eti3

2019. február 6., szerda

Célok

Ujrahasznosítás | Ökofalvak Célok Cél az újrahasznosítás megsokszorozása Magyarországon a hulladékhelyzet jelentősen különbözik az európai problémáktól. Úgy tűnik, ismét nem az arcunk méretével, sokkal inkább a zsömléjével van a probléma. Jelenleg ugyanis csupán egyetlenegy települési szilárdhulladék-égetőnk van, a rákospalotai, amely hatékonysága (köszönhetően a tavaly befejezett közel 20 milliárd forintos teljes felújításának) könnyen teljesíti a 60 százalékot. Ez tehát nem jelent gondot. 2020-ra a lakossági hulladékok 50 százalékának az újrahasznosítása a cél Egy évvel ezelőtt a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára bejelentette: Magyarország 2020-ra a lakossági üveg-, műanyag-, papír- és fémhulladék legalább 50 százalékát szeretné állandó jelleggel újrahasznosítani. – írja a kormany.hu Az Európai Unió tervezetének célja szerint, Magyarországon 2025-re ne legyen semmilyen, anyagában hasznosítható hulladék a hulladéklerakókban elhelyezve. – mondta V. Németh Zsolt egy évvel ezelőtt a HUKE cégcsoport üveghulladék-feldolgozójának avatásán Zalaegerszegen. Csak a 35 százaléka kerül újrahasznosításra Több mint 100 ezer tonna üveghulladék keletkezik évente ma Magyarországon, aminek csak a 35 százaléka kerül újrahasznosításra. Szerencsére számos pályázat segíti a hulladékfeldolgozást: tavaly mintegy 118 milliárd forint állt rendelkezésre A Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program segítségével. Igaz ebből a költségkeretből nem tudjuk, hogy pontosan mennyit költöttek az újrahasznosítással foglalkozó szektorok korszerűsítésére és bővítésére. A HUKE cégcsoport ügyvezető igazgatója, Rudolf Wiedner szerint Zalaegerszegen az egyik legmodernebb üveghulladék-válogatóját alakították ki. A fejlesztéseket az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség pályázati támogatásának segítségével tudták kivitelezni. Ezenkívül arra is felhívták a figyelmet, hogy az EU-s átlag 1 főre eső üveg-hulladékfeldolgozás mértéke 30 kilogramm. Azonban ez az érték Magyarországon csak 3 kilogramm. Miért fontos az újrahasznosítás? Sok helyen olvashatjuk, valamint az újrahasznosítás feladatainál és céljainál – minden esetben – első helyen látjuk a környezetvédelmet, mint fő prioritást. Persze, szerintünk is ez a legfontosabb. Mi más célja van még? Mondanunk sem kell, hogy a gazdaság szempontjából is kiemelt szerepe van az újrahasznosításnak, mivel az anyagában történő hasznosítás teszi lehetővé az újraértékesítést, valamint az adott hulladékból készült termék piacra történő visszahelyezését. Ennek eredményeképpen a hulladékból kinyert másodnyersanyag nem vész el, csak átalakul.

hULLADÉK KEZELÉS

Ujrahasznosítás | Ökofalvak Bevezetö Sokféleképpen nevezzük, de mindegyiknek egy a lényege: az anyagában történő hasznosítás, mert ezen tevékenységnek köszönhetően a hulladékból újra termék készül! Így a másodnyersanyag (hulladék) nem vész el, csak átalakul. A szelektív hulladékok újrafeldolgozásával jelentős mennyiségű elsődleges nyersanyagot takaríthatunk meg, ami a környezet szempontjából mindenképpen kedvező. Ne feledjük azonban, hogy az újrafeldolgozás során is elkerülhetetlenül szennyezés keletkezik - tehát a megelőzéshez és az újrahasználathoz képest kevésbé környezetbarát megoldás, amit az alábbi hulladékhierarchia is jól szemléltet. "A szelektív hulladékgyűjtés csak egy eszköz a tiszta környezet elérése érdekében, nem pedig maga a cél!" h_piramis_2015 Környezetvédelem = Szelektív hulladékgyűjtés? Ha valakinek feltesszük a kérdést, hogy: "Te környezettudatos vagy?", 80-90%-ban azt válaszolja, hogy: "Igen, szelektíven gyűjtöm a hulladékot!" De annak ellenére, hogy szinte mindenkinek ez jut először az eszébe a környezetvédelemről, ahhoz képest mindössze az összes hulladék kb. 17%-át válogatjuk szét, ami jócskán elmarad az északnyugat-európai országok statisztikáitól … Itt figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy amíg nálunk évente kb. 370 kg hulladék keletkezik fejenként, addig Nyugat-Európában ez a szám 600-800 kg/fő/év… Remélhetőleg ezt a hulladékmennyiséget mi sosem érjük el és tanulunk az észak-nyugati országok hibájából. Magyarországon már több mint száz cég foglalkozik hulladékhasznosítással, az egyetemeken is komoly kutatómunka folyik ezen a téren. Az újrahasznosított termékek nagyon színes skálán mozognak, erről mi sem tanúskodik jobban, mint a Hulladékból Termék kiállítás. A tárlatot kiszolgáló hulladékos portálon megtalálható az összes cég és több ezer termékük. Talán ezek a termékek cáfolják legjobban azt a tévhitet, miszerint a szelektív hulladékot összeöntenék. Pedig a dolog ennél sokkal többről szól (ld. újrahasználat, megelőzés). A vegyes hulladék (szemét) alkotórészeit is meg lehet próbálni szétválasztani (rostálással, mágnessel, mikrobiológiai módszerrel (MBH), stb.), de mennyivel könnyebb, mennyivel tisztább megoldás, ha csak egyszerűen külön gyűjtjük! Az Európai Uniónak is kifejezett célja, hogy a hulladékgazdálkodásban a "recycling", vagyis az újrafeldolgozás váljon meghatározóvá. Ez persze nem megy magától, a tagországokban nemcsak a szelektív gyűjtést kell támogatni, de a másodnyersanyagokat felhasználó ipar kialakítását is, pl. az újrahasznosító cégeket! Az újrahasznosítás minősége Az újrahasznosítás eredményét, termékét két minőségi kategóriába sorolhatjuk: upcycling (felhasznosítás, vagy értéknövelő újrahasznosítás) és downcycling a (lehasznosítás, vagy értékcsökkentő újrahasznosítás). A két fogalom tehát az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti minőségét fejezik ki. Az értéknövelő újrahasznosítás esetében az anyag minőségét megtartva történik a hasznosítás, így az (elvileg) korlátlan számú alkalommal azonos típusú és minőségű termék gyártására alkalmas. Ilyen például az üveg hasznosítása, vagy amikor válogatott papír hulladékból kartonbútor készül! Az értékcsökkentő újrahasznosítás gyengébb minőségű terméket eredményez, mint például amikor a PET palack hulladékból nylonzacskót gyártanak. Másik példa a szelektíven gyűjtött papírok esete, ahol a hasznosítás során a papírrostok egyre rövidülnek, így egy idő után - új hulladé # robots.txt generated by freeseotools.sitowebinfo.com User-agent: Googlebot Disallow: User-agent: googlebot-image Disallow: User-agent: googlebot-mobile Disallow: User-agent: MSNBot Disallow: User-agent: Slurp Disallow: User-agent: Teoma Disallow: User-agent: Gigabot Disallow: User-agent: Robozilla Disallow: User-agent: Nutch Disallow: User-agent: ia_archiver Disallow: User-agent: baiduspider Disallow: User-agent: naverbot Disallow: User-agent: yeti Disallow: User-agent: yahoo-mmcrawler Disallow: User-agent: psbot Disallow: User-agent: yahoo-blogs/v3.9 Disallow: User-agent: * Disallow: Crawl-delay: 10 Disallow: /cgi-bin/ Sitemap: http://ujrahasznositas.xyzk hozzákeverése nélkül - elértéktelenedne a anyag.

2019. január 31., csütörtök

miért jó

Alternatív energia - energia alternatívák

Alternatív energia

Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető tiszta energia, úgy mint: napenergia, vízenergia, szélenergia, geotermikus energia.


megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket, melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újratermelődik.

Az alternatív energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, és nem okoznak környezet  szennyzést. Alternatív energiaforrás az az energia hordozó,  amelyből a jelenleg használatos szénhidrogének alternatívájaként valamilyen energiát  ( hő-, mozgási-, villamosenergia )  tudunk kinyerni.
A kőolaj, a földgáz, a szén és az urán a nem megújuló energiafajták közé tartoznak. Ezek az energiafajták adják jelenlegi energiafelhasználásunk csaknem teljes részét, azonban, ahogy ezek neve is mutatja, készletük korlátozott, újratermelésükre nincs lehetőség, vagy az olyan lassú, hogy belátható időn belül a készletek megújulására nem számíthatunk.

Vannak viszont olyan energiafajták, melyek folyamatosan újratermelődnek. Ezek az alternatív energiák ( megújuló energiák ) : a napenergia,  szélenergia,  vízenergia, biomassza és a geotermikus energia. A fosszilis energiahordozó készletek végesek, ráadásul ha növekvő energiaigényünket kizárólag ezek felhasználásával akarjuk kielégíteni, az a környezetszennyezés további fokozásával jár. Az sem mindegy, hogy a jelentős részben importnyersanyagra épülő magyar energiaipar mennyiért szerzi be az energiát. Sajnos Magyarország lemaradása óriási, a gazdaságos módon kinyerhető energia felhasználások terén.

A gyors növekedés idején mind a nyersanyagokkal, mind az energiahordozókkal rendkívül pazarló módon gazdálkodtak, akkoriban úgy tűnt, hogy a tudományos felfedezések és a műszaki találmányok minden létező és felmerülő problémára kínálnak megoldást.
Napjainkban a befektetések egyre jobban a megújuló energiákat alkalmazó vállalkozások felé orientálódnak. Egyetlen módon menthetjük meg környezetünket és válhatunk függetlenné a fosszilis energia hordozóktól, ha rendületlenül kutatjuk - keressük az alternatív energia forrásokat.

2019. január 9., szerda

elönyei hátrányai

Előnyei[szerkesztés]

Örökké rendelkezésre álló készletek

A Földön található fosszilis energiahordozók nem tartanak örökké. Ezek a Föld keletkezésekkor, vagy az azóta eltelt idő alatt jöttek létre, és nem lehet őket pótolni, ha már végleg elfogytak - ezért is a nem megújuló energiaforrás elnevezés. Ide tartozik a földgázkőolajszén és urán. A megújulók ezzel szemben nem fogynak el, vagy mert a természet körforgása miatt emberi léptékben késesek megújulni, vagy mert annyi áll belőle rendelkezésre, hogy lehetetlen az elfogyasztása.

Környezetkímélő működés


Egy Kilowattóra elektromos energia előállításakor átlagosan szélkerekeknél 9,4 g, vízerőműveknél 11,6 g, naperőműveknél 29,2 g, valamint geotermikus erőműveknél 33,6 g CO2-kibocsájtás keletkezik, míg ez a szám földgáz-erőműveknél 350-400 g közé, illetve szénerőműveknél 750-1050 g-ra tehető. Az itt említett megújuló energiaforrásoknál a széndioxid-kibocsájtás leginkább a gyártáskor és telepítéskor, valamint kisebb mértékben a szállításkor keletkezik.A megújuló energiaforrás és a környezetkímélő működés önmagában két különböző fogalom, hiszen a megújuló forrásból származó energia előállítása is történhet környezetszennyező módon, például bioanyagok égetésével. Azonban a megújuló energiaforrások nagy része emissziómentesen felhasználható, valamint a nem teljesen káros anyagkibocsájtás menetesen működő erőművek (Pl: biogáz égetése) kevésbé környezetszennyezőek, mint a hagyományos erőművek (Pl: szénerőmű). A fosszilis energiahordozók égetése hatalmas mennyiségű szén-dioxidot (CO2) bocsájt ki, és ezzel hozzájárulnak az üvegházhatás mesterséges növeléséhez. Tekintve hogy a megújuló energiaforrások használatával jóval kevesebb szén-dioxid kerül a légkörbe, ezeknek a felhasználását egyre több ország támogatja, hogy ezzel is mérsékelni lehessen a globális felmelegedést[7].
A biomasszák esetében a számítás nehezebb, hiszen itt ugyan a feldolgozáskor és az égetéskor ugyanúgy keletkezik CO2, mint a hagyományos erőműveknél, viszont a növények termesztésével, azok élettartama alatt szén-dioxid megkötése, valamint oxigén-kibocsájtás is lejátszódik, mindez ugyanakkor más növényi területek felhasználásával.

Energiafüggetlenség

A megújuló energiaforrások kiépítését sokszor az energiafüggetlenséggel is indokolják, ami egyúttal a nagyobb mértékű országon belüli értékkihasználás érhető el.[8] Ezen kívül elérhető a többi országtól való nagyobb függetlenség (Pl: Oroszországtól), valamint hogy egyes háborús övezetek vagy nagy cégek politikai döntései kisebb nyomást gyakorolhassanak más területekre az energia révén.[9]

Hátrányai

Egyenetlen termelés, az energia nehéz tárolhatósága


A megújuló energiaforrások egyik legnagyobb hátrányuk, hogy az energiát nem előre eltervezhető és szabályozható módon adják le, hanem úgy, ahogy a környezet és időjárás azt éppen befolyásolja. Így például a kisebb vízhozamú folyó csak kevesebb vízenergia-előállításhoz elég, a szélerőművek csak megfelelő szélerősségben tudnak működni, valamint a naperőművek működése is teljesen a Nap aktuális fényerejétől függ. Ezzel szemben a hagyományos erőműveket az aktuális igények szerint lehet szabályozni, ami fontos is, hiszen például az áramhálózatban mindig pontosan ugyanannyi áramot kell a rendszerbe táplálni, mint amekkora a felhasználás, az áram önmagában nem tárolható a vezetékhálózatban. Ugyan Európa országai egy egységes áramhálózatot alkotnak, így elméletileg lehetséges, hogy a helyenként túl nagy, helyenként túl kicsi áramtermelést kiegyenlítsék, azonban a megújuló energiával működő erőművek az azonos napszakok és az azonos éghajlati jelenségek (Pl: évszakok) miatt nem tudnak a környező országokon belül tökéletes szinkronban működni. Egyenetlenségek nem csak a napi ciklusban mutatkoznak, sokkal nagyobb a kilengés az éves ciklusban a különböző évszakokban. Így például decemberben sokkal kevesebb energiát állítanak elő a szél- és naperőművek, mint augusztusban, ami energiafelhasználás szempontjából kifejezetten előnytelen, ezért a megújuló energia alkalmazásával kapcsolatban jelenleg az egyik legnagyobb problémaként kezelik a nehézkes energiatárolást.
Tárolóerőmű Németországban. Ez az erőmű maga nem állít elő energiát, csupán a már megtermeltet tárolja későbbre. A megújuló energiák egyre nagyobb felhasználása miatt egyre több ilyenre van szükség
Jelenleg a következő tárolási technikákat alkalmazzák jellemzően:
  • Víztározó: Amennyiben több áram termelődik, mint szükséges, vizet pumpálnak fel egy magasan fekvő tárolóba, majd energiahiány esetén mint egy vízerőműnél, a vizet ráengedik egy egy turbinára. Ez a fajta tárolási módszer elég hatékonynak bizonyul, hiszen alacsony az energiaveszteség, illetve az energiát hosszabb időközökön át is lehet tárolni. A technológia igazi hátránya azonban a hely, hiszen a nagy mennyiségű víz tárolásához nagy hely kell. Egy részletes, 2015-ben elvégzett felmérés alapján Nyugat-Európában jelenleg 0,327 TWh energiát tárolni képes víztározó található, és ezt a földrajzi adottságokból kifolyólag csak 2,618 TWh-ra lehet kibővíteni, ami töredéke annak, ami szükséges lenne a nap és szél energiájának teljesítményének a kiegyenlítését éves szinten. [10] [11] [12]
  • Akkumulátorok: Az elektromos áramot kémiai energiává alakítják, és a belső energiával rendelkező anyagokat tárolják. Jelenleg is ezt használják kisebb háztartási eszközök, mint laptopok, telefonok. Nagy mértékű használata jelenleg csak kisebb mértékű üzemleállások mérséklésére történik, nagy mértékű, tartós energiatárolásra nehezen használható, illetve az akkumulátorokhoz felhasznált anyag veszélyes hulladéknak minősül.
  • Melegítőtározó: A napsütést, vagy felesleges áramot egy közeg (Pl: víz) felmelegítésére használják, amit később leginkább fűtésre használnak fel. A hőveszteség miatt hosszú időközökben nem lehet hatékonyan energiát tárolni vele.
  • Gázzá alakítás: Áram segítségével hidrogén, majd abból metán gáz állítható elő, melyet később égetéssel újra árammá alakíthatnak. Az így előállított metánnal például a hagyományos gázerőműveket is lehet üzemeltetni. Hátránya, hogy a folyamat csak alacsony hatásfokkal üzemeltethető.
Ezeknél a tárolási módszereknél a legnagyobb problémát az alacsony hatékonyság (hatásfok), valamint a jelentős helyigény jelentik. Ugyan jelenleg a tárolás szempontjából legproblémásabb nap- és szélerőművek a teljes energiaellátásban csak egy egész kis szerepet vállal (Pl: Németországban 3%), most sem lehet az évszakok közötti teljesítményingadozásból előálló energiafelesleget tárolni, tartósan kedvezőtlen időjárás esetén más energiaforrásokhoz kell fordulni.
A napi ingadozást az áramtermelésben az előre eltervezett áramfelhasználással is igyekeznek kiegyenlíteni, mint például hogy az energiaigényes folyamatokat, így egy háztartásban a mosást és sütést olyan időszakokra időzíteni, amikor nagyobb az áramtermelés, illetve a bemutatott tározási módszerek is leginkább a rövidebb időközökben felálló kisebb áramtermelési-különbséget egyenlítik ki. A sokkal nagyobb, évszakok közötti ingadozás kiegyenlítésére azonban még nem sikerült megoldást találni.

Áramellátás: „Párhuzamos rendszerek”

Európa egységes áramhálózatába sok helyen és különböző erőművekből történik az árambetáplálás. A megújuló energiát felhasználó erőművek, főleg a szél- és napenergia egyenlőtlen és pontosan előre meg nem jósolható teljesítménye azonban komoly kihívás elé állítja az elektromos hálózatot. Mivel az energiatárolás ma még egy megoldatlan probléma, az erőműveinket mindig az aktuális energiafelhasználáshoz és az időjáráshoz kell igazítani. Jelenleg a megújuló forrásból történő árambetáplálás az Európai Unióban törvényileg előnyben van részesítve, vagyis ha a kedvező időjárás miatt sok áram keletkezik a szél- és naperőművekben, a fosszilis égetésű erőművek teljesítményét csökkentik, kedvezőtlen időjárás esetén pedig a nem megújuló energiaforrások segítenek be az áramtermelésbe. Így ugyan az éves termelést tekintve lehet radikálisan csökkenteni a nem megújuló energiát felhasználó erőművek arányát az áramtermelésben, azonban a kiegyensúlyozatlan termelés miatt az áramtermelés csak nap- és szélerőmű felhasználásával nem lehetséges.
Azokon a területeken, ahol nagyon sok szél- és naperőmű működik, már problémát okoz a kedvező időjárási viszonyok esetén a túltermelés, vagyis hogy rövidebb időközökben több áramot állítanak elő, mint amennyi szükséges. Az ilyen esetekben leginkább az áram távolabbi helyekre történő továbbításával, akár más országokba való eladással lehet megválni a feleslegtől. A rövid ideig tartó, és ezáltal nehezen felhasználható energiamennyiséget azonban nem ritkán csak negatív áron lehet eladni, vagyis a termelő fizet azért, hogy más átvegye az áramot. Így például Németországban 2017-ben 107-szer fordult elő, hogy negatív áron kellett áramot eladni. [13]

Nagy helyigény, környezetrombolás

Megújuló energiafelhasználás kiépítése, használata

Az Európai Unióban

A megújuló energia aránya a teljes energiafelhasználást képest az Európai Unióban %-ban kifejezve [14]
(a címsorra kattintva a táblázat rendezhető)
Ország20042016EU-cél
2020
EU EU-átlag8,517,020,0
Belgium Belgium1,98,713,0
Bulgária Bulgária9,618,816,0
Dánia Dánia14,532,230,0
Németország Németország5,814,818,0
Észtország Észtország18,428,825,0
Finnország Finnország29,238,738,0
Franciaország Franciaország9,416,023,0
Görögország Görögország6,915,218,0
Írország Írország2,49,516,0
Olaszország Olaszország6,317,417,0
Horvátország Horvátország?23,528,3
Lettország Lettország32,837,240,0
Litvánia Litvánia17,225,623,0
Luxemburg Luxemburg0,95,411,0
Málta Málta0,16,010,0
Hollandia Hollandia2,16,014,0
Ausztria Ausztria23,333,534,0
Lengyelország Lengyelország6,911,315,0
Portugália Portugália19,228,531,0
Románia Románia17,025,024,0
Svédország Svédország38,753,849,0
Szlovákia Szlovákia6,412,014,0
Szlovénia Szlovénia16,121,325,0
Spanyolország Spanyolország8,317,320,0
Csehország Csehország5,914,913,0
Magyarország Magyarország4,414,213,0
Egyesült Királyság Egyesült Királyság1,29,315,0
Ciprus Ciprus3,19,313,0
A megújuló energia aránya 2013-ban a teljes energiafelhasználáshoz képest a EU-tagállamban 15,0% volt. 2004 óta állnak rendelkezésre részletes adatok az egyes tagállamokról, a mérés kezdete óra az arány minden tagállamban emelkedett. A legnagyobb emelkedést SvédországAusztriaBulgária és Olaszország mutatták fel. A legnagyobb arányban használ megújuló energiát Svédország (52%), majd Lettország (37,1%), Finnország (36,8%) és Ausztria (32,6%) [15] 1999 és 2009 között az EU átlag 5%-ról 9%-ra emelkedett.
Az EU 2007. március 9-én elhatározta magát, hogy az üvegházhatást okozó gázoknak a kibocsájtását 2020-ig egyötöddel az 1990-es állapothoz képest csökkenteni kell, és ehhez kapcsolódóan a megújuló energiafelhasználásnak az arányát 20%-ra növelni kell. [16]. Az EU 2009/28-as irányvonala kötelezte a tagállamokat, hogy saját maguknak jelöljenek ki egy célt, hogy minimum mekkora arányban állítsanak elő áramot megújuló energiaforrásokból. Magyarország például 13%-ot jelölt ki magának, ám ezt már 2011-ben túlteljesítette. Az EU 2014-ben célnak jelölte meg, a teljes energiafelhasználást tekintve (nem az áramét!) 27%-os megújuló arányt elérni 2030-ig. [17]
A megújuló energiaforrások felhasználása érdekében az EU létrehozta az EEG nevű törvényt (Erneuerbare-Energien-Gesetz), amely garantálja, hogy a megújuló energiát felhasználó erőművek előnybe legyenek részesítve, és ne ezeknek, hanem a fosszilis égetésű erőművek kelljen csökkenteni a teljesítményüket túltermelés esetén.

A világ szintjén

Jelenleg a világ sok országában dolgoznak a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű felhasználásán. A klasszikus vízenergia és bioenergia felhasználása mellett egyre több naperőmű és szélerőmű települ. 2014-ig összesen 138 nyilvánította ki, hogy politikai célja a megújuló energia minél nagyobb felhasználása, ezek közül 95 újonnan iparosodott-, vagy fejlődő ország. Míg szélerőműveket 83 ország használ, a naperőművek használója már a 100-as is meghaladja.
Az áramtermelésben a megújuló energiafelhasználás aránya egy 2013-as felmérés szerint 22,1%, a maradék 77,9% vagy fosszilis módon, anyagok elégetésével, vagy atomerőművekben lett előállítva. A legfontosabb megújuló energiaforrást a vízerőművek jelentették 16,4%-os arányban. Ez a szám a szélerőműveknél 2,9%, a biomasszánál 1,8%, a naperőműveknél 0,7% volt, míg a további megújuló energiaforrások 0,4%-ban fedték le a világ áramfogyasztását (nem a teljes energiafogyasztását!) [18].
A megújuló energiát felhasználó erőművek telepített teljesítménye 2013 végén 1550 Gigawatt volt, és ezzel 8%-as több, mint az előző évben. 2004-ben ez a szám még 800 GW volt. Míg a vízerőművek telepített teljesítménye a teljes időszakban 715-ről 1000 GW-ra emelkedett, a többi megújulóé 85-ről 560 GW-ra. A legnagyobb növekedés a telepített teljesítményt tekintve a világon a szél- és napenergia-hasznosítás érte el. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy mivel egyetlen erőmű sem működik egész évben 100%-os teljesítményen, a telepített (bruttó) teljesítményt soha sem érik el. Főleg a szél és napenergia esetében állnak sokat kihasználatlanul az erőművek, így éves átlagteljesítményt vizsgálva ezek az erőműfajták még a közelébe sem érnek a telepített teljesítményükhöz.

A megújuló energiába egyre nagyobb sebességgel fektetnek a különböző országok a világon. 2015-ben 329,3 milliárd amerikai dollárt fektettek be a csökkenő kőolajföldgáz és szénárak ellenére a világon, valamit 30%-al több szél- és naperőművet telepítettek ebben az éveben mint 2014-ben. Az Allianz Climate & Energy Monitor adatai szerint évente 710 milliárd amerikai dollár befektetésre lenne szüksége a G20-országoknak 2035-ig, hogy az ENSZ klímacélját betarthassák. A legtöbb pénzt ennek érdekében a cél megfogalmazása óta NémetországNagy-BritanniaFranciaország és Kína adták ki [19].

Megújuló energiaforrás

Megújuló energiaforrás


Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

Európa néhány országában a megújuló energia aránya a teljes energiafelhasználáshoz képest 2016-ban [1]
  ???
   < 5 %
   5–10 %
   10–20 %
   20–30 %
   30–40 %
   40–50 %
   50–60 %
   > 60 %
Megújuló energiaforrásnak nevezzük azoknak az energiahordozóknak a csoportját, amelyek az emberi időszámítást tekintve képesek megújulni, nem fogynak el, ellentétben a nem megújuló energiaforrásokkal. A megújuló energiaforrások a napenergia közvetlen termikus és foto-villamos hasznosítása, biomassza, szélenergia, vízenergia, geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az ár-apály energia. A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.[2].
A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsájtása nélkül is felhasználható, azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést. Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható, ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a megújuló energiát felhasználó erőművek közé.
A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye, többségük a környezetre és az élőlényekre tekintve ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsájt ki, azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem mindenütt felhasználhatóak, és nem akármekkora mennyiségben.

Szélerőmű


Szélerőművek
A szélenergia a levegő mozgási energiáját használja fel, a szél által meghajtott kerekek megforgatják a generátort, amivel elektromos energia állítható elő. A szél segítségével termelt energia jelenleg évi 20%-kal növekszik,[4][5] és rendkívül népszerű Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban.
A szélerőművek működése nem jár emisszióval, de csak oda érdemes telepíteni, ahol rendszeresen nagy széljárások jellemzőek. Hátránya, hogy a széltől függően az erőművek nagyon váltakozó nagyságban állítanak elő elektromos energiát, előre pontosan meg nem jósolható időközökben.

Vízerőmű


A vízenergia a folyók vizének helyzeti energiáját használja ki. A folyón érkező vizet gáttal felduzzasztják, majd ráeresztik a turbinákra, ahol a helyzeti energia először mechanikus-, majd a generátorokban elektromos energiává alakul. A világ vízerőműveinek
 összteljesítménye mintegy 715 000 MW, a Föld elektromos összteljesítményének 19%-a (2003-ban 16%-a), a megújuló energiahasznosításnak 2005-ben a 63%-a. [6]
Vízerőmű az Egyesült Államokban
A vízenergia használata nem jár emisszióval, ezen kívül igen nagy előnye, hogy képes folyamatosan energiát előállítani szemben a nap- és szélerőművekkel, azonban csak olyan helyeket lehet felhasználni, ahol bő vizű folyók nagy magasságkülönbséggel haladnak.

Naperőmű


A napenergia a Földet érő napsugárzásból kinyerhető energia. Használata történhet fotovoltaikus elektromos- vagy hőenergia előállításával. A napenergia használata történhet aktív módon
 naperőműben, napelemmel vagy napkollektorral, illetve passzív módon, ilyen például az épületek tájolása segítségével elért hőmegtakarítás, vagy a hőszigetelés. Decentralizált energiatermelésre sok háztartásban használják világszerte.
Napelemek
A naperőművek emissziómentesek és felhasználhatóak kisebb méretekben is, így lehetséges akár családi házak tetejére néhány darabot, akár egy erőműparkban sokat egymás mellett üzemeltetni. Hátránya, hogy a napsugárzástól függően az erőművek nagyon váltakozó nagyságban állítanak elő elektromos energiát, meg nem jósolható időközökben. Éjszaka az erőművek nem képesek áram előállítására.

Biomassza


cukornádat nem csak élelmiszerként lehet felhasználni, hanem energiakinyerésre is használható
A biomassza kifejezés alatt tágabb értelemben a Földön lévő összes élő tömeget értjük. A mai elterjedt jelentése: energetikailag hasznosítható növények, termés, melléktermékek, növényi és állati hulladékok. A biomassza segítségével fosszilis tüzelőanyagok válthatóak ki és ideális esetben az elégetett növényi anyag 1 éven belül újratermelődik, megteremtve ezzel a fenntartható fejlődés és energiagazdálkodás lehetőségét.
A biomassza feldolgozásával nyerhető energiafajták:
Ugyan a különböző biomasszák a megújuló energiahordozók közé tartoznak, elégésük a környezetre káros gázok különböző mértékű kibocsátásával jár.

Geotermikus-erőmű


A geotermikus energia a
 Föld belső hőjéből származó energia. A Föld középpontja felé haladva kilométerenként átlag 30 °C-kal emelkedik a hőmérséklet. Magyarországon a geotermikus energiafelhasználás 1992-es adat szerint 80-90 ezer tonna kőolaj energiájával volt egyenértékű. A geotermikus energia gyakorlatilag korlátlan és folytonos energianyereséget jelent. Termálvíz formájában nem kiapadhatatlan forrás. Kitermelése viszonylag olcsó, a levegőt nem szennyezi, viszont a felszíni vizeket nemegyszer - magas sótartalmánál fogva - igen.
Geotermikus erőmű a Fülöp-szigeteken
A geotermikus energia megújuló energiaforrás, ami a legolcsóbb energiák közé tartozik, hacsak nem kell a sós vizet villamos energiával visszapréselni az eredeti közegébe. Mára Spanyolország a legnagyobb zöldenergia-felhasználó. Magyarországon sok geotermikus energiát használnak fel, sok híres termálfürdő van. A geotermikus fűtés telepítése kb. 5 év alatt térül meg. Magyarországon a termálvíz 2 km-nél, nyomás alatt akár 120 °C-os is lehet