2021. jan. 28. — Ilyen források a szél, a nap, a víz, a geotermikus energia (földhő)
vagy a biomassza (pl. a tüzelőfa). Amellett, hogy ezek az energiaforrások ...
Miben különböznek a nem megújuló energiaforrásoktól?
Egyre növekvő ütemben várható a megújuló energiaforrások használata Magyarországon. Magyarországon tíz
év alatt több mint kétszeresére nőtt a megújuló energia ...
2022. jan. 20. — A kommunális hulladék, a biogáz, a víz-, illetve a szélenergia magyarországi felhasználása
az utóbbi években szintén stagnált vagy enyhén ...
2021. nov. 12. — Augusztusban a megtermelt villamosenergiának a 22,4%-át adták a megújuló energiaforrások Magyarországon –
derült ki a Magyar Energetikai és ...
2022. aug. 9. — 2020-ban a megújulóenergia-felhasználásunk csaknem 90
százalékát három energiaforrás, a szilárd biomassza, a bioüzemanyagok és a napenergia adta ...
A kormány a háborús veszélyhelyzet okozta drasztikus energiaár-emelkedés és a nyugat-európai energiahiány miatt energia-veszélyhelyzetet hirdet
– írta a friss Magyar Közlöny. Az új kormányhatározatok nem részletezik a rezsiszámolási szabályok változásainak részleteit, egyelőre csak előkészítik őket.
A magyar energiaellátás biztonsága, valamint az energiaárak elviselhető szinten tartása és a rezsicsökkentés eredményeinek megvédése érdekében gyors és hatékony kormányzati intézkedések meghozatalára van szükség – olvasható az Energia-veszélyhelyzeti Operatív Törzs létrehozásáról szóló kormányhatározatban.
A törzset a Miniszterelnökséget vezető miniszter vezeti, tagokat delegálnak a minisztériumok és az MVM vezérigazgatója, részt vesz benne a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos, és felkérték a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága és az Országos Atomenergia Hivatal elnökeit, hogy vegyenek részt a munkában személyesen vagy küldötteik által.
A veszélyhelyzet miatti lépésekről szóló másik kormányhatározat felhívja a technológiai és ipari minisztert, hogy a gazdaságfejlesztési miniszter és a pénzügyminiszter bevonásával tegyen javaslatota kedvezményes lakossági villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatás fenntartásához szükséges intézkedések megtételére.
A kormányhatározat szerint az ipari miniszternek növelnie kell a lignit tüzelőanyag kitermelését, és 1,5 milliárdról 2 milliárd köbméterre kell emelni a hazai földgázkitermelést, és más miniszterekkel javaslatot kell tennie az energiahordozókra vonatkozó exportkorlátozás bevezetésére.
A külügyminiszter és a technológiai és ipari miniszter feladata, hogy a pénzügyminiszter és a gazdaságfejlesztési miniszter bevonásával a következő téli magyar földgázellátás biztosításához szükséges földgázkészlet betárolásáról gondoskodjon a szállítási és betárolási kapacitások mértékéig.
Alternatív energia – a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető tiszta energia, úgy mint: napenergia, vízenergia, szélenergia, geotermikus energia. A megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket, melyekből az energia úgy nyerhető
ki, hogy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újratermelődik.
Az alternatív energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, és nem okoznak környezet szennyezést. Alternatív energiaforrás az az energia hordozó, amelyből a jelenleg használatos szénhidrogének alternatívájaként
valamilyen energiát (hő-, mozgási-, villamosenergia) tudunk kinyerni.
A kőolaj, a földgáz, a szén és az urán a nem megújuló energiafajták közé tartoznak. Ezek az energiafajták adják jelenlegi energiafelhasználásunk csaknem teljes részét, azonban, ahogy ezek neve is mutatja, készletük korlátozott, újratermelésükre nincs
lehetőség, vagy az olyan lassú, hogy belátható időn belül a készletek megújulására nem számíthatunk.
Vannak viszont olyan energiafajták, melyek folyamatosan újratermelődnek. Ezek az alternatív energiák (megújuló energiák): a napenergia, szélenergia, vízenergia, biomassza és a geotermikus energia. A fosszilis energiahordozó készletek végesek, ráadásul
ha növekvő energiaigényünket kizárólag ezek felhasználásával akarjuk kielégíteni, az a környezetszennyezés további fokozásával jár. Az sem mindegy, hogy a jelentős részben importnyersanyagra épülő magyar energiaipar mennyiért szerzi be az energiát.
Sajnos Magyarország lemaradása óriási, a gazdaságos módon kinyerhető energia felhasználások terén.
A gyors növekedés idején mind a nyersanyagokkal, mind az energiahordozókkal rendkívül pazarló módon gazdálkodtak, akkoriban úgy tűnt, hogy a tudományos felfedezések és a műszaki találmányok minden létező és felmerülő problémára kínálnak megoldást. Napjainkban
a befektetések egyre jobban a megújuló energiákat alkalmazó vállalkozások felé orientálódnak. Egyetlen módon menthetjük meg környezetünket és válhatunk függetlenné a fosszilis energia hordozóktól, ha rendületlenül kutatjuk – keressük az alternatív
energia forrásokat.
Mottó: Az alternatív energiaforrások tulajdonsága, hogy környezetkárosító hatásuk elenyésző a fosszilis energiahordozókhoz képest és folyamatosan, akár
generációkon át kinyerhetők a természetből. A jövőbeni felhasználhatóságuk lényege, hogy otthoni körülmények között is használhatók legyenek.
A legtisztább zöld energiahordozó fajták
Szélenergia Itt a levegő mozgási energiája lesz felhasználva, ez az erő a szélerőmű generátorát hajtja meg, így lehetséges a közvetlen elektromos energia
előállítása. Sajnoss bizonyos földrajzi adottságok itt is szükségesek, de Európa szerte rendkívül népszerű megújuló energia forrás. A szélerőműveknek telepítésénél feltétlen szükséges az adott terület széljárásának tanulmányozása.
Vízenergia A folyók áramló vizének energiája kerül felhasználásra. Leggyakrabban vízerőművekről beszélhetünk ahol a turbinákra eresztett víz helyzeti energia
a turbinalapátokat meghajtva a generátoron keresztül elektromos áramot termel. A világ megújuló energiaforrásainak nagyon jelentős része származik a vízerőművek által termelt energiából. A vízerőművek óriási előnye, hogy képes folyamatosan energiát
képes előállítani, szemben a nap és szélerőművekkel. Hátrány : hatalmas költségekkel járó teremformálásra (gátak, zsilipek, duzzasztás) van szükség.
Napenergia A napsugárzásból kinyerhető energiát nevezzük napenergiának. Többféle felhasználási módja is lehet a napsugárzásnak, úgy mint fotoelektromos
(napcellák), kollektoros (napkollektoros) és a passzív hőenergia (direkt sugárzás). A leggyakoribb aktív napenergia hasznosítások: naperőmű, napelem, napkollektor. A passzív felhasználás
körébe a hőfelfogás és hőmegtakarítás elvén működő passzívházakat, fóliasátrakat sorolhatjuk még fel. A napenergia hasznosítása nem csak ipari körülmények között történhet. A napenergia óriási előny, hogy napkollektorok és napelemek alkalmazásával
otthonunkban is gazdaságosan fel tudjuk használni. A legnagyobb korlátja ennek a tiszta és zöld energiának, hogy csak a napsütéses területeken és csak a napsütéses órákban hasznosítható.
Geotermikus energia A földünk belső magjából érkező hőenergiából származik. A közvetítő közeg a víz, így amíg víz van addig szinte korlátlan ideig kinyerhető
a geotermikus-energia. A geotermikus energia kinyerése olcsó és nagy hatékonyságú. Magyarország geotermikus energia készletei jónak mondhatóak és egyre nő a felhasználásának mértéke is. Fűtési rendszerekben önállóan vagy hőrásegítésre is kiválóan
alkalmazható.
A jogszabályalkotóknak és hatóságoknak minden eszközzel támogatni kell a technológiák bevezetését és elterjedését. Az alternatív energiák népszerűsítésének
kerékkötője maga az energia lobbi, a részben külföldi kézben lévő energia szektor, akiknek elsődleges célja saját profitjuk folyamatos növelése, nem pedig hazánk környezetének védelme és energiaszektorunk korszerűsítése.
Alternatív energia Honlapunk további oldalain hasznos információkat találhat az alternatív energiák hétköznapi felhasználásával kapcsolatban. A
Hírek menüpontban pedig a témát érintő, legfrissebb pályázatokról, cikkekről és az alternatív energiákkal kapcsolatos érdekességekről olvashat.
Alternatív energiaforrások helyzete Magyarországon A megújuló energia források felhasználását leginkább az országunk természeti adottságok határozzák meg.
Ez azt jelenti, hogy egyes energiaforrások felhasználása szinte lehetetlen, másoké nehézkes, míg megint másoké kifejezetten kedvező. Magyarország esetében sajnos nagy esésű folyóvizek hiányában a vízenergia nem jön szóba. A napenergia a napsütéses
órák alacsony száma miatt ugyancsak nem alkalmazható hatékonyan. A Kárpát-medencében nem fúj nagy erősségű szél, így a szélerőművek sem kifizetődőek.
Magyarország adottságai ezzel szemben kiválóan alkalmasak a geotermikus energia és a biomassza felhasználására. Országunk megújuló energiaforrásainak több mint fele biomasszából származik. A geotermikus hőenergia felhasználásában Magyarország a világ
vezető államai közé tartozik. Ezen geotermikus energia elsősorban lakóházak, ipari létesítmények és üvegházak fűtésére használják. A jövő feladata lenne még a gazdaságosan alkalmazható megújuló energiaforrások felkutatása és kiaknázása.
