1.10.2019
Megújuló energiaforrás
Ez a lap egy ellenőrzött változatarészletek megjelenítése/elrejtése
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Európa néhány országában a megújuló energia aránya a teljes energiafelhasználáshoz képest 2016-ban
Megújuló energiaforrásnak nevezzük azoknak az energiahordozóknak a csoportját, amelyek az emberi időszámítást tekintve képesek megújulni, nem fogynak el, ellentétben a nem megújuló energiaforrásokkal. A megújuló energiaforrások a napenergia közvetlen termikus és foto-villamos hasznosítása, biomassza, szélenergia, vízenergia, geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az ár-apály energia. A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.[2].
A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsájtása nélkül is felhasználható, azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést. Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható, ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a megújuló energiát felhasználó erőművek közé.
A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye, többségük a környezetre és az élőlényekre tekintve ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsájt ki, azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem mindenütt felhasználhatóak, és nem akármekkora mennyiségben.
Szélerőmű
Szélerőművek
A szélenergia a levegő mozgási energiáját használja fel, a szél által meghajtott kerekek megforgatják a generátort, amivel elektromos energia állítható elő. A szél segítségével termelt energia jelenleg évi 20%-kal növekszik,[4][5] és rendkívül népszerű Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban.
A szélerőművek működése nem jár emisszióval, de csak oda érdemes telepíteni, ahol rendszeresen nagy széljárások jellemzőek. Hátránya, hogy a széltől függően az erőművek nagyon váltakozó nagyságban állítanak elő elektromos energiát, előre pontosan meg nem jósolható időközökben.
Vízerőmű
A vízenergia a folyók vizének helyzeti energiáját használja ki. A folyón érkező vizet gáttal felduzzasztják, majd ráeresztik a turbinákra, ahol a helyzeti energia először mechanikus-, majd a generátorokban elektromos energiává alakul. A világ vízerőműveinek összteljesítménye mintegy 715 000 MW, a Föld elektromos összteljesítményének 19%-a (2003-ban 16%-a), a megújuló energiahasznosításnak 2005-ben a 63%-a. [6]
Vízerőmű az Egyesült Államokban
A vízenergia használata nem jár emisszióval, ezen kívül igen nagy előnye, hogy képes folyamatosan energiát előállítani szemben a nap- és szélerőművekkel, azonban csak olyan helyeket lehet felhasználni, ahol bő vizű folyók nagy magasságkülönbséggel haladnak.
Naperőmű
A napenergia a Földet érő napsugárzásból kinyerhető energia. Használata történhet fotovoltaikus elektromos- vagy hőenergia előállításával. A napenergia használata történhet aktív módon naperőműben, napelemmel vagy napkollektorral, illetve passzív módon, ilyen például az épületek tájolása segítségével elért hőmegtakarítás, vagy a hőszigetelés. Decentralizált energiatermelésre sok háztartásban használják világszerte.
Napelemek
A naperőművek emissziómentesek és felhasználhatóak kisebb méretekben is, így lehetséges akár családi házak tetejére néhány darabot, akár egy erőműparkban sokat egymás mellett üzemeltetni. Hátránya, hogy a napsugárzástól függően az erőművek nagyon váltakozó nagyságban állítanak elő elektromos energiát, meg nem jósolható időközökben. Éjszaka az erőművek nem képesek áram előállítására.
Biomassza
A cukornádat nem csak élelmiszerként lehet felhasználni, hanem energiakinyerésre is használható
A biomassza kifejezés alatt tágabb értelemben a Földön lévő összes élő tömeget értjük. A mai elterjedt jelentése: energetikailag hasznosítható növények, termés, melléktermékek, növényi és állati hulladékok. A biomassza segítségével fosszilis tüzelőanyagok válthatóak ki és ideális esetben az elégetett növényi anyag 1 éven belül újratermelődik, megteremtve ezzel a fenntartható fejlődés és energiagazdálkodás lehetőségét.
A biomassza feldolgozásával nyerhető energiafajták:
biogáz (szerves anyag anaerob bomlásával Pl: metán)
bioüzemanyag (biomassza, szerves anyag, hulladék szerves anyag tartalmából), pl. biodízel, bioetanol
szilárd biomassza (tűzifa, fa apríték, pellet, fabrikett)
Ugyan a különböző biomasszák a megújuló energiahordozók közé tartoznak, elégésük a környezetre káros gázok különböző mértékű kibocsátásával jár.
Geotermikus-erőmű
A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia. A Föld középpontja felé haladva kilométerenként átlag 30 °C-kal emelkedik a hőmérséklet. Magyarországon a geotermikus energiafelhasználás 1992-es adat szerint 80-90 ezer tonna kőolaj energiájával volt egyenértékű. A geotermikus energia gyakorlatilag korlátlan és folytonos energianyereséget jelent. Termálvíz formájában nem kiapadhatatlan forrás. Kitermelése viszonylag olcsó, a levegőt nem szennyezi, viszont a felszíni vizeket nemegyszer - magas sótartalmánál fogva - igen.
Geotermikus erőmű a Fülöp-szigeteken
A geotermikus energia megújuló energiaforrás, ami a legolcsóbb energiák közé tartozik, hacsak nem kell a sós vizet villamos energiával visszapréselni az eredeti közegébe. Mára Spanyolország a legnagyobb zöldenergia-felhasználó. Magyarországon sok geotermikus energiát használnak fel, sok híres termálfürdő van. A geotermikus fűtés telepítése kb. 5 év alatt térül meg. Magyarországon a termálvíz 2 km-nél, nyomás alatt akár 120 °C-os is lehet
Megújuló energiaforrás
Ez a lap egy ellenőrzött változatarészletek megjelenítése/elrejtése
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Megújuló energiaforrásnak nevezzük azoknak az energiahordozóknak a csoportját, amelyek az emberi időszámítást tekintve képesek megújulni, nem fogynak el, ellentétben a nem megújuló energiaforrásokkal. A megújuló energiaforrások a napenergia közvetlen termikus és foto-villamos hasznosítása, biomassza, szélenergia, vízenergia, geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az ár-apály energia. A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.[2].
A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsájtása nélkül is felhasználható, azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést. Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható, ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a megújuló energiát felhasználó erőművek közé.
A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye, többségük a környezetre és az élőlényekre tekintve ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsájt ki, azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem mindenütt felhasználhatóak, és nem akármekkora mennyiségben.
Szélerőmű
Szélerőművek
A szélenergia a levegő mozgási energiáját használja fel, a szél által meghajtott kerekek megforgatják a generátort, amivel elektromos energia állítható elő. A szél segítségével termelt energia jelenleg évi 20%-kal növekszik,[4][5] és rendkívül népszerű Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban.
A szélerőművek működése nem jár emisszióval, de csak oda érdemes telepíteni, ahol rendszeresen nagy széljárások jellemzőek. Hátránya, hogy a széltől függően az erőművek nagyon váltakozó nagyságban állítanak elő elektromos energiát, előre pontosan meg nem jósolható időközökben.
Vízerőmű
A vízenergia a folyók vizének helyzeti energiáját használja ki. A folyón érkező vizet gáttal felduzzasztják, majd ráeresztik a turbinákra, ahol a helyzeti energia először mechanikus-, majd a generátorokban elektromos energiává alakul. A világ vízerőműveinek összteljesítménye mintegy 715 000 MW, a Föld elektromos összteljesítményének 19%-a (2003-ban 16%-a), a megújuló energiahasznosításnak 2005-ben a 63%-a. [6]
Vízerőmű az Egyesült Államokban
A vízenergia használata nem jár emisszióval, ezen kívül igen nagy előnye, hogy képes folyamatosan energiát előállítani szemben a nap- és szélerőművekkel, azonban csak olyan helyeket lehet felhasználni, ahol bő vizű folyók nagy magasságkülönbséggel haladnak.
Naperőmű
A napenergia a Földet érő napsugárzásból kinyerhető energia. Használata történhet fotovoltaikus elektromos- vagy hőenergia előállításával. A napenergia használata történhet aktív módon naperőműben, napelemmel vagy napkollektorral, illetve passzív módon, ilyen például az épületek tájolása segítségével elért hőmegtakarítás, vagy a hőszigetelés. Decentralizált energiatermelésre sok háztartásban használják világszerte.
Napelemek
A naperőművek emissziómentesek és felhasználhatóak kisebb méretekben is, így lehetséges akár családi házak tetejére néhány darabot, akár egy erőműparkban sokat egymás mellett üzemeltetni. Hátránya, hogy a napsugárzástól függően az erőművek nagyon váltakozó nagyságban állítanak elő elektromos energiát, meg nem jósolható időközökben. Éjszaka az erőművek nem képesek áram előállítására.
Biomassza
A cukornádat nem csak élelmiszerként lehet felhasználni, hanem energiakinyerésre is használható
A biomassza kifejezés alatt tágabb értelemben a Földön lévő összes élő tömeget értjük. A mai elterjedt jelentése: energetikailag hasznosítható növények, termés, melléktermékek, növényi és állati hulladékok. A biomassza segítségével fosszilis tüzelőanyagok válthatóak ki és ideális esetben az elégetett növényi anyag 1 éven belül újratermelődik, megteremtve ezzel a fenntartható fejlődés és energiagazdálkodás lehetőségét.
A biomassza feldolgozásával nyerhető energiafajták:
biogáz (szerves anyag anaerob bomlásával Pl: metán)
bioüzemanyag (biomassza, szerves anyag, hulladék szerves anyag tartalmából), pl. biodízel, bioetanol
szilárd biomassza (tűzifa, fa apríték, pellet, fabrikett)
Ugyan a különböző biomasszák a megújuló energiahordozók közé tartoznak, elégésük a környezetre káros gázok különböző mértékű kibocsátásával jár.
Geotermikus-erőmű
A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia. A Föld középpontja felé haladva kilométerenként átlag 30 °C-kal emelkedik a hőmérséklet. Magyarországon a geotermikus energiafelhasználás 1992-es adat szerint 80-90 ezer tonna kőolaj energiájával volt egyenértékű. A geotermikus energia gyakorlatilag korlátlan és folytonos energianyereséget jelent. Termálvíz formájában nem kiapadhatatlan forrás. Kitermelése viszonylag olcsó, a levegőt nem szennyezi, viszont a felszíni vizeket nemegyszer - magas sótartalmánál fogva - igen.
Geotermikus erőmű a Fülöp-szigeteken
A geotermikus energia megújuló energiaforrás, ami a legolcsóbb energiák közé tartozik, hacsak nem kell a sós vizet villamos energiával visszapréselni az eredeti közegébe. Mára Spanyolország a legnagyobb zöldenergia-felhasználó. Magyarországon sok geotermikus energiát használnak fel, sok híres termálfürdő van. A geotermikus fűtés telepítése kb. 5 év alatt térül meg. Magyarországon a termálvíz 2 km-nél, nyomás alatt akár 120 °C-os is lehet
Megújuló energiaforrásnak nevezzük az energiahordozók azon csoportját,
amelyek emberi időléptékben képesek megújulni, azaz nem fogynak el,
ellentétben a nem megújuló energiaforrásokkal. A megújuló energiaforrások a
napenergia közvetlen termikus és
fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából
kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az árapály energia.
A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó
energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.[2]
A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsátása nélkül is felhasználható,
azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést.
Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható,
ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a
megújuló energiát felhasználó erőművek közé.
A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye,
többségük a környezetre és az élőlényekre ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsát ki,
azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem használhatóak fel bárhol, és nem
akármekkora mennyiségben
Alternatív energia a természeti jelenségek kölcsönhatásából
kinyerhető tiszta energia, úgy mint: napenergia, vízenergia, szélenergia,
geotermikus energia. A megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket,
melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi
beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újratermelődik.
Az alternatív energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a
fenntartható fejlődés alapelveivel, és nem okoznak környezet szennyezést.
Alternatív energiaforrás az az energia hordozó, amelyből a jelenleg használatos
szénhidrogének alternatívájaként valamilyen energiát (hő viz villamosenergia) tudunk kinyerni.
cimke felhö
napenergia concepcio forras gyujtes hulladek szelektiv zöld energia alternativ energia kollektor megujullo szel viz ALAPÚ hőszolgáltatás ALTERNATÍV ENERGIA HŐ- ÉS ENERGIASZOLGÁLTATÁS Megújuló energiák biomassza alapú csp fotovoltaikus megújuló energia nap napelem napelem költsége napelem ára napelemek napelemes akkumulátor napelemes fények napelemes töltő napelemes város naperő naprendszer panel napelem szabad energia szélenergia szélmalom szélturbina vízenergia
Amazon.com Make your data work for you - Alternativenergiák