A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ALTERNATÍV ENERGIA. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ALTERNATÍV ENERGIA. Összes bejegyzés megjelenítése

vasárnap, május 02, 2021

energia alternatívák

Alternatív energia - energia alternatívák

Alternatív energia - zöld energia alternatívák - megújuló energiák. Az alternatív energiák alkalmazásának lehetőségei napjainkban.

 

Alternatív energia

http://www.alternativ-energia.eu › alternativ_energia

Az alternatív energia, vagy megújuló energia gyűjtőfogalom, melyek alatt az alábbi energiaforrásokat értjük: napenergia,; szélenergia,; biomassza,; geotermikus …

 

Megújuló energiaforrás – Wikipédia

https://hu.wikipedia.org › wiki › Megújuló_energiaforrás

A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából … A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsátása nélkül is …

 

Energiaellátás, alternatív energiaforrások hasznosítása …

https://regi.tankonyvtar.hu › tartalom › 2010-0019_En…

A többi megújuló energiaforrást (szél, napsugárzás, árapály, földhő, biomassza) alternatívnak is nevezik, jelezve, hogy perspektivikusan a hagyományos …

 

Megújuló energiaforrások: fajtái, előnyei és hátrányai

https://hugas.met.com › megujulo-energiaforrasok

Mi a különbség a megújuló és nem megújuló energiaforrások között, milyen … A legtöbb embernek az alternatív energia egyet jelent a napenergiával, pedig a …

 

Alternatív energia / energia alternatívák - Napelem rendszer

  1. aug. 22. — Az alternatív energia, energiák hasznosítása jelenti a kiutat a világszerte egyre jobban jelentkező energia- és környezetvédelmi válságból.
 

Az alternatív energiák fizikai alapjai - ELTE

http://www.atomcsill.elte.hu › foliak › 2_evf › ato…

PDF

Alternatív energiák. • Napenergia. • Szélenergia. • Biomassza. • Atomenergia. • Földhő. • Árapály energia. • Hullámenergia előnyök – hátrányok …

 

Alternatív energiaforrások - a jövő technológiája? - Zöldház …

https://zoldhazepites.hu › alternativ-energiaforrasok

  1. okt. 25. — Alternatív energiaforrások – a biomassza gyakorlati hasznosítása … A nap sugárzását hő, és villamos energia termelésére lehet felhasználni.
 

Alternativ Energia – www.alternativenergia.hu

Napkollektor, Napelem, Napcella · Szélgenerátor, szélerőmű · Passzívház · Hőszigetelés · Aktív ház · Energiatanúsítvány · Smart Home – az Okos Otthon …

 

aer.hu: Kezdőlap

Családi házak energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának … Hogy kinek éri meg ilyen típusú alternatív energiaforrásokat alkalmazni?

 

Gazdaságos fűtés - Csendes üzemű hőszivattyúk

A Weishaupt gáz és olaj fűtési rendszereket, hőszivattyúkat és tüzelőberendezéseket gyárt. Nevünk egyet jelent a megbízhatósággal, a magas minőséggel és a legjobb szervizzel.

 

Rövid határidővel - Napelem telepítés

projektbox.hu - A korszerűsítés egy helyen. Minőségi napelemek garanciával. Napelem rendszerek telepítése díjmentes felújítás szervezéssel.

 

ATESYS kútvizes hőszivattyú - Most 120.000 Ft kedvezmény

06 30 577 6420

Független, nagyon olcsó, és kevés karbantartást igényel. Váltson geotermikus energiára. Számolja ki kalkulátorunkkal, hogy mennyit takaríthat meg. Kérjen kivitelezésre ajánlatot. Fűtés, Hűtés, Meleg víz. Gyors, egyszerű kiépítés. Kényelem, távvezérlés.

 

hétfő, március 01, 2021

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS

A körforgásos gazdaságra áttérés kiemelt feladat, nemzetgazdasági szinten komoly kihívás - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára a Portfólió online konferenciáján szerdán.

Boros Anita a Sustainable World 2020 - Fenntartható Világ 2020 címmel megrendezett tanácskozáson rámutatott: az elmúlt időszakban számos stratégiai dokumentum és akcióterv készült, amelyek nevükben is tartalmazzák azt a célkitűzést, hogy összekapcsolják az ökológiai és ökonómiai fenntarthatóságot.

Boros Anita az eddig elért eredmények közül kiemelte a Klíma- és természetvédelmi akciótervben megfogalmazott pontokat, ezek jelentősen meghatározzák az átállást a körforgásos gazdaságra, és a fenntarthatóságot. A hulladékgazdálkodásban elkezdődött július elsejétől az illegális hulladéklerakók felszámolása. Hozzátette, az ország megtisztítása önmagában nem elég, ezért egymásra épülő intézkedésrendszert dolgoztak ki az illegális lerakás megelőzésére. A javaslatuk a támogatáspolitikai eszközök bevezetése mellett tartalmazza a büntetőjogi és a közigazgatási szankciók szigorítását is. Szeretnék azt is elérni, hogy a szelektív hulladékgyűjtésre minél több és jobb lehetőség legyen elérhető, ezért bővítik a szelektív hulladékgyűjtési pontok számát.

Emlékeztetett: 2021 július elsejétől betiltják az egyszer használatos műanyagtermékeket. A piac elmozdult a környezettudatosabb gyártás irányába: május óta 30 százalékkal nőtt azoknak a termékeknek a száma, amelyek kiváltják ezeket az eldobható termékeket. Kitért arra is, hogy a műanyagipari termék és technológiai váltás elősegítésére létrejött a Műanyagipari Klaszter. A PET, alumínium, és üveg visszaváltási és betétdíjas rendszer létrehozása lesz a következő lépés az államtitkár közlése szerint, ennek kialakítására elkészült a javaslat.

A folyók védelmére példaként említette az első tiszai hulladékmentesítési projektet. Ezek szintén jelentős forrásokat igényelnek, több 100 millió forintot vonnak el például véderőművek építésétől. A megújulóenergia-termelés ösztönzése érdekében a következő tíz évben meghatszorozzák a naperőművek számát, így 2030-ig legalább 6 ezer megawatt napelem termelőkapacitás üzembe állítása várható. Az új uniós költségvetési ciklusban fontos prioritás a fenntarthatósági és zöld szempontok érvényesülése, közel 50 milliárd euró uniós forrást szeretnének megszerezni erre.

napenergia concepcio forras gyujtes hulladek szelektiv zöld energia alternativ energia kollektor megujullo szel viz ALAPÚ hőszolgáltatás ALTERNATÍV ENERGIA HŐ- ÉS ENERGIASZOLGÁLTATÁS Megújuló energiák biomassza alapú csp fotovoltaikus megújuló energia nap napelem napelem költsége napelem ára napelemek napelemes akkumulátor napelemes fények napelemes töltő napelemes város naperő naprendszer panel napelem szabad energia szélenergia szélmalom szélturbina vízenergia


péntek, november 06, 2020

ujrahasznositas

Újrafeldolgozás, újrahasznosítás, recycling… Sokféleképpen nevezzük, de mindegyiknek egy a lényege: az anyagában történő hasznosítás, mert ezen tevékenységnek köszönhetően a hulladékból újra termék készül! Így a másodnyersanyag (hulladék) nem vész el, csak átalakul. A szelektív hulladékok újrafeldolgozásával jelentős mennyiségű elsődleges nyersanyagot takaríthatunk meg, ami a környezet szempontjából mindenképpen kedvező. Ne feledjük azonban, hogy az újrafeldolgozás során is elkerülhetetlenül szennyezés keletkezik - tehát a megelőzéshez és az újrahasználathoz képest kevésbé környezetbarát megoldás, amit az alábbi hulladékhierarchia is jól szemléltet. “A szelektív hulladékgyűjtés csak egy eszköz a tiszta környezet elérése érdekében, nem pedig maga a cél!” alternativ energia Környezetvédelem = Szelektív hulladékgyűjtés? Ha valakinek feltesszük a kérdést, hogy: “Te környezettudatos vagy?”, 80-90%-ban azt válaszolja, hogy: “Igen, szelektíven gyűjtöm a hulladékot!” De annak ellenére, hogy szinte mindenkinek ez jut először az eszébe a környezetvédelemről, ahhoz képest mindössze az összes hulladék kb. 17%-át válogatjuk szét, ami jócskán elmarad az északnyugat-európai országok statisztikáitól … Itt figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy amíg nálunk évente kb. 370 kg hulladék keletkezik fejenként, addig Nyugat-Európában ez a szám 600-800 kg/fő/év… Remélhetőleg ezt a hulladékmennyiséget mi sosem érjük el és tanulunk az észak-nyugati országok hibájából. Magyarországon már több mint száz cég foglalkozik hulladékhasznosítással, az egyetemeken is komoly kutatómunka folyik ezen a téren. Az újrahasznosított termékek nagyon színes skálán mozognak, erről mi sem tanúskodik jobban, mint a Hulladékból Termék kiállítás. A tárlatot kiszolgáló hulladékos portálon megtalálható az összes cég és több ezer termékük. Talán ezek a termékek cáfolják legjobban azt a tévhitet, miszerint a szelektív hulladékot összeöntenék. Pedig a dolog ennél sokkal többről szól (ld. újrahasználat, megelőzés). A vegyes hulladék (szemét) alkotórészeit is meg lehet próbálni szétválasztani (rostálással, mágnessel, mikrobiológiai módszerrel (MBH), stb.), de mennyivel könnyebb, mennyivel tisztább megoldás, ha csak egyszerűen külön gyűjtjük! Az Európai Uniónak is kifejezett célja, hogy a hulladékgazdálkodásban a “recycling”, vagyis az újrafeldolgozás váljon meghatározóvá. Ez persze nem megy magától, a tagországokban nemcsak a szelektív gyűjtést kell támogatni, de a másodnyersanyagokat felhasználó ipar kialakítását is, pl. az újrahasznosító cégeket! Az újrahasznosítás minősége Az újrahasznosítás eredményét, termékét két minőségi kategóriába sorolhatjuk: upcycling (felhasznosítás, vagy értéknövelő újrahasznosítás) és downcycling a (lehasznosítás, vagy értékcsökkentő újrahasznosítás). A két fogalom tehát az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti minőségét fejezik ki. Az értéknövelő újrahasznosítás esetében az anyag minőségét megtartva történik a hasznosítás,

Magyarországon a megújuló energiaforrások 2015-ben a bruttó áramtermelés 7,3%-át tették ki. Ebből 52% volt a biomassza, 22% a szél, 9% a biogáz, 7% a vízenergia, 6% a megújuló kommunális hulladék és 4% a napenergia aránya.[1] Az EU 2009-es megújuló irányelve alapján Magyarország 2020-ra bruttó energiatermelésének (áramtermelés, közlekedés, fűtés) 14,7%-át fogja megújuló forrásból fedezni. Ez az érték az egyik legalacsonyabb a tagállamok között.[2] A 2010-es évektől világszerte gyorsuló ütemben növekednek a megújuló forrásokból nyert kapacitások, mindenekelőtt a szél- és a napenergiából származók. Magyarországon a megújuló energiaforrások közül az állam leginkább a napenergiából és a biomasszából származó energiatermelést támogatja. Tartalomjegyzék 1 Szélenergia 2 Napenergia 3 Vízenergia 4 Biomassza 5 Geotermikus energia 6 Jegyzetek Szélenergia Inotai szélerőmű Searchtool right.svg Bővebben: Magyarországi szélerőművek listája Magyarország jelenlegi szélenergia-kapacitása 329 MW. A szélerőművek többsége a Kisalföldön helyezkedik el, ahol az optimális áramtermeléshez a legkedvezőbbek a természeti adottságok. 2006 óta azonban nem adtak ki engedélyt újabb szélerőművek építésére, utoljára 2011-ben adtak át új szélkereket. A 2016 vége óta érvényben lévő magyar szabályozás nem teszi lehetővé új szélerőművek építését. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára a szélerőművek 25%-os kapacitáskihasználtságával indokolta mellőzésüket.[3] Napenergia Ganna, napelempark Searchtool right.svg Bővebben: Napenergia Magyarországon Magyarországon dinamikusan terjed a napenergia felhasználása, azonban továbbra is elmaradásban limb nem csupán Nyugat-Európához, de szomszédaihoz képest is. A fotovoltaikus elven működő naperőművek 2018 végén már 640 MW feletti összkapacitással bírtak az országban. Az ország legnagyobb naperőművei Pakson, (20,6 MW), Bükkábrányban (20 MW) és Felsőzsolcán találhatók. [4] Vízenergia Searchtool right.svg Bővebben: Vízenergia Magyarországon A kedvezőtlen környezeti adottságok és a Bős-nagymarosi vízlépcső esete után jelenlévő társadalmi elutasítottság miatt Magyarországon nincs jelentős vízenergia felhasználás. A két legnagyobb magyar vízerőmű a Tiszán helyezkedik el, a Tiszalöki erőmű 12,5 MW, a Kiskörei erőmű 28 MW beépített kapacitással rendelkezik.

napenergia concepcio forras gyujtes hulladek szelektiv zöld energia alternativ energia kollektor megujullo szel viz ALAPÚ hőszolgáltatás ALTERNATÍV ENERGIA HŐ- ÉS ENERGIASZOLGÁLTATÁS Megújuló energiák biomassza alapú csp fotovoltaikus megújuló energia nap napelem napelem költsége napelem ára napelemek napelemes akkumulátor napelemes fények napelemes töltő napelemes város naperő naprendszer panel napelem szabad energia szélenergia szélmalom szélturbina vízenergia

 

csütörtök, március 21, 2019

ALTERNATÍV ENERGIA ALAPÚ HŐ- ÉS ENERGIASZOLGÁLTATÁS

 szerda, március 20, 2019

ALTERNATÍV ENERGIA ALAPÚ HŐ- ÉS ENERGIASZOLGÁLTATÁS

biomassza alapú hőszolgáltatás

“A bioenergiát övező vita… elkendőzi a szektorban rejlő azon potenciált, hogy csökkentse az éhínséget és az szegénységet… Ha jól élünk a lehetőségekkel, a bioenergia történelmi esély lehet arra, hogy felgyorsítsuk a növekedés ütemét, megvalósítsuk a mezőgazdaság reneszánszát és modernkori energiáva lássuk el a Föld népességének egyharmadát!” (Jacquest Diouf, Főtitkár, ENSZ, FAO)

Megújuló energiák

Megújuló energiaforrások alatt azon energiaforrásokat értjük, melyek hasznosítása közben a forrás nem csökken, folyamatosan elegendő mennyiségben rendelkezésre áll, vagy megfelelőütemben újratermelődik.

Megújuló energiaforrások:

  • napenergia
  • szélenergia
  • vízenergia
  • geotermikus energia
  • biomassza

Felhasználási korlátaikat figyelembe véve alkalmazhatóak fűtési célú hőenergia termelésre, villamos energia termelésre és az üzemanyag előállításra is.

Az említett alkalmazási formák ma még a fosszilis energiahordozók felhasználásának területei, de megújulókkal történő kiváltásuk jelentős gazdasági-társadalmi előnyökkel járhat.

biomassza alapú hőszolgáltatás

Elégetéssel hasznosítható biomassza

Az energetikai célra hasznosítható biomasszát szerves anyagok, hulladékok, vagy kifejezetten az energiaágazat céljaira termesztett növényi nyersanyagok alkotják

  • mezőgazdasági termények melléktermékei
  • faerdőgazdasági és faipari hulladékok
  • energetikai célra termesztett növények

A biomassza, mint energiahordozó jellemzői

  • megújulása a fotoszintézisnek köszönhető
  • a szerves anyagok kémiai energia formájában raktározzák a nap energiáját
  • káros anyag emisszió (CO2, CO, SO2, CxHx) kisebb, mint a fosszilis tüzelőanyagoké - kedvező hatással van a vidékfejlesztésre, a munkahelyteremtésre
  • bőséges és megfelelő földterület állomány

“A bioenergiát övező vita… elkendőzi a szektorban rejlő azon potenciált, hogy csökkentse az éhínséget és az szegénységet… Ha jól élünk a lehetőségekkel, a bioenergia történelmi esély lehet arra, hogy felgyorsítsuk a növekedés ütemét, megvalósítsuk a mezőgazdaság reneszánszát és modernkori energiáva lássuk el a Föld népességének egyharmadát!” (Jacquest Diouf, Főtitkár, ENSZ, FAO)

Megújuló energiák

Megújuló energiaforrások alatt azon energiaforrásokat értjük, melyek hasznosítása közben a forrás nem csökken, folyamatosan elegendő mennyiségben rendelkezésre áll, vagy megfelelőütemben újratermelődik.

Megújuló energiaforrások:

  • napenergia
  • szélenergia
  • vízenergia
  • geotermikus energia
  • biomassza

Felhasználási korlátaikat figyelembe véve alkalmazhatóak fűtési célú hőenergia termelésre, villamos energia termelésre és az üzemanyag előállításra is.

Az említett alkalmazási formák ma még a fosszilis energiahordozók felhasználásának területei, de megújulókkal történő kiváltásuk jelentős gazdasági-társadalmi előnyökkel járhat.

biomassza alapú hőszolgáltatás

Elégetéssel hasznosítható biomassza

Az energetikai célra hasznosítható biomasszát szerves anyagok, hulladékok, vagy kifejezetten az energiaágazat céljaira termesztett növényi nyersanyagok alkotják

  • mezőgazdasági termények melléktermékei
  • faerdőgazdasági és faipari hulladékok
  • energetikai célra termesztett növények

A biomassza, mint energiahordozó jellemzői

  • megújulása a fotoszintézisnek köszönhető
  • a szerves anyagok kémiai energia formájában raktározzák a nap energiáját
  • káros anyag emisszió (CO2, CO, SO2, CxHx) kisebb, mint a fosszilis tüzelőanyagoké - kedvező hatással van a vidékfejlesztésre, a munkahelyteremtésre
  • bőséges és megfelelő földterület állomány

cimke felhö

Újra indítottam, újra hasznosítás, újra szól a hatlovetu, szelektív hulladék gyűjtés,

alumínium átvétel, szelharfa, napkitores hatása, atomenergia hasznosítás,

Csernobil katasztrófa, őko falu, kínai napelem park, napelemes autó,

Alternatív ház, alternatív energia, zöld környezetben, zöld energia, hulladék szállítása,

hulladék hasznosítás, vizenergia, szélenergia, napkelte,

napkollektor, szélturbina,tiszta energiát, őko falu, kínai természetes energiával,