A 2020 és 30 közötti időszak meghatározó évtized lesz az alternatív energia számára. Az elmúlt évtizedben a megújuló energia költségei folyamatosan csökkentek a hozzájuk kapcsolódó technológiai fejlődés, az innováció, a formatervezés, a szélturbinák, és a napelemek gyártása miatt. De mi várható pontosan, és miért?
A Forbes elemzésében három olyan tendenciát vettek górcső alá, melyek meghatározzák majd a 2020-as éveket.
A megújuló energiaforrások lehagyják az olajat
Az elmúlt évtizedben az Egyesült Államokban a nem-hidrogén megújuló energiaforrások százalékos aránya nőtt az áramtermelésben. Az Egyesült Államok Energiainformációs Igazgatósága (EIA) arra számít, hogy ez a tendencia folytatódni fog. Az energiatermelés további 60 milliárd kilowattórás (kWh) növekedését a 2020-as években a nem-hidrogén megújuló energiaforrások eredményezik.
Az időjárási körülmények többet számítanak
A szélsőséges időjárási események klímaváltozás okozta növekedése növeli annak szükségességét, hogy az energiaellátó rendszerek bármilyen körülmények között rugalmasak maradjanak. 2019-ben számos áramkimaradást tapasztaltak az Egyesült Államokban, amelyeket hurrikánok és erdőtüzek okoztak. Ez a tendencia a következő évtizedben csak erősödni fog.
Míg a történelem során eddig a szélenergia és a napenergia bizonyultak megbízhatatlannak, ma már a nagy szén- és gázüzemű erőműveket tekintik egyre inkább sebezhető és öregedő behemótoknak.
Csak egyetlen eseményre van szükség, - időjárási- vagy ember okozta-eseményre, - hogy az jelentős kimaradást okozzon, nagy területen.
Újrafeldolgozás, újrahasznosítás, recycling… Sokféleképpen nevezzük, de mindegyiknek egy a lényege: az anyagában történő hasznosítás, mert ezen tevékenységnek köszönhetően a hulladékból újra termék készül! Így a másodnyersanyag (hulladék) nem vész el, csak átalakul. A szelektív hulladékok újrafeldolgozásával jelentős mennyiségű elsődleges nyersanyagot takaríthatunk meg, ami a környezet szempontjából mindenképpen kedvező. Ne feledjük azonban, hogy az újrafeldolgozás során is elkerülhetetlenül szennyezés keletkezik - tehát a megelőzéshez és az újrahasználathoz képest kevésbé környezetbarát megoldás, amit az alábbi hulladékhierarchia is jól szemléltet. “A szelektív hulladékgyűjtés csak egy eszköz a tiszta környezet elérése érdekében, nem pedig maga a cél!” alternativ energia Környezetvédelem = Szelektív hulladékgyűjtés? Ha valakinek feltesszük a kérdést, hogy: “Te környezettudatos vagy?”, 80-90%-ban azt válaszolja, hogy: “Igen, szelektíven gyűjtöm a hulladékot!” De annak ellenére, hogy szinte mindenkinek ez jut először az eszébe a környezetvédelemről, ahhoz képest mindössze az összes hulladék kb. 17%-át válogatjuk szét, ami jócskán elmarad az északnyugat-európai országok statisztikáitól … Itt figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy amíg nálunk évente kb. 370 kg hulladék keletkezik fejenként, addig Nyugat-Európában ez a szám 600-800 kg/fő/év… Remélhetőleg ezt a hulladékmennyiséget mi sosem érjük el és tanulunk az észak-nyugati országok hibájából. Magyarországon már több mint száz cég foglalkozik hulladékhasznosítással, az egyetemeken is komoly kutatómunka folyik ezen a téren. Az újrahasznosított termékek nagyon színes skálán mozognak, erről mi sem tanúskodik jobban, mint a Hulladékból Termék kiállítás. A tárlatot kiszolgáló hulladékos portálon megtalálható az összes cég és több ezer termékük. Talán ezek a termékek cáfolják legjobban azt a tévhitet, miszerint a szelektív hulladékot összeöntenék. Pedig a dolog ennél sokkal többről szól (ld. újrahasználat, megelőzés). A vegyes hulladék (szemét) alkotórészeit is meg lehet próbálni szétválasztani (rostálással, mágnessel, mikrobiológiai módszerrel (MBH), stb.), de mennyivel könnyebb, mennyivel tisztább megoldás, ha csak egyszerűen külön gyűjtjük! Az Európai Uniónak is kifejezett célja, hogy a hulladékgazdálkodásban a “recycling”, vagyis az újrafeldolgozás váljon meghatározóvá. Ez persze nem megy magától, a tagországokban nemcsak a szelektív gyűjtést kell támogatni, de a másodnyersanyagokat felhasználó ipar kialakítását is, pl. az újrahasznosító cégeket! Az újrahasznosítás minősége Az újrahasznosítás eredményét, termékét két minőségi kategóriába sorolhatjuk: upcycling (felhasznosítás, vagy értéknövelő újrahasznosítás) és downcycling a (lehasznosítás, vagy értékcsökkentő újrahasznosítás). A két fogalom tehát az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti minőségét fejezik ki. Az értéknövelő újrahasznosítás esetében az anyag minőségét megtartva történik a hasznosítás,
Magyarországon a megújuló energiaforrások 2015-ben a bruttó áramtermelés 7,3%-át tették ki. Ebből 52% volt a biomassza, 22% a szél, 9% a biogáz, 7% a vízenergia, 6% a megújuló kommunális hulladék és 4% a napenergia aránya.[1] Az EU 2009-es megújuló irányelve alapján Magyarország 2020-ra bruttó energiatermelésének (áramtermelés, közlekedés, fűtés) 14,7%-át fogja megújuló forrásból fedezni. Ez az érték az egyik legalacsonyabb a tagállamok között.[2] A 2010-es évektől világszerte gyorsuló ütemben növekednek a megújuló forrásokból nyert kapacitások, mindenekelőtt a szél- és a napenergiából származók. Magyarországon a megújuló energiaforrások közül az állam leginkább a napenergiából és a biomasszából származó energiatermelést támogatja. Tartalomjegyzék 1 Szélenergia 2 Napenergia 3 Vízenergia 4 Biomassza 5 Geotermikus energia 6 Jegyzetek Szélenergia Inotai szélerőmű Searchtool right.svg Bővebben: Magyarországi szélerőművek listája Magyarország jelenlegi szélenergia-kapacitása 329 MW. A szélerőművek többsége a Kisalföldön helyezkedik el, ahol az optimális áramtermeléshez a legkedvezőbbek a természeti adottságok. 2006 óta azonban nem adtak ki engedélyt újabb szélerőművek építésére, utoljára 2011-ben adtak át új szélkereket. A 2016 vége óta érvényben lévő magyar szabályozás nem teszi lehetővé új szélerőművek építését. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára a szélerőművek 25%-os kapacitáskihasználtságával indokolta mellőzésüket.[3] Napenergia Ganna, napelempark Searchtool right.svg Bővebben: Napenergia Magyarországon Magyarországon dinamikusan terjed a napenergia felhasználása, azonban továbbra is elmaradásban limb nem csupán Nyugat-Európához, de szomszédaihoz képest is. A fotovoltaikus elven működő naperőművek 2018 végén már 640 MW feletti összkapacitással bírtak az országban. Az ország legnagyobb naperőművei Pakson, (20,6 MW), Bükkábrányban (20 MW) és Felsőzsolcán találhatók. [4] Vízenergia Searchtool right.svg Bővebben: Vízenergia Magyarországon A kedvezőtlen környezeti adottságok és a Bős-nagymarosi vízlépcső esete után jelenlévő társadalmi elutasítottság miatt Magyarországon nincs jelentős vízenergia felhasználás. A két legnagyobb magyar vízerőmű a Tiszán helyezkedik el, a Tiszalöki erőmű 12,5 MW, a Kiskörei erőmű 28 MW beépített kapacitással rendelkezik.
A svédek mini energiatermelő erőművekké alakítják otthonaikat
A World Economic Forum Svédországgal példázza a jövő klímatudatos társadalmát, hiszen a svédek kiemelkedően magas, azaz 54%-ban használnak megújuló energiaforrásokat az ország energiaellátáshoz, azonban nem érik be ennyivel, most azt otthonaikat is átalakítják, hogy azok ne csak áramot fogyasszanak, de tartalékolni, sőt termelni is képesek legyenek.
Miközben az EU vezetői azt vizsgálják, hogy hogyan tudják a 2030-ra kitűzőtt klímavédelmi célokat megvalósítani, például azt, hogy egy ország energiaszükségletének legalább 30% -át megújuló energiaforrásokból állítsa elő, addig az EU Energetikai Átmenet Indexét vezető Svédország már a gyakorlatban alkalmazza azokat a technológiát a helyi megoldásokkal ötvöző eljárásokat, amelyekkel nem csak megvalósítani, de túlszárnyalni is képes a kitűzött energetikai célokat.
A fűtés kulcsfontosságú energiafelhasználás egy olyan hideg országban, mint Svédország. Az ország „lokalizált” távfűtési rendszerének kialakítása közel 70 éve kezdődött azzal, hogy az erőművek által termelt felesleges hőt még a legkisebb falvakban is az otthonokig vezették, aminek köszönhetően ma mintegy 500 helyi távfűtési rendszer működik az országban, biztosítva ezzel a svéd háztartásoknak szükséges hőmennyiség több, mint 75% -át. A fűtéshez szükséges hőt eddig tehát főként erőművek, hulladék-energia erőművek és ipari folyamatok melléktermékei szolgáltatták, mivel azonban az elmúlt évtizedekben a fűtőolaj adója folyamatosan növekedett, az ország villamosenergia-ipari vállalatai is inkább a megújuló energiaforrások, például a biomassza felé fordultak. Tekintettel arra, hogy a rengeteg folyó mellett az ország területének 63%-át erdőtakaró borítja, így egyáltalán nem meglepő, hogy a két legnagyobb megújuló energiaforrás a vízenergia és a biomassza. Ez a biomassza pedig hozzájárul a helyi energiatermeléshez.
A megújuló energiaforrások használatának ösztönzése és a siker kulcsa egyben az, hogy amellett, hogy a helyi „távfűtő” erőművek felesleges hőtermeléssel termelik a svéd háztartásoknak szükséges hő javát, a világon itt a legmagasabb szén-dioxid adója, amit viszonylag olcsó energiaárakkal kombinálnak.
A svédek azonban nem állnak meg a falusi szintre lokalizált fűtési megoldásoknál, hanem az otthonaikat is átalakítják, hogy azok ne csak felhasználják, de termeljék, illetve tárolják is az energiát.
Az egyik példa Ludvika városában található, ahol az 1970-es években épült lakásokat utólag szerelték fel a legújabb intelligens energiatechnológiával, és 48 családi apartman kapott fotovoltaikus napelemeket, hőtárolót és hőszivattyús rendszereket. Az egészet egy mikro-energiahálózat köti össze amelyik például éjszaka segít feltölteni az elektromos autókat.
Ennek eredményeként egy olyan „prosumer” (fogyasztó és termelő) épületegyüttes jött létre, amely a lakosok 77% -ának ellátáshoz elegendő áramot képes előállítani. Az intelligens mérők magas szintű használatával ez a modell úgy tűnik, hogy hamarosan elterjed egész Svédországban.
Az olyan intelligens energiafejlesztések pedig, mint Ludvika okos otthonai, kombinálva a megújuló energiaforrások által vezérelt távfűtéssel, radikális alternatívát kínálnak a centralizált energiarendszerekkel szemben, amelyekre ma sok ország támaszkodik.
energia.jpeg West Springfield High School to hold panel discussion on ‘Diversifying the Engineering/Technology Field’ WEST SPRINGFIELD – A panel discussion on the need for diversity in the engineering field will be held Tuesday at West Springfield High School. The panel discussion, titled “Diversifying the Engineering/Technology Field,” will begin at 7 p.m. at the high school auditorium.
It will feature officials from the Massachusetts
School Development Authority, the Massachusetts Department of Higher Education and the National Society of Black Engineers. The goal of the panel discussion is to foster discussions between educators and experts in the field about how
to better increase the number of black people pursuing careers in STEM fields. The moderator will be David Hodge, the former chief financial officer for MassDevelopment.
cimke felhö
Újra indítottam, újra hasznosítás, újra szól a hatlovetu, szelektív hulladék gyűjtés,