péntek, augusztus 30, 2019
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK A napjainkra egyre aktuálisabb „alternatív energiaforrásokról“ – még laikusabb érdeklődőként is – az alábbiak biztosan eszünkbe jutnak: állandóan rendelkezésünkre áll és emberi beavatkozás nélkül rövid időn belül újratermelődik. Az alternatív energiaforrások jelentősége nemcsak abban rejlik, hogy alkalmazásukkal nem pusztítjuk környezetünket, hiszen egyben az emberi civilizáció továbbfejlődését sem akadályozza. A fejlődés fenntarthatóságát tehát lehetővé teszi. A fentiekből következően tudjuk azt is, hogy a fosszilis energiahordozókkal szemben – legyen szó kőolajról, kőszénről vagy éppen földgázról – nem fokozzák a környezetünkre oly káros hatásokat, mint amit például az üvegházhatás, a levegőszennyezés, illetve a felszíni- és felszín alatti vizeink szennyezése jelent. Mindennapjainkban arról is sokat hallunk, hogy a szél- és főleg a napenergia felhasználásával lehetőségünk van a villamosenergia – vagy egy jelentős részének – otthonunkban történő előállítására. Utóbbi annál is inkább égető, mert a fosszilis tüzelőanyagok alkalmazásának beszűkítése nélkül a globális felmelegedés megállítása szinte lehetetlen lesz. Szakkönyvek nélkül nem megy… A média reklámfelületein, a megújuló energiaforrások terjesztésében érdekelt cégek hirdetésein keresztül és más forrásokból tehát sokat hallunk a legfontosabb alternatív energiaforrásokról. Utóbbi körülmény a témával kapcsolatban felmerülő kérdéseinket pedig csak tovább fokozza. Persze, ha a hétköznapok embere arra kíváncsi, mennyivel járul hozzá háztartása energiaellátásához, illetve a felmerülő költségek csökkentéséhez. Vajon az információk- és félinformációk elegendő ismeretet nyújtanak a teljes körű tájékozódáshoz? A megújuló energiaforrások otthonunkban történő alkalmazása előtt megspórolhatjuk- e a témával foglalkozó legjobb szakirodalmat, a kérdéseinkre tudományos, ám mégis közérthető formában választ nyújtó szakkönyveket? A tisztánlátás napenergia, napelem, napkollektor, víz- és szélenergia, geotermikus energia és biomassza témában bizony könyvek nélkül nem megy. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Alternatív, megújuló energiaforrások felhasználási területei. Megújuló, alternatív energiaforrásokkal működő rendszerek, napelemek, napkollektorok, szélgenerátorok, hősszivattyúk, biomassza erőművek mind-mind olyan rendszert alkotnak, amelyeknek a működésükhöz szinte korlátlan mennyiségű energiaforrás áll rendelkezésül a Földön. A nem megújuló energiaforrásokkal működő berendezések, energiaforrásira számos olyan kutatás, bizonyítás van, hogy belátható időn belül hiány léphet fel belőlük. Az alternatív energiaforrásokkal működő rendszereket nem csak azért lenne célszerű minél szélesebb körben felhasználni, mert a környezetvédelmi szempontokból jelentős mennyiségű káros anyag kibocsátástól óvhatjuk meg a Földet, hanem azért is, mert költség megtakarítást is végezhetünk az megújuló energiaforrásokkal működő berendezésekkel. Alternatív energia Alternatív energia a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető tiszta energia, úgymint: napenergia, vízenergia, szélenergia, biomassza, geotermikus energia. A megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket, melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újra termelődik. Az alternatív energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, és nem okoznak környezetszennyezést. Alternatív energiaforrás az-az energiahordozó, amelyből a jelenleg használatos szénhidrogének alternatívájaként valamilyen energiát (hőenergia, mozgási energia, villamos energia) tudunk kinyerni. A kőolaj, a földgáz, a szén és az urán a nem megújuló energiafajták közé tartoznak. Ezek az energiafajták adják jelenlegi energiafelhasználásunk csaknem teljes részét, azonban, ahogy ezek neve is mutatja, készletük korlátozott, újratermelésükre nincs lehetőség, vagy az olyan lassú, hogy belátható időn belül a készletek megújulására nem számíthatunk. Vannak viszont olyan energiafajták, melyek folyamatosan újratermelődnek. Ezek az alternatív energiák (megújuló energiák) a napenergia, szélenergia, vízenergia, biomassza és a geotermikus energia. A fosszilis energiahordozó készletek végesek, ráadásul, ha növekvő energiaigényünket kizárólag ezek felhasználásával akarjuk kielégíteni, az a környezetszennyezés további fokozásával jár. Az sem mindegy, hogy jelentős részben importnyersanyagra épülő magyar energiaipar mennyiért szerzi be az energiát. Sajnos Magyarország lemaradása jelentős, a gazdaságos módon kinyerhető energia felhasználások terén. FELHASZNÁLÁSI TERÜLETEK: napenergia, napelem, napelem rendszerek, napkollektor geotermikus energia, hőszivattyú világítás korszerűsítés, led világítási eszközök szélenergia, szélgenerátor, szélerőmű megtermelt energia tárolása, hőszigetelés
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK A napjainkra egyre aktuálisabb „alternatív energiaforrásokról“ – még laikusabb érdeklődőként is – az alábbiak biztosan eszünkbe jutnak: állandóan rendelkezésünkre áll és emberi beavatkozás nélkül rövid időn belül újratermelődik. Az alternatív energiaforrások jelentősége nemcsak abban rejlik, hogy alkalmazásukkal nem pusztítjuk környezetünket, hiszen egyben az emberi civilizáció továbbfejlődését sem akadályozza. A fejlődés fenntarthatóságát tehát lehetővé teszi. A fentiekből következően tudjuk azt is, hogy a fosszilis energiahordozókkal szemben – legyen szó kőolajról, kőszénről vagy éppen földgázról – nem fokozzák a környezetünkre oly káros hatásokat, mint amit például az üvegházhatás, a levegőszennyezés, illetve a felszíni- és felszín alatti vizeink szennyezése jelent. Mindennapjainkban arról is sokat hallunk, hogy a szél- és főleg a napenergia felhasználásával lehetőségünk van a villamosenergia – vagy egy jelentős részének – otthonunkban történő előállítására. Utóbbi annál is inkább égető, mert a fosszilis tüzelőanyagok alkalmazásának beszűkítése nélkül a globális felmelegedés megállítása szinte lehetetlen lesz. Szakkönyvek nélkül nem megy… A média reklámfelületein, a megújuló energiaforrások terjesztésében érdekelt cégek hirdetésein keresztül és más forrásokból tehát sokat hallunk a legfontosabb alternatív energiaforrásokról. Utóbbi körülmény a témával kapcsolatban felmerülő kérdéseinket pedig csak tovább fokozza. Persze, ha a hétköznapok embere arra kíváncsi, mennyivel járul hozzá háztartása energiaellátásához, illetve a felmerülő költségek csökkentéséhez. Vajon az információk- és félinformációk elegendő ismeretet nyújtanak a teljes körű tájékozódáshoz? A megújuló energiaforrások otthonunkban történő alkalmazása előtt megspórolhatjuk- e a témával foglalkozó legjobb szakirodalmat, a kérdéseinkre tudományos, ám mégis közérthető formában választ nyújtó szakkönyveket? A tisztánlátás napenergia, napelem, napkollektor, víz- és szélenergia, geotermikus energia és biomassza témában bizony könyvek nélkül nem megy. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Alternatív, megújuló energiaforrások felhasználási területei. Megújuló, alternatív energiaforrásokkal működő rendszerek, napelemek, napkollektorok, szélgenerátorok, hősszivattyúk, biomassza erőművek mind-mind olyan rendszert alkotnak, amelyeknek a működésükhöz szinte korlátlan mennyiségű energiaforrás áll rendelkezésül a Földön. A nem megújuló energiaforrásokkal működő berendezések, energiaforrásira számos olyan kutatás, bizonyítás van, hogy belátható időn belül hiány léphet fel belőlük. Az alternatív energiaforrásokkal működő rendszereket nem csak azért lenne célszerű minél szélesebb körben felhasználni, mert a környezetvédelmi szempontokból jelentős mennyiségű káros anyag kibocsátástól óvhatjuk meg a Földet, hanem azért is, mert költség megtakarítást is végezhetünk az megújuló energiaforrásokkal működő berendezésekkel. Alternatív energia Alternatív energia a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető tiszta energia, úgymint: napenergia, vízenergia, szélenergia, biomassza, geotermikus energia. A megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket, melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újra termelődik. Az alternatív energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, és nem okoznak környezetszennyezést. Alternatív energiaforrás az-az energiahordozó, amelyből a jelenleg használatos szénhidrogének alternatívájaként valamilyen energiát (hőenergia, mozgási energia, villamos energia) tudunk kinyerni. A kőolaj, a földgáz, a szén és az urán a nem megújuló energiafajták közé tartoznak. Ezek az energiafajták adják jelenlegi energiafelhasználásunk csaknem teljes részét, azonban, ahogy ezek neve is mutatja, készletük korlátozott, újratermelésükre nincs lehetőség, vagy az olyan lassú, hogy belátható időn belül a készletek megújulására nem számíthatunk. Vannak viszont olyan energiafajták, melyek folyamatosan újratermelődnek. Ezek az alternatív energiák (megújuló energiák) a napenergia, szélenergia, vízenergia, biomassza és a geotermikus energia. A fosszilis energiahordozó készletek végesek, ráadásul, ha növekvő energiaigényünket kizárólag ezek felhasználásával akarjuk kielégíteni, az a környezetszennyezés további fokozásával jár. Az sem mindegy, hogy jelentős részben importnyersanyagra épülő magyar energiaipar mennyiért szerzi be az energiát. Sajnos Magyarország lemaradása jelentős, a gazdaságos módon kinyerhető energia felhasználások terén. FELHASZNÁLÁSI TERÜLETEK: napenergia, napelem, napelem rendszerek, napkollektor geotermikus energia, hőszivattyú világítás korszerűsítés, led világítási eszközök szélenergia, szélgenerátor, szélerőmű megtermelt energia tárolása, hőszigetelés
cimke felhö
Újra indítottam, újra hasznosítás, újra szól a hatlovetu, szelektív hulladék gyűjtés,
alumínium átvétel, szelharfa, napkitores hatása, atomenergia hasznosítás,
Csernobil katasztrófa, őko falu, kínai napelem park, napelemes autó,
Alternatív ház, alternatív energia, zöld környezetben, zöld energia, hulladék szállítása,
hulladék hasznosítás, vizenergia, szélenergia, napkelte,
napkollektor, szélturbina,tiszta energiát, őko falu, kínai természetes energiával,
amelyek emberi időléptékben képesek megújulni, azaz nem fogynak el,
ellentétben a nem megújuló energiaforrásokkal. A megújuló energiaforrások a
napenergia közvetlen termikus és
fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából
kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az árapály energia.
A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó
energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.[2]
A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsátása nélkül is felhasználható,
azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést.
Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható,
ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a
megújuló energiát felhasználó erőművek közé.
A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye,
többségük a környezetre és az élőlényekre ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsát ki,
azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem használhatóak fel bárhol, és nem
akármekkora mennyiségben
Alternatív energia a természeti jelenségek kölcsönhatásából
kinyerhető tiszta energia, úgy mint: napenergia, vízenergia, szélenergia,
geotermikus energia. A megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket,
melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi
beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újratermelődik.
Az alternatív energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a
fenntartható fejlődés alapelveivel, és nem okoznak környezet szennyezést.
Alternatív energiaforrás az az energia hordozó, amelyből a jelenleg használatos
szénhidrogének alternatívájaként valamilyen energiát (hő viz villamosenergia) tudunk kinyerni.
Make your data work for you - Alternativenergiák