csütörtök, március 03, 2022

Megújuló energia

  Megújuló energiaforrások előnyei

A föld

  Megújuló energiaforrások előnyei

A földet érő 1 órányi napsütés több energiát ad, mint amennyit az emberiség 1 év alatt elhasznál. A megújuló energiaforrások tehát korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre, sosem fogynak el.

Mivel bárki, bármikor hozzáférhet, magának az energiaforrásnak nincs ára – szemben például a kőolajjal, amihez munkára van szükség: fúrásra, hogy megtalálják, felhozzák, majd nemzetközi csőhálózatokon vagy tankereken keresztül eljuttassák a végfelhasználóhoz.

Ezenkívül tiszta energiának is szokták őket hívni, hiszen a közvélekedés szerint – a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben – nem bocsátanak ki káros melléktermékeket. Ez azonban nem teljesen igaz.

Megújuló energiaforrások hátrányai

A fosszilis tüzelőanyagok nagy mértékben szennyezik a környezetet, ez tény. Még a legtisztább fajtája, a földgáz is nyomot hagy a bolygó ökoszisztémájában – nem beszélve a kőolajról vagy a szénről.

Csakhogy a megújuló energiaforrások sem teljesen emissziómentesek, hiszen az akkumulátorok, a fakivágás vagy a napelemek alkatrészei bizony szemetet termelnek, illetve energiát emésztenek fel. Tehát a megújuló energiaforrások önmagukban valóban emissziómentesek, de a kitermelésük, a begyűjtésük már nem az.

Emellett sokkal jobban ki vannak téve a környezeti hatásoknak, hiszen a nap nem süt mindig, ahogy a szél sem fúj, vagy a tenger sem hullámzik szélcsendes napokon. Emiatt pedig kiszámíthatatlanabb energiaforrásnak számítanak, mint a fosszilis energiahordozók.

A tárolásuk is jóval nehezebb, mert míg például a földgázt az erre szolgáló tárolókban, kőolaj- és földgázlelőhelyeken gazdaságosan, viszonylag hosszú távon is lehet tárolni, addig a megújuló energiaforrásoknál ez nehézkesebb.

Nem utolsósorban érdemes megemlíteni az árukat is, mert bár a megújuló energiaforrások valóban költségmentesen szolgáltatják az energiát, ám ehhez napelemekre, turbinákra vagy más szerkezetekre van szükség, amelyek be tudják gyűjteni és át tudják alakítani árammá. Emiatt hosszútávon olcsóbbak, mint a fosszilis energiahordozók, de rövidtávon magasabbak a költségeik, magas beszerelési árakkal.

Ennek függvényében mekkora a megújuló energia-felhasználás aránya a világban?

Megújuló energia a világban

A legtöbb embernek az alternatív energia egyet jelent a napenergiával, pedig a napelem csak a harmadik leggyakrabban használt megújuló energiaforrás, a szélenergia és a vízenergia után.

Ennek bizonyára az az oka, hogy egyrészt a napenergia hasznosítása növekszik a legnagyobb mértékben, másrészt pedig jóval gyakrabban láthatók napelemek a hétköznapi életben, mint szélturbinák.

Megújuló energiaforrások fajtái

De vannak már olyan mutatók is, amelyek szerint a napenergia megelőzte a szélenergiát. Például a világban összesen 83 ország használ szélerőműveket, míg naperőműveket már több, mint 100.

A legtöbbet jelenleg Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína költi az alternatív energiára. Az EU-ban 1999-ben még csak 5 százalék volt a megújuló energia aránya a többi energiához képest – mára azonban ez a szám kétjegyűvé vált: 2013-ban már 15 százalék volt, míg 2020-ban 20 százalék.

et érő 1 órányi napsütés több energiát ad, mint amennyit az emberiség 1 év alatt elhasznál. A megújuló energiaforrások tehát korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre, sosem fogynak el.

Mivel bárki, bármikor hozzáférhet, magának az energiaforrásnak nincs ára – szemben például a kőolajjal, amihez munkára van szükség: fúrásra, hogy megtalálják, felhozzák, majd nemzetközi csőhálózatokon vagy tankereken keresztül eljuttassák a végfelhasználóhoz.

Ezenkívül tiszta energiának is szokták őket hívni, hiszen a közvélekedés szerint – a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben – nem bocsátanak ki káros melléktermékeket. Ez azonban nem teljesen igaz.

Megújuló energiaforrások hátrányai

A fosszilis tüzelőanyagok nagy mértékben szennyezik a környezetet, ez tény. Még a legtisztább fajtája, a földgáz is nyomot hagy a bolygó ökoszisztémájában – nem beszélve a kőolajról vagy a szénről.

Csakhogy a megújuló energiaforrások sem teljesen emissziómentesek, hiszen az akkumulátorok, a fakivágás vagy a napelemek alkatrészei bizony szemetet termelnek, illetve energiát emésztenek fel. Tehát a megújuló energiaforrások önmagukban valóban emissziómentesek, de a kitermelésük, a begyűjtésük már nem az.

Emellett sokkal jobban ki vannak téve a környezeti hatásoknak, hiszen a nap nem süt mindig, ahogy a szél sem fúj, vagy a tenger sem hullámzik szélcsendes napokon. Emiatt pedig kiszámíthatatlanabb energiaforrásnak számítanak, mint a fosszilis energiahordozók.

A tárolásuk is jóval nehezebb, mert míg például a földgázt az erre szolgáló tárolókban, kőolaj- és földgázlelőhelyeken gazdaságosan, viszonylag hosszú távon is lehet tárolni, addig a megújuló energiaforrásoknál ez nehézkesebb.

Nem utolsósorban érdemes megemlíteni az árukat is, mert bár a megújuló energiaforrások valóban költségmentesen szolgáltatják az energiát, ám ehhez napelemekre, turbinákra vagy más szerkezetekre van szükség, amelyek be tudják gyűjteni és át tudják alakítani árammá. Emiatt hosszútávon olcsóbbak, mint a fosszilis energiahordozók, de rövidtávon magasabbak a költségeik, magas beszerelési árakkal.

Ennek függvényében mekkora a megújuló energia-felhasználás aránya a világban?

Megújuló energia a világban

A legtöbb embernek az alternatív energia egyet jelent a napenergiával, pedig a napelem csak a harmadik leggyakrabban használt megújuló energiaforrás, a szélenergia és a vízenergia után.

Ennek bizonyára az az oka, hogy egyrészt a napenergia hasznosítása növekszik a legnagyobb mértékben, másrészt pedig jóval gyakrabban láthatók napelemek a hétköznapi életben, mint szélturbinák.

Megújuló energiaforrások fajtái

De vannak már olyan mutatók is, amelyek szerint a napenergia megelőzte a szélenergiát. Például a világban összesen 83 ország használ szélerőműveket, míg naperőműveket már több, mint 100.

A legtöbbet jelenleg Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína költi az alternatív energiára. Az EU-ban 1999-ben még csak 5 százalék volt a megújuló energia aránya a többi energiához képest – mára azonban ez a szám kétjegyűvé vált: 2013-ban már 15 százalék volt, míg 2020-ban 20 százalék.

 

Make your data work for you - Alternativenergiák
We have been awarded by Google DNI (Digital News Innovation Fund), a European programme part of the Google News Initiative, an effort to help journalism thrive in the digital age.