-villamos hasznosítása, biomassza, szélenergia, vízenergia, geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az ár-apály energia. A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.[2].

A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsájtása nélkül is felhasználható, azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést. Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható, ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a megújuló energiát felhasználó erőművek közé.

A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye, többségük a környezetre és az élőlényekre tekintve ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsájt ki, azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem mindenütt felhasználhatóak, és nem akármekkora mennyiségben.

Szélerőmű

Szélerőművek

A szélenergia a levegő mozgási energiáját használja fel, a szél által meghajtott kerekek megforgatják a generátort, amivel elektromos energia állítható elő. A szél segítségével termelt energia jelenleg évi 20%-kal növekszik,[4][5] és rendkívül népszerű Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban.

A szélerőművek működése nem jár emisszióval, de csak oda érdemes telepíteni, ahol rendszeresen nagy széljárások jellemzőek. Hátránya, hogy a széltől függően az erőművek nagyon váltakozó nagyságban állítanak elő elektromos energiát, előre pontosan meg nem jósolható időközökben.

Vízerőmű

A vízenergia a folyók vizének helyzeti energiáját használja ki. A folyón érkező vizet gáttal felduzzasztják, majd ráeresztik a turbinákra, ahol a helyzeti energia először mechanikus-, majd a generátorokban elektromos energiává alakul. A világ vízerőműveinek összteljesítménye mintegy 715 000 MW, a Föld elektromos összteljesítményének 19%-a (2003-ban 16%-a), a megújuló energiahasznosításnak 2005-ben a 63%-a. [6]

Vízerőmű az Egyesült Államokban

A vízenergia használata nem jár emisszióval, ezen kívül igen nagy előnye, hogy képes folyamatosan energiát előállítani szemben a nap- és szélerőművekkel, azonban csak olyan helyeket lehet felhasználni, ahol bő vizű folyók nagy magasságkülönbséggel haladnak.

Naperőmű

A napenergia a Földet érő napsugárzásból kinyerhető energia. Használata történhet fotovoltaikus elektromos- vagy hőenergia előállításával. A napenergia használata történhet aktív módon naperőműben, napelemmel vagy napkollektorral, illetve passzív módon, ilyen például az épületek tájolása segítségével elért hőmegtakarítás, vagy a hőszigetelés. Decentralizált energiatermelésre sok háztartásban használják világszerte.

Napelemek

A naperőművek emissziómentesek és felhasználhatóak kisebb méretekben is, így lehetséges akár családi házak tetejére néhány darabot, akár egy erőműparkban sokat egymás mellett üzemeltetni. Hátránya, hogy a napsugárzástól függően az erőművek nagyon váltakozó nagyságban állítanak elő elektromos energiát, meg nem jósolható időközökben. Éjszaka az erőművek nem képesek áram előállítására.

Biomassza

A cukornádat nem csak élelmiszerként lehet felhasználni, hanem energiakinyerésre is használható

A biomassza kifejezés alatt tágabb értelemben a Földön lévő összes élő tömeget értjük. A mai elterjedt jelentése: energetikailag hasznosítható növények, termés, melléktermékek, növényi és állati hulladékok. A biomassza segítségével fosszilis tüzelőanyagok válthatóak ki és ideális esetben az elégetett növényi anyag 1 éven belül újratermelődik, megteremtve ezzel a fenntartható fejlődés és energiagazdálkodás lehetőségét.

A biomassza feldolgozásával nyerhető energiafajták:

biogáz (szerves anyag anaerob bomlásával Pl: metán)

bioüzemanyag (biomassza, szerves anyag, hulladék szerves anyag tartalmából), pl. biodízel, bioetanol

szilárd biomassza (tűzifa, fa apríték, pellet, fabrikett)

Ugyan a különböző biomasszák a megújuló energiahordozók közé tartoznak, elégésük a környezetre káros gázok különböző mértékű kibocsátásával jár.

Geotermikus-erőmű

A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia. A Föld középpontja felé haladva kilométerenként átlag 30 °C-kal emelkedik a hőmérséklet. Magyarországon a geotermikus energiafelhasználás 1992-es adat szerint 80-90 ezer tonna kőolaj energiájával volt egyenértékű. A geotermikus energia gyakorlatilag korlátlan és folytonos energianyereséget jelent. Termálvíz formájában nem kiapadhatatlan forrás. Kitermelése viszonylag olcsó, a levegőt nem szennyezi, viszont a felszíni vizeket nemegyszer - magas sótartalmánál fogva - igen.

Geotermikus erőmű a Fülöp-szigeteken

A geotermikus energia megújuló energiaforrás, ami a legolcsóbb energiák közé tartozik, hacsak nem kell a sós vizet villamos energiával visszapréselni az eredeti közegébe. Mára Spanyolország a legnagyobb zöldenergia-felhasználó. Magyarországon sok geotermikus energiát használnak fel, sok híres termálfürdő van. A geotermikus fűtés telepítése kb. 5 év alatt térül meg. Magyarországon a termálvíz 2 km-nél, nyomás alatt akár 120 °C-os is lehet

Megújuló energiaforrás

Ez a lap egy ellenőrzött változatarészletek megjelenítése/elrejtése

Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

Megújuló energiaforrásnak nevezzük azoknak az energiahordozóknak a csoportját, amelyek az emberi időszámítást tekintve képesek megújulni, nem fogynak el, ellentétben a nem megújuló energiaforrásokkal. A megújuló energiaforrások a napenergia közvetlen termikus és foto-villamos hasznosítása, biomassza, szélenergia, vízenergia, geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az ár-apály energia. A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.[2].

A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsájtása nélkül is felhasználható, azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést. Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható, ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a megújuló energiát felhasználó erőművek közé.

A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye, többségük a környezetre és az élőlényekre tekintve ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsájt ki, azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem mindenütt felhasználhatóak, és nem akármekkora mennyiségben.

Szélerőmű

Szélerőművek

A szélenergia a levegő mozgási energiáját használja fel, a szél által meghajtott kerekek megforgatják a generátort, amivel elektromos energia állítható elő. A szél segítségével termelt energia jelenleg évi 20%-kal növekszik,[4][5] és rendkívül népszerű Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban.

A szélerőművek működése nem jár emisszióval, de csak oda érdemes telepíteni, ahol rendszeresen nagy széljárások jellemzőek. Hátránya, hogy a széltől függően az erőművek nagyon váltakozó nagyságban állítanak elő elektromos energiát, előre pontosan meg nem jósolható időközökben.

Vízerőmű

A vízenergia a folyók vizének helyzeti energiáját használja ki. A folyón érkező vizet gáttal felduzzasztják, majd ráeresztik a turbinákra, ahol a helyzeti energia először mechanikus-, majd a generátorokban elektromos energiává alakul. A világ vízerőműveinek összteljesítménye mintegy 715 000 MW, a Föld elektromos összteljesítményének 19%-a (2003-ban 16%-a), a megújuló energiahasznosításnak 2005-ben a 63%-a. [6]

Vízerőmű az Egyesült Államokban

A vízenergia használata nem jár emisszióval, ezen kívül igen nagy előnye, hogy képes folyamatosan energiát előállítani szemben a nap- és szélerőművekkel, azonban csak olyan helyeket lehet felhasználni, ahol bő vizű folyók nagy magasságkülönbséggel haladnak.

Naperőmű

A napenergia a Földet érő napsugárzásból kinyerhető energia. Használata történhet fotovoltaikus elektromos- vagy hőenergia előállításával. A napenergia használata történhet aktív módon naperőműben, napelemmel vagy napkollektorral, illetve passzív módon, ilyen például az épületek tájolása segítségével elért hőmegtakarítás, vagy a hőszigetelés. Decentralizált energiatermelésre sok háztartásban használják világszerte.

Napelemek

A naperőművek emissziómentesek és felhasználhatóak kisebb méretekben is, így lehetséges akár családi házak tetejére néhány darabot, akár egy erőműparkban sokat egymás mellett üzemeltetni. Hátránya, hogy a napsugárzástól függően az erőművek nagyon váltakozó nagyságban állítanak elő elektromos energiát, meg nem jósolható időközökben. Éjszaka az erőművek nem képesek áram előállítására.

Biomassza

A cukornádat nem csak élelmiszerként lehet felhasználni, hanem energiakinyerésre is használható

A biomassza kifejezés alatt tágabb értelemben a Földön lévő összes élő tömeget értjük. A mai elterjedt jelentése: energetikailag hasznosítható növények, termés, melléktermékek, növényi és állati hulladékok. A biomassza segítségével fosszilis tüzelőanyagok válthatóak ki és ideális esetben az elégetett növényi anyag 1 éven belül újratermelődik, megteremtve ezzel a fenntartható fejlődés és energiagazdálkodás lehetőségét.

A biomassza feldolgozásával nyerhető energiafajták:

biogáz (szerves anyag anaerob bomlásával Pl: metán)

bioüzemanyag (biomassza, szerves anyag, hulladék szerves anyag tartalmából), pl. biodízel, bioetanol

szilárd biomassza (tűzifa, fa apríték, pellet, fabrikett)

Ugyan a különböző biomasszák a megújuló energiahordozók közé tartoznak, elégésük a környezetre káros gázok különböző mértékű kibocsátásával jár.

Geotermikus-erőmű

A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia. A Föld középpontja felé haladva kilométerenként átlag 30 °C-kal emelkedik a hőmérséklet. Magyarországon a geotermikus energiafelhasználás 1992-es adat szerint 80-90 ezer tonna kőolaj energiájával volt egyenértékű. A geotermikus energia gyakorlatilag korlátlan és folytonos energianyereséget jelent. Termálvíz formájában nem kiapadhatatlan forrás. Kitermelése viszonylag olcsó, a levegőt nem szennyezi, viszont a felszíni vizeket nemegyszer - magas sótartalmánál fogva - igen.

Geotermikus erőmű a Fülöp-szigeteken

A geotermikus energia megújuló energiaforrás, ami a legolcsóbb energiák közé tartozik, hacsak nem kell a sós vizet villamos energiával visszapréselni az eredeti közegébe. Mára Spanyolország a legnagyobb zöldenergia-felhasználó. Magyarországon sok geotermikus energiát használnak fel, sok híres termálfürdő van. A geotermikus fűtés telepítése kb. 5 év alatt térül meg. Magyarországon a termálvíz 2 km-nél, nyomás alatt akár 120 °C-os is lehet

images

Megújuló energiaforrásnak nevezzük az energiahordozók azon csoportját,
amelyek emberi időléptékben képesek megújulni, azaz nem fogynak el,
ellentétben a nem megújuló energiaforrásokkal. A megújuló energiaforrások a
napenergia közvetlen termikus és
fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából
kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az árapály energia.
A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó
energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.[2]
A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsátása nélkül is felhasználható,
azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést.
Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható,
ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a
megújuló energiát felhasználó erőművek közé.
A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye,
többségük a környezetre és az élőlényekre ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsát ki,
azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem használhatóak fel bárhol, és nem
akármekkora mennyiségben
Alternatív energia a természeti jelenségek kölcsönhatásából
kinyerhető tiszta energia, úgy mint: napenergia, vízenergia, szélenergia,
geotermikus energia. A megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket,
melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi
beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újratermelődik.
Az alternatív energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a
fenntartható fejlődés alapelveivel, és nem okoznak környezet szennyezést.
Alternatív energiaforrás az az energia hordozó, amelyből a jelenleg használatos
szénhidrogének alternatívájaként valamilyen energiát (hő viz villamosenergia) tudunk kinyerni.

cimke felhö

 

Make your data work for you - Alternativenergiák
We have been awarded by Google DNI (Digital News Innovation Fund), a European programme part of the Google News Initiative, an effort to help journalism thrive in the digital age.