KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS

A körforgásos gazdaságra áttérés kiemelt feladat, nemzetgazdasági szinten komoly kihívás - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára a Portfólió online konferenciáján szerdán.

Boros Anita a Sustainable World 2020 - Fenntartható Világ 2020 címmel megrendezett tanácskozáson rámutatott: az elmúlt időszakban számos stratégiai dokumentum és akcióterv készült, amelyek nevükben is tartalmazzák azt a célkitűzést, hogy összekapcsolják az ökológiai és ökonómiai fenntarthatóságot.

Boros Anita az eddig elért eredmények közül kiemelte a Klíma- és természetvédelmi akciótervben megfogalmazott pontokat, ezek jelentősen meghatározzák az átállást a körforgásos gazdaságra, és a fenntarthatóságot. A hulladékgazdálkodásban elkezdődött július elsejétől az illegális hulladéklerakók felszámolása. Hozzátette, az ország megtisztítása önmagában nem elég, ezért egymásra épülő intézkedésrendszert dolgoztak ki az illegális lerakás megelőzésére. A javaslatuk a támogatáspolitikai eszközök bevezetése mellett tartalmazza a büntetőjogi és a közigazgatási szankciók szigorítását is. Szeretnék azt is elérni, hogy a szelektív hulladékgyűjtésre minél több és jobb lehetőség legyen elérhető, ezért bővítik a szelektív hulladékgyűjtési pontok számát.

Emlékeztetett: 2021 július elsejétől betiltják az egyszer használatos műanyagtermékeket. A piac elmozdult a környezettudatosabb gyártás irányába: május óta 30 százalékkal nőtt azoknak a termékeknek a száma, amelyek kiváltják ezeket az eldobható termékeket. Kitért arra is, hogy a műanyagipari termék és technológiai váltás elősegítésére létrejött a Műanyagipari Klaszter. A PET, alumínium, és üveg visszaváltási és betétdíjas rendszer létrehozása lesz a következő lépés az államtitkár közlése szerint, ennek kialakítására elkészült a javaslat.

A folyók védelmére példaként említette az első tiszai hulladékmentesítési projektet. Ezek szintén jelentős forrásokat igényelnek, több 100 millió forintot vonnak el például véderőművek építésétől. A megújulóenergia-termelés ösztönzése érdekében a következő tíz évben meghatszorozzák a naperőművek számát, így 2030-ig legalább 6 ezer megawatt napelem termelőkapacitás üzembe állítása várható. Az új uniós költségvetési ciklusban fontos prioritás a fenntarthatósági és zöld szempontok érvényesülése, közel 50 milliárd euró uniós forrást szeretnének megszerezni erre.

napenergia concepcio forras gyujtes hulladek szelektiv zöld energia alternativ energia kollektor megujullo szel viz ALAPÚ hőszolgáltatás ALTERNATÍV ENERGIA HŐ- ÉS ENERGIASZOLGÁLTATÁS Megújuló energiák biomassza alapú csp fotovoltaikus megújuló energia nap napelem napelem költsége napelem ára napelemek napelemes akkumulátor napelemes fények napelemes töltő napelemes város naperő naprendszer panel napelem szabad energia szélenergia szélmalom szélturbina vízenergia

mi varhato

A 2020 és 30 közötti időszak meghatározó évtized lesz az alternatív energia számára. Az elmúlt évtizedben a megújuló energia költségei folyamatosan csökkentek a hozzájuk kapcsolódó technológiai fejlődés, az innováció, a formatervezés, a szélturbinák, és a napelemek gyártása miatt. De mi várható pontosan, és miért?

A Forbes elemzésében három olyan tendenciát vettek górcső alá, melyek meghatározzák majd a 2020-as éveket.

A megújuló energiaforrások lehagyják az olajat

Az elmúlt évtizedben az Egyesült Államokban a nem-hidrogén megújuló energiaforrások százalékos aránya nőtt az áramtermelésben. Az Egyesült Államok Energiainformációs Igazgatósága (EIA) arra számít, hogy ez a tendencia folytatódni fog. Az energiatermelés további 60 milliárd kilowattórás (kWh) növekedését a 2020-as években a nem-hidrogén megújuló energiaforrások eredményezik.

Az időjárási körülmények többet számítanak

A szélsőséges időjárási események klímaváltozás okozta növekedése növeli annak szükségességét, hogy az energiaellátó rendszerek bármilyen körülmények között rugalmasak maradjanak. 2019-ben számos áramkimaradást tapasztaltak az Egyesült Államokban, amelyeket hurrikánok és erdőtüzek okoztak. Ez a tendencia a következő évtizedben csak erősödni fog.

Míg a történelem során eddig a szélenergia és a napenergia bizonyultak megbízhatatlannak, ma már a nagy szén- és gázüzemű erőműveket tekintik egyre inkább sebezhető és öregedő behemótoknak.

Csak egyetlen eseményre van szükség, - időjárási- vagy ember okozta-eseményre, - hogy az jelentős kimaradást okozzon, nagy területen.

napenergia concepcio forras gyujtes hulladek szelektiv zöld energia alternativ energia kollektor megujullo szel viz ALAPÚ hőszolgáltatás ALTERNATÍV ENERGIA HŐ- ÉS ENERGIASZOLGÁLTATÁS Megújuló energiák biomassza alapú csp fotovoltaikus megújuló energia nap napelem napelem költsége napelem ára napelemek napelemes akkumulátor napelemes fények napelemes töltő napelemes város naperő naprendszer panel napelem szabad energia szélenergia szélmalom szélturbina vízenergia

 

ujrahasznositas

Újrafeldolgozás, újrahasznosítás, recycling… Sokféleképpen nevezzük, de mindegyiknek egy a lényege: az anyagában történő hasznosítás, mert ezen tevékenységnek köszönhetően a hulladékból újra termék készül! Így a másodnyersanyag (hulladék) nem vész el, csak átalakul. A szelektív hulladékok újrafeldolgozásával jelentős mennyiségű elsődleges nyersanyagot takaríthatunk meg, ami a környezet szempontjából mindenképpen kedvező. Ne feledjük azonban, hogy az újrafeldolgozás során is elkerülhetetlenül szennyezés keletkezik - tehát a megelőzéshez és az újrahasználathoz képest kevésbé környezetbarát megoldás, amit az alábbi hulladékhierarchia is jól szemléltet. “A szelektív hulladékgyűjtés csak egy eszköz a tiszta környezet elérése érdekében, nem pedig maga a cél!” alternativ energia Környezetvédelem = Szelektív hulladékgyűjtés? Ha valakinek feltesszük a kérdést, hogy: “Te környezettudatos vagy?”, 80-90%-ban azt válaszolja, hogy: “Igen, szelektíven gyűjtöm a hulladékot!” De annak ellenére, hogy szinte mindenkinek ez jut először az eszébe a környezetvédelemről, ahhoz képest mindössze az összes hulladék kb. 17%-át válogatjuk szét, ami jócskán elmarad az északnyugat-európai országok statisztikáitól … Itt figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy amíg nálunk évente kb. 370 kg hulladék keletkezik fejenként, addig Nyugat-Európában ez a szám 600-800 kg/fő/év… Remélhetőleg ezt a hulladékmennyiséget mi sosem érjük el és tanulunk az észak-nyugati országok hibájából. Magyarországon már több mint száz cég foglalkozik hulladékhasznosítással, az egyetemeken is komoly kutatómunka folyik ezen a téren. Az újrahasznosított termékek nagyon színes skálán mozognak, erről mi sem tanúskodik jobban, mint a Hulladékból Termék kiállítás. A tárlatot kiszolgáló hulladékos portálon megtalálható az összes cég és több ezer termékük. Talán ezek a termékek cáfolják legjobban azt a tévhitet, miszerint a szelektív hulladékot összeöntenék. Pedig a dolog ennél sokkal többről szól (ld. újrahasználat, megelőzés). A vegyes hulladék (szemét) alkotórészeit is meg lehet próbálni szétválasztani (rostálással, mágnessel, mikrobiológiai módszerrel (MBH), stb.), de mennyivel könnyebb, mennyivel tisztább megoldás, ha csak egyszerűen külön gyűjtjük! Az Európai Uniónak is kifejezett célja, hogy a hulladékgazdálkodásban a “recycling”, vagyis az újrafeldolgozás váljon meghatározóvá. Ez persze nem megy magától, a tagországokban nemcsak a szelektív gyűjtést kell támogatni, de a másodnyersanyagokat felhasználó ipar kialakítását is, pl. az újrahasznosító cégeket! Az újrahasznosítás minősége Az újrahasznosítás eredményét, termékét két minőségi kategóriába sorolhatjuk: upcycling (felhasznosítás, vagy értéknövelő újrahasznosítás) és downcycling a (lehasznosítás, vagy értékcsökkentő újrahasznosítás). A két fogalom tehát az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti minőségét fejezik ki. Az értéknövelő újrahasznosítás esetében az anyag minőségét megtartva történik a hasznosítás,

Magyarországon a megújuló energiaforrások 2015-ben a bruttó áramtermelés 7,3%-át tették ki. Ebből 52% volt a biomassza, 22% a szél, 9% a biogáz, 7% a vízenergia, 6% a megújuló kommunális hulladék és 4% a napenergia aránya.[1] Az EU 2009-es megújuló irányelve alapján Magyarország 2020-ra bruttó energiatermelésének (áramtermelés, közlekedés, fűtés) 14,7%-át fogja megújuló forrásból fedezni. Ez az érték az egyik legalacsonyabb a tagállamok között.[2] A 2010-es évektől világszerte gyorsuló ütemben növekednek a megújuló forrásokból nyert kapacitások, mindenekelőtt a szél- és a napenergiából származók. Magyarországon a megújuló energiaforrások közül az állam leginkább a napenergiából és a biomasszából származó energiatermelést támogatja. Tartalomjegyzék 1 Szélenergia 2 Napenergia 3 Vízenergia 4 Biomassza 5 Geotermikus energia 6 Jegyzetek Szélenergia Inotai szélerőmű Searchtool right.svg Bővebben: Magyarországi szélerőművek listája Magyarország jelenlegi szélenergia-kapacitása 329 MW. A szélerőművek többsége a Kisalföldön helyezkedik el, ahol az optimális áramtermeléshez a legkedvezőbbek a természeti adottságok. 2006 óta azonban nem adtak ki engedélyt újabb szélerőművek építésére, utoljára 2011-ben adtak át új szélkereket. A 2016 vége óta érvényben lévő magyar szabályozás nem teszi lehetővé új szélerőművek építését. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára a szélerőművek 25%-os kapacitáskihasználtságával indokolta mellőzésüket.[3] Napenergia Ganna, napelempark Searchtool right.svg Bővebben: Napenergia Magyarországon Magyarországon dinamikusan terjed a napenergia felhasználása, azonban továbbra is elmaradásban limb nem csupán Nyugat-Európához, de szomszédaihoz képest is. A fotovoltaikus elven működő naperőművek 2018 végén már 640 MW feletti összkapacitással bírtak az országban. Az ország legnagyobb naperőművei Pakson, (20,6 MW), Bükkábrányban (20 MW) és Felsőzsolcán találhatók. [4] Vízenergia Searchtool right.svg Bővebben: Vízenergia Magyarországon A kedvezőtlen környezeti adottságok és a Bős-nagymarosi vízlépcső esete után jelenlévő társadalmi elutasítottság miatt Magyarországon nincs jelentős vízenergia felhasználás. A két legnagyobb magyar vízerőmű a Tiszán helyezkedik el, a Tiszalöki erőmű 12,5 MW, a Kiskörei erőmű 28 MW beépített kapacitással rendelkezik.

napenergia concepcio forras gyujtes hulladek szelektiv zöld energia alternativ energia kollektor megujullo szel viz ALAPÚ hőszolgáltatás ALTERNATÍV ENERGIA HŐ- ÉS ENERGIASZOLGÁLTATÁS Megújuló energiák biomassza alapú csp fotovoltaikus megújuló energia nap napelem napelem költsége napelem ára napelemek napelemes akkumulátor napelemes fények napelemes töltő napelemes város naperő naprendszer panel napelem szabad energia szélenergia szélmalom szélturbina vízenergia

 

ads.txt

 

2020. szeptember 3., csütörtök

ads.txt

https://1biztospenzek.blogspot.com/

Top 10 Magyar Instagram Sztár

influencertoplista

1. Palvin Barbara 10 235 131

2. Dzsudzsák Balázs 1 002 916

3. Enji Night 668 949

4. Andy Csinger 555 827

5. Tóth Attila 513 090

6. Hódi Pamela 439 508

7. Varga Viktória 424 847

8. Edina Kulcsár 403 063

9. Istenes Bence 398 604

10. Bercsenyi Balazs 395 369

Top 10 Magyar Youtube Csatorna

1. VamosART Drawing 1630000

2. PamKutya 1150000

3. Videómánia 1130000

4. Peter Bence 892000

5. KerekMese 758000

6. Radics Peti 736000

7. TheVR 685000

8. Barni. 630000

9. luckeY 628000

10. UNFIELD 623000

facebok csoport

facebok csoport

linkedin csoport

linkedin csoport

cimke felhö

a hazai raktár átalakítás covid19 dizanj építés ezermester fal Fall Food fürdőszoba átalakítás fürdőszoba felújítási költség fürdőszoba felújítások generálkivitelező Hatake haz homedepot com javít Kakashi katalógus konyha felújítása konyhai átalakítás Lakas Lakas.Volleyball Lakasa lakásfelújítás lakásfelújítás leadott lakásfelújítási hitelek lakásfelújító üzletek Lakasha Lakashi lowe lakásfelújítás Lyrics mélypontra süllyed a lakásfelújítás otthon otthoni átalakítás otthoni javítás renoválás szigeteles szoba Tama Tribe vállalkozó

 

相关搜索

blogspot 网站排名	qiuma.cc
phykro.itch.io	blogspot是什么意思
wap.monternet.com	baoanmarathon iborun cn
agryglks	pnote.net

 

Make your data work for you 

  

Rank Math - Best Free WordPress SEO Tools in 2022

We have been awarded by Google DNI (Digital News Innovation Fund), a European programme part of the Google News Initiative, an effort to help journalism thrive in the digital age.

beIN الشرق الأوسط وشمال أفريقيا

beIN SPORTS فرنسا

beIN SPORTS أمريكا

beIN SPORTS آسيا والباسيفيك

Digiturk

beIN UK

MIRAMAX

megujuló energiaforrasok

 

Alternatív energia

kedd, április 16, 2019

1 A megújuló energiaforrások legfontosabb alkalmazási területe a fűtési-hűtési célú hőenergia termelés, azonban a villamosenergia-termelésben, és üzemanyagként való felhasználásban is nő a jelentősége. A fenti alkalmazási igényeket ma elsődlegesen fosszilis energiahordozók felhasználásával elégítik ki, amelyek megújuló energiahordozókkal való kiváltása jelentős gazdasági-társadalmi előnyökkel járhat. A megújuló energiaforrások kedvező tulajdonsága, hogy környezetszennyező hatásuk a fosszilis energiahordozókhoz képest lényegesen kisebb. Felhasználásuk mérsékli a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátását és a levegőszennyezést, aminek kedvező hatása a kisebb mértékű savasodásban, az épített környezet állagromlásának mérséklésében és jobb mezőgazdasági termésben mutatkozik meg. További kedvező hatás érhető el az egyébként környezetterhelő anyagok (pl. hulladék, szennyvíziszap) energetikai hasznosítása, valamint az alacsonyabb szennyezőanyag kibocsátással együtt csökkenő áttételes, kedvező társadalmi hatások (pl. a lakosság jobb egészségügyi állapota) révén. A megújulók hasznosításával mérséklődő fosszilis energiahordozó felhasználás hosszabb távon hozzájárul hazánk energia import függőségének csökkentéséhez, a hazai energiahordozó felhasználás diverzifikációjához. A megújuló energiaforrások technológiáiba történő beruházások révén új, főként vidéki munkahelyek keletkeznek (illetve korábbiak megmaradnak) és új, korszerű technológiák kerülnek alkalmazásra. Felhasználásuk ezáltal kedvezően befolyásolhatja az ipari, mezőgazdasági struktúraváltást, elősegítheti az innovációt és ezen szektorok versenyképes működését, hozzájárulva a vidéki életminőség javulásához és a lakosság helyben tartásához. Megújuló energiaforrásokkal ma jellemzően drágábban lehet csak energiát termelni, mint a „hagyományos”, piacérett technológiákkal és nagyobb energiasűrűséggel jellemezhető fosszilis energiahordozókkal. Fontos azonban, hogy ez csak a közvetlenül kimutatható, ún. belső költségek összehasonlítása és a fosszilis energiahordozók jelenlegi ára alapján állítható. A fenntartható fejlődés szempontjai – amely mellett az Európai Unió tagállamai is elkötelezték magukat – azonban megkövetelik, hogy a hagyományos energiahordozók megítélésénél figyelembe vegyük azokat a költségelemeket is, amelyeket egy harmadik fél vagy a társadalom fizet, és amelyek egyelőre nem jelennek meg az árakban (ún. negatív externális vagy társadalmi költségek) [1.1]. A megújulók piaci megjelenésének, felfutásának feltétele ezért valamilyen típusú állami támogatás, és az ezzel járó többletköltségek finanszírozása, a fogyasztói árakba való beépülése. A megújuló részarányra vonatkozó magasabb célértékek egyben magasabb támogatási igénnyel is járnak, amivel a társadalom tagjainak és a döntéshozóknak is tisztában kell lenniük. A támogatások akkor és annyiban indokoltak, ha és amennyiben az elérhető közvetlen gazdasági és közvetett társadalmi előnyök kompenzálnak a többlet ráfordításokért. A megújuló technológiák gyors fejlődésének eredményeként, valamint a fosszilis energiahordozók szűkösségéből fakadó tartós áremelkedése következtében ezek a támogatások idővel jelentősen mérséklődhetnek, vagy megszűnhetnek. A közvetlen vagy közvetett (áron keresztül történő) támogatás mellett a felhasználás terjedésének legalább olyan fontos feltétele a szemléletformálás, a felhasználással kapcsolatos ismeretek terjesztése, társadalmi elfogadtatása. Hazai mintaprojektek egyre növekvő száma is bizonyítja, hogy nem csak és kizárólag az anyagi támogatás megléte a meghatározó: környezettudatos, innovatív szemlélet eredményeként került sor eddig is számos olyan kezdeményezésre, amely megújuló energia hasznosításával fedezi a helyi energiaigényt. A megújulók felhasználásának tömegessé válásához azonban szükséges az állami részvétel. Mindenki által ismert, hogy 1972-73-ban volt az első energiaválság. Legkésőbb akkortól számítva minden politikus és döntéshozó tudta, hogy az energiaellátás biztonsága érdekében takarékoskodni kell az energiával. Az 1.1. ábra szerint az energiafogyasztás minden figyelmeztetés ellenére az utóbbi évtizedekben dinamikusan nőtt, az 1980-ban elfogyasztott ~300 EJ-lal szemben a legutolsó statisztikai adatot jelentő 2006-ban 500 EJ-ra emelkedett, azaz mintegy 60%-al bővült a társadalmak összfogyasztása[1.2]. 1.1. ábra - A világ összenergia fogyasztásának növekedése [1.2] 1.1. ábra. A világ összenergia fogyasztásának növekedése [1.2] Érdemes rámutatni, hogy a társadalmak energiaellátásukat ~85%-ban az ásványi (tehát a kőolaj, földgáz és a szén) forrásokból fedezik. Ez a 85% pedig az egyik legstabilabb szám az energetika elmúlt 100 évi történetében! Bár az egyes fosszilis források közötti arányok természetesen változtak, a fogyasztás is nagymértékben megnőtt, mégis összességében 100 évvel ezelőtt és ma is ugyanolyan az arányuk a teljes ellátásban. Az ásványi készletek nyílván végesek és csak arról vitatkozhatunk, hogy meddig tartanak ki. Tény az, hogy a jelenlegi energiaellátás gyakorlata súlyos környezeti problémák és komoly politikai-gazdasági feszültségek forrásai. Itt a klímaváltozás lehetőségét is felvető széndioxid problémán túl egy sor karcinogén anyag, nehézfémek kibocsátására is gondolunk. Világos, hogy jelentős mennyiségű energia megtermelése és felhasználása az említetteken kívül is óriási környezeti hatásokkal jár. Bányákat kell működtetni, salakhegyek, meddőhányók keletkeznek. Csak Magyarországon több mint 10000 tájseb van, ha utazunk az országban, mindenütt találkozunk velük. Az energiatermelés mindig nagy területek elfoglalásával jár, tájrombolással a vezetékek, csőhálózatok, utak, gyárak elhelyezése. Megjegyzendő, hogy mindezek igazak még a megújuló energiaforrásokra is, ha jelentős mennyiségű energiát állítunk elő. Egyáltalán, az energiaforrásokat csak azonos megtermelt energiára vonatkoztatva szabad összehasonlítani. Ilyen összehasonlításban sokszor egészen más környezeti hatások, károkozások is kiderülnek, mint amire először gondolunk. Ráadásul az energiaforrások, azok közül is különösen a szénhidrogének földrajzilag igen egyenlőtlen módon oszlanak el a Földön. Nyilvánvaló, hogy az energiaellátás területén már most más megoldásokat kell keresnünk. Ezek közül is a legvonzóbb az energiatakarékosság. Azonban alapos elemzés után kiderül, hogy komoly energiamennyiséget nehéz megtakarítani. A hatékony takarékosságnak rengeteg technikai, társadalmi és politikai feltétele van. Ezekkel most nem kívánunk foglalkozni, csak megállapítjuk, hogy minden tanulmány azt mutatja, hogy legjobb esetben is azt lehet elérni, hogy az energiafelhasználás növekedése megálljon. Ennél többet a takarékossággal a következő öt évtizedben valószínűleg nem érünk el. Fontos megemlíteni a megújuló energiaforrások felhasználásának és az atomenergetikának a jelenlegi helyzetét. Ezek kb. egyforma részaránnyal mintegy 15%-át adják az energiatermelésnek. A megújulók között a legnagyobb részaránya ma a vízenergiának van, a többi elterjedése kicsi. Mindezt figyelembe véve szinte biztos, hogy csak a megújulókra hagyatkozva az energiaigények kielégítése a következő 30-50 évben reménytelen. Nem jobb a helyzet az atomenergia értékelésénél: mindenütt komoly társadalmi csoportok ellenzik az elterjedését, a nukleáris kérdésekkel kapcsolatos vita az érdeklődés és sokszor a politikai csatározások fókuszában van. Az szinte bizonyos, hogy a klímaváltozás elkerülhetetlen. A célunk természetesen a biztonságos energiaellátás megszervezése lesz. A fenntarthatóság a jövő energiaháztartásának kulcsfontosságú kérdésköre! A jövőben az alapvető kihívás az, hogy a népesség 2100-ban 8 és 11 milliárd fő között lesz, ezt statisztikai alapon biztonsággal állíthatjuk. Jelentős lesz az átalakulás Ázsiában. Elég csak figyelni a most gyorsan fejlődő két gazdasági óriásra, Kínára és Indiára, amelyek nyílván erős szándékkal fognak utánanyúlni az elérhető energiaforrásoknak. A szaharai övezettől délre eső térségben milliárdnyi embert kell bevonni az energiaellátásba. Világszinten ez mintegy kétmilliárd új fogyasztót jelent, ami rengeteg energiát jelent. Eközben gondolni kell arra, hogy a kőolaj- és a földgázkészletek beláthatóan korlátosak. A környezetvédelmet helyi szinten kell megvalósítani, de szükség van biztonságos globális környezetre is. Mindez befolyásolja az energiaigényeket és az sem biztos, hogy a változások minden részletnél optimális irányban történnek. Mennyi energiára lesz szükségünk? Meglehetősen biztos kiindulási pontot jelent az, hogy három és fél évtizede az energiafogyasztás változásai szoros korrelációt mutattak az emberek számával. Ez nagy valószínűséggel a jövőben is így lesz egy darabig. A további igények azonban várhatóan a nagyobb energiafogyasztás irányába tolják el a várakozásokat. Így 2020-2030-ig mintegy 700 EJ-ig fog megnőni az energiafogyasztás. Az 1.2 ábra a világ primer-energia igényének előre jelzését mutatja 2030-ig. 1.2. ábra - >A világ primerenergia-igényének változása (1 millió tonna olaj=41,868 PJ) [1.3] 1.2. ábra. A világ primerenergia-igényének változása (1 millió tonna olaj=41,868 PJ) [1.3] Az Európai Uniónak jelenleg nincs egyetlen dokumentumban összegezhető energiapolitikája, ennek kialakítására irányuló törekvések csak 2006 folyamán kaptak komolyabb lendületet. A megújuló energiahordozókat érintő tématerületek közé tartozik az ellátásbiztonság kérdése, a versenyképesség, a környezetvédelem, a szén-dioxid kibocsátás csökkentés, az energiahatékonyság, a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés. A formálódó uniós energiapolitika fókuszában ennek megfelelően a következő témakörök kapnak kiemelt szerepet: • az ellátásbiztonság, • az európai energiapiac liberalizációja és integrációja, • a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, • az energiahatékonyság, takarékosság ösztönzése. Az Európai Bizottság 2007 januárjában mutatta be az egységes európai energiapolitika megalapozására irányuló „energiacsomagot”. Ennek részét képezte a Bizottság hosszú távú elképzeléseit összegző „Megújuló energia útiterv” című bizottsági közlemény, amely a Bizottság ambiciózus javaslatait fogalmazta meg a Tanács számára [1.4]. Az ebben szereplő javaslatok alapján az Európai Tanács márciusi ülésén kötelező célkitűzésként határozta meg, hogy a megújuló energiaforrások részarányára az EU teljes energiafogyasztásában 2020-ig 20%-ra emelkedjen úgy, hogy a nemzeti célkitűzéseket a Bizottság az érintett országok beleegyezésével határozza meg. A Tanács emellett 2020-ig kötelezően elérendő 10%-ban határozta meg a közlekedési benzin- és dízelolaj-felhasználás energiatartalomra vetített minimális bioüzemanyag hányadát. A közösségi célkitűzés elérése érdekében a tagállamoknak a helyi adottságok figyelembevételével nemzeti célkitűzéseket kell megállapítaniuk, amely elérésének tervezett módjáról a Bizottságot nemzeti cselekvési tervekben kell tájékoztatni. A nemzeti célkitűzés elérése érdekében a tagállamoknak saját célkitűzéseket kell meghatározniuk a villamos energia, a hűtés-fűtés, és a bioüzemanyagok tekintetében. A megújuló alapú energia felhasználás ösztönzésének szándéka már korábban is az Unió energetikai törekvései közé tartozott. 1997-ben az EU energiapolitikai dokumentumában célul tűzte, hogy a megújuló energiák részesedése a bruttó belföldi fogyasztásban 2010-re érje el a 12%-ot, ami több mint kétszerese a megújuló energiák 1997. évi részesedésének. Az azóta eltelt tíz év meglehetősen mérsékelt részarány növekedése alapján a 12%-os cél várhatóan nem fog teljesülni, a megújuló energiaforrások részesedése az EU-ban 2010-re várhatóan nem fogja meghaladni a 10%-ot. Az Európai Unió a 2008. január 30-án közzétett „Javaslat - Az Európai Parlament és Tanács irányelve a megújuló forrásokból előállított energia támogatásáról” dokumentumban Magyarország felé 2020-ra 13%-os megújuló energiahordozó részarány elvárást határozott meg [1.5]. A célok elérése érdekében elsőként a megújuló alapon termelt villamos energia támogatását szabályozta az Unió az Európai Parlament 2001/77/EK irányelvében [1.6]. Ezzel összhangban minden tagállam nemzeti célelőirányzatot fogadott el arra nézve, hogy a villamosenergia-fogyasztást milyen arányban kell megújuló energiaforrásokból fedezni. Ha mind a 25 tagállam teljesítené nemzeti célkitűzését, 2010-re az EU teljes villamosenergia-fogyasztásának 22,1%-át megújuló energiaforrásokból állítanák elő. A 2008. január 30-i dokumentum célja 2020-ra EU szinten 20%-os részarány elérése. Az Unió további meghatározó, a megújuló alapú energiafelhasználást ösztönző dokumentumai a következők: Irányelv az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról [1.7], amely előírja a tagállamok számára, hogy 2007. június 30-ig nemzeti energiahatékonysági akcióterveket készítsenek azokról az intézkedésekről, amelyekkel a minimálisan ajánlott évi 1%-os energiamegtakarítást el kívánják érni. Az energiafelhasználás mérséklése kedvező hatással van a megújulók részarányának növekedésére is. Irányelv az épületek energiateljesítményéről [1.8], amely többek között a megújuló alapú hőtermelés fűtési célú felhasználását szorgalmazza. Bioüzemanyag irányelv [1.9], amely szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a bioüzemanyagok és más megújuló üzemanyagok forgalomba kerülő mennyisége minimálisan elérjen egy, a tagállamok által nemzeti szinten meghatározott indikatív részarányt. E célok tekintetében a vonatkoztatási érték az egyes nemzeti piacokon 2005. december 31-ig forgalomba hozott benzin- és dízelüzemanyagok energiatartalom alapján számított 2 %-a, 2010. december 31-ig pedig 5,75 %-a. Irányelv az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről [1.10], amely meghatározza az energiatermékeket és a villamos energiát terhelő adóügyi rendszereket és adómértékeket. A megújuló energiaforrások hasznosítása egyre inkább előtérbe kerül a fosszilis energiahordozók árának folyamatos növekedése és a készletek csökkenése, valamint az atomenergiával kapcsolatos félelmek miatt. Annak ellenére, hogy a megújuló energiaforrások használata nagy múltra tekint vissza, európai méretekben meglehetősen szerény a részesedése az összes energiafelhasználásból: 2004-ben az EU 25 energiafelhasználásának csak 6,2%-a származott megújuló energiaforrásból (1.3. ábra). 1.3. ábra - Az összenergia felhasználás összetételének változása az EU25 országaiban [1.1] 1.3. ábra.Az összenergia felhasználás összetételének változása az EU25 országaiban [1.1] A tendenciák azonban mindenképpen kedvezőek, amit erősít az Európai Unió elköteleződése a fenntartható fejlődés és a klímaváltozás elleni küzdelem mellett (1.4. ábra). 1.4. ábra - Az EU megújuló energia stratégiája [1.11] 1.4. ábra. Az EU megújuló energia stratégiája [1.11] Az Európai Unió fosszilis energiaforrásoknak való kitettsége az elmúlt másfél évtizedben közel 8%-kal növekedett. A hagyományos, jellemzően Európában megtalálható fosszilis energiaforrások (feketeszén, lignit) felhasználásának csökkenését legnagyobb mértékben a földgáz (60%), majd a megújuló energiaforrások (58%), és az atomenergia (28%) felhasználásnak növekedése kísérte. A nagy részben importból származó fosszilis energiaforrások túlsúlya miatt az ellátásbiztonság kérdése egyre fokozottabban az Európai Unió energiapolitikai törekvéseinek fókuszába került. Nemzetközi fórumokon általános az egyetértés abban, hogy a megújuló energiák növekvő mértékű hasznosítása kulcsszerepet játszik a kibocsátás-csökkentési, valamint az ellátásbiztonsági célok elérésében. Mindez jól tükröződik a különböző uniós energiapolitikai dokumentumokban. Az 1997-es Fehér Könyv célként jelölte meg, hogy az Unión belül 2010-re el kell érni a megújuló energiák 12%-os részarányát a teljes villamosenergia-felhasználásban. A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia elterjedésének elősegítése érdekében pedig megszületett a 2001/77/EK irányelv, amely konkrét, kötelezően elérendő célokat jelölt meg 2010-re az egyes tagországok számára. Az irányelvben szereplő célkitűzés, hogy az EU-ban a megújuló alapon termelt villamos energia teljes villamosenergia felhasználásban vett részaránya 2010-re érje el a 21%-ot. Az EU 25 tagországaiban a megújuló energia felhasználás 90%-a két erőforrás, a biomassza és a vízenergia-felhasználásból származott 2004-ben. A felhasználás húzóerejét a biomassza jelentette kétharmados részaránnyal. Nem véletlen ezért, hogy az Európai Unió megújulókkal kapcsolatos szabályozásában kiemelt szerepet kap a biomassza, amely felhasználásának növelése érdekében az Unió Cselekvési Tervet dolgozott ki 2005-ben. Az Unió szakértői a 2010-es célkitűzések eléréséhez a biomassza felhasználásában látják a legnagyobb potenciált, amelynek fő felhasználási területeit a villamosenergia-termelésben, a hőtermelésben és a közlekedésben jelölik meg. Magyarországon az energiafelhasználás összetételének változása (1.5. ábra) az Európai Unióátlagánál még kedvezőtlenebb hosszú távú tendenciát mutat. 1990-tól 2004-i ugyan közel 10%-kal csökkent a hazai összenergia felhasználás, a gázfelhasználás 30%-os növekedése révén az import fosszilis energiahordozók részaránya a felhasználásban ma 67,3%-os, a nukleáris fűtőanyag behozatallal együtt az importfüggőség pedig 78,5%. 1.5. ábra - Az összenergiafelhasználás összetételének változása Magyarországon[1.1]> 1.5. ábra.Az összenergiafelhasználás összetételének változása Magyarországon[1.1] A magyarországi energiaellátáson belül a megújuló energiaforrások aránya növekedett az elmúlt években: míg 2001-ben 36,4 PJ-t tettek ki a megújulók, addig 2006-ben már 54,8 PJ-t, amely 50% körüli növekedést jelent az adott időszakban. 2006-ban a megújuló energiaforrások adták a primer energiafelhasználás 4,7%-át. A 2007. évi előzetes adatok szerint 55,2 PJ a megújuló energiahordozó felhasználás és ez 4,9%-os részarányt jelent (1.6. ábra). A kilencvenes évek közepe óta tartó stagnálást 2003 után váltotta fel intenzívebb növekedés, ami a kedvező támogatási rendszer hatására a biomassza alapú villamosenergia-termelés felfutásának volt legnagyobb részben betudható. Egy hasonló összetételű jövőbeni növekedési pálya fenntarthatóságáról azonban igencsak megoszlik a hazai szakértők véleménye. 1.6. ábra - A megújuló energia részarány az EU-ban és Magyarországon [1.1]> 1.6. ábra.A megújuló energia részarány az EU-ban és Magyarországon [1.1] Magyarországon a legnagyobb arányban hasznosított megújuló energiaforrás a biomassza, amely 2006-ban az összes megújuló energia közel 90%-át adta (1.7. ábra). A biomasszát jelentőségben a geotermikus energia (3,6 PJ), a megújuló alapú hulladék felhasználás, a bioüzemanyag (0,96 PJ), és a vízenergia (0,67 PJ) felhasználás követi, de ezek nagyságrendileg lényegesen elmaradnak a biomassza felhasználástól. 1.7. ábra - Magyarország megújuló energiatermelés megoszlása 2006-ban [1.1]> 1.7. ábra. Magyarország megújuló energiatermelés megoszlása 2006-ban [1.1] A biomasszából származó hő- és villamosenergia-termelés alapanyaga nagyobb részben tűzifa, amelyet jellemzően közvetlen eltüzeléssel, esetenként együttégetéssel használnak fel, túlnyomórészt hőtermelés, kisebb részben villamosenergia-termelés céljából. Tűzifát nagy mennyiségben használ a lakosság, általában alacsonyabb hatásfokú kazánokban. A biomassza energetikai célú felhasználásának alapanyagát adja továbbá az összes egyéb szántóföldi és kertészeti növényi melléktermék és hulladék, mint pl. az erőművekben égetésre kerülő szőlőtörköly, maghéjak stb., továbbá a célirányosan termelt fás és lágyszárú energianövények. A megújuló energiahordozókat ma hazánkban elsősorban hő- és villamosenergia termelésben, valamint – egyelőre kismértékben – üzemanyagként hasznosítják. A 2006-ban összesen felhasznált közel 55 PJ megújuló energiahordozó többsége a hőenergia termelésben hasznosul, amelyről külön támogatási rendszer hiányában ma méltatlanul kevés szó esik. Ugyan az elmúlt években a megújuló energiafelhasználás növekedésének motorját a megújuló alapú villamosenergia termelés jelentette, a megújulók hőtermelésben való felhasználásának részaránya (61%) még ma is nagyobb a zöldáram termelés hőegyenértéken vett, teljes megújuló energiafelhasználáson belüli arányánál (37%). A bioüzemanyagok hazai felhasználása megkezdődött, de az összes megújuló energiafelhasználáson belül egyelőre csekély nagyságrendet képvisel. 1.1. Megújuló energiaforrás alapú villamos-energia termelés Az energetikáról beszélve fontos az a tény, hogy az utóbbi évtizedekben fokozatosan növekedett az elektromosság fontossága. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy míg a teljes energiafogyasztás 1.66-szorosára nőtt 1980 óta, az elektromos energia felhasználása 2.26-szor lett nagyobb. Ma már a GDP növekedése is az elektromos energia növekedésével mutat korrelációt. 1.1. táblázat - Megújuló alapú villamosenergia termelés alakulása néhány országban[1.12] Ország 1990 [MW] 1995 [MW] 2000 [MW] 2003 [MW] Argentina 7 7 0 0 Ausztrália 0 2 2 2 Kina 19 29 29 28 Costa Rica 0 55 143 162 El Salvador 95 105 161 163 Etiópia 0 0 0 7 Franciaország 4 4 4 15 Guatemala 0 33 33 29 Magyarország 0 0 0 0 Izland 45 50 170 200 Indonézia 145 310 590 807 Olaszország 545 632 785 791 Japán 215 413 547 561 Kenya 45 45 45 121 Mexikó 700 753 755 953 Új-Zéland 283 286 437 421 Nicaragua 35 70 70 78 Pápua-Új-Guinea 0 0 0 6 Fülöp - Szigetek 891 1227 1909 1931 Portugália 3 5 16 16 Oroszország 11 11 23 73 Thaiföld 3 3 3 3 Törökország 20 20 20 20 USA 2775 2817 2228 2020 Összesen 5831 6833 7974 8402 Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozáskor kötelezettséget vállalt arra, hogy a megújuló bázisú villamosenergia-termelés részaránya 2010-re eléri a 3,6%- ot. A tagországok közül Magyarország a legalacsonyabb vállalást tette (1.8. ábra), amelyet a 2005-ben elért 4,5%-kal elsőként sikerült is teljesítenie. A részarány teljesítése néhány, korábban széntüzeléses erőművi blokkok tisztán biomassza tüzelésre történő átállásának, valamint a megújuló energiaforrásokkal kevert vegyes tüzelésre való áttérésének volt köszönhető. 1.8. ábra - Az EU tagországok megújuló energia alapú villamosenergia részarány vállalása 2010-re [1.1]> 1.8. ábra. Az EU tagországok megújuló energia alapú villamosenergia részarány vállalása 2010-re [1.1] A megújuló energiaforrásokkal termelt villamos energia aránya a teljes villamosenergia-fogyasztáson belül 13,7%-ot ért el 2004-ben az EU 25-ben, nagy országok közötti eltérésekkel. A vízenergia-felhasználásnak köszönhetően kiemelkedik Ausztria, Svédország és Lettország, egyéb megújuló energiaforrásainak köszönhetően szintén magas részaránnyal rendelkezik Szlovénia, Dánia, Portugália. Magyarország a 2004-ben elért 2,3%-kal a sereghajtók között helyezkedik el. Az EU 25 megújuló energia felhasználás növekedése az elmúlt évtizedben csak a villamosenergia-ágazatban volt jelentős. Nagy részben a 2001-ben elfogadott uniós irányelvnek köszönhetően az EU25 átlaga 2010-re várhatóan eléri a 19%-ot, amivel közel kerül a megújuló villamos energia részarányára vonatkozó 21%-os célkitűzéshez. A nemzeti célkitűzések elérésben kilenc tagállam, köztük Magyarország is, jól teljesít, a tagállamok többsége azonban távol áll a kitűzött vállalások teljesítésétől, emiatt hat tagállam ellen a Bizottság jogsértési eljárást kezdeményezett. Az elmúlt évtizedben a növekedés a szélenergia terén különösen erős volt (1.9. ábra), és szintén jelentős fejlődést mutat a biomassza alapú villamosenergia-termelés. 1.9. ábra - A megújuló alapú villamosenergia-termelés összetételének alakulása az EU25-ben [1.1]> 1.9. ábra. A megújuló alapú villamosenergia-termelés összetételének alakulása az EU25-ben [1.1] Az érvényes EU irányelvek és az azokból következő hazai támogatási rendszer jelenleg elsősorban a megújuló energiaforrások felhasználásával történő villamosenergia-termelést, illetve a megújulók közlekedésben való térnyerését preferálja. Ennek következtében Magyarországon is erre a két területre irányulnak állami ösztönzők. A „zöld” áram termelést a magyar jogszabályok az átvételi kötelezettséggel és az átvételi árba épített közvetlen árkiegészítéssel támogatják, míg a bioüzemanyagok terjedését adómentesség, adó-visszatérítés, adódifferenciálás révén. Nem vonatkozik külön támogatási rendszer azonban a megújuló energiaforrásból származó hőtermelésre. A támogatások eredményeképpen a 2003-as év óta erőteljesen nőtt Magyarországon a biomassza villamos áram termelésre történő felhasználása. 2005-ben a megújuló energiaforrások felhasználásával előállított áram 4,5%-át, 2006-ban pedig egy jelentősebb visszaesés eredményeként 3,7%-át tette ki az összes villamosenergia-igénynek (1.10. ábra). (A 2007. évi adatok alapján a megújuló energiahordozó bázisú villamosenergia termelés az előző évi 1624 GWh-ról 2019 GWh-ra nőtt, ezzel a zöldáram részaránya a villamosenergia felhasználásban 4,6%-ra emelkedett.) A 2006. évi visszaeséssel együtt is sikerült azonban teljesíteni azt a 2010-re kitűzött 3,6%-os részarányt, amelyet Magyarország az uniós csatlakozást követően a 2001/77/EK irányelvvel összhangban vállalt. 1.10. ábra - A hazai megújuló energia alapú villamosenergia részarány alakulása [1.1]> 1.10. ábra. A hazai megújuló energia alapú villamosenergia részarány alakulása [1.1] A megújuló alapú villamosenergia-termelés 2003 utáni felfutása legnagyobb részben annak volt köszönhető, hogy meglévő erőművi kapacitásokat átállítottak biomassza tüzelésre (Pécsi Erőmű – 49 MW, Kazincbarcikai Erőmű – 30 MW, Ajkai Erőmű –20 MW), valamint meglévő szenes erőművekben, átalakítás nélkül, tűzifa és egyéb mezőgazdasági termékek szénnel való együtt-tüzelésére álltak át (Tiszapalkonyai és Mátrai Erőmű). Ez a két technológia tekinthető a megújuló energiafelhasználás legolcsóbb és leggyorsabban realizálható formájának. Egy-két kivételtől eltekintve azonban ezeket a technológiákat rendkívül alacsony hatásfok jellemzi: az átalakított erőművek villamos energia előállításának átlagos hatásfoka 30% alatti. Bár korszerűbb technológiák mind a villamos energia, mind a hőenergia termelésben rendelkezésre állnak, a megújuló hőtermelés támogatásának hiányában az erőművek nem ösztönzöttek a hő hasznosításában. A biomasszán felül a megújuló alapú áramtermelés kb. 12%-át a vízenergia, további 6%-át pedig kommunális hulladék felhasználásával állították elő 2006-ban. A jövőben a szélenergia jelentőségének növekedése várható, ahogy fokozatosan megépülnek, és termelni kezdenek azok a szélerőművek, amelyek a 2006 tavaszán engedélyezett 330 MW beépített szélerőműi teljesítményen osztoznak. A megújuló alapú villamosenergia-termelésben 2006-ban mintegy 17%-os visszaesés figyelhető meg (1.11. ábra). Ennek indoka, hogy a tűzifán kívül biomassza címén különböző mezőgazdasági melléktermékeket (pl. szőlőtörköly, húsliszt) is felhasználtak az erőművek, amely alapanyagok azonban nem állnak stabilan rendelkezésre. Részben erre hivatkozva csökkentette a Magyar Energia Hivatal 2006-ban a Mátrai Erőműtől és más biomasszát használó erőművektől kötelezően átveendő „zöld áram” mennyiséget. A korlátozásnak azonban elsődlegesen pénzügyi indoka volt: a kedvező zöldáram átvételi tarifa finanszírozására szolgáló KÁP kassza 2006. évi eleji jelentős hiánya indokolta az átvételi kvóta alkalmazását. 1.11. ábra - Hazai megújuló alapú villamosenergia-termelés alakulása [1.1]> 1.11. ábra. Hazai megújuló alapú villamosenergia-termelés alakulása [1.1] Az elmúlt években a támogatási rendszer eredményeként jelentős ütemben nőtt a megújuló energiaforrások villamosenergia-termelési célú felhasználása. A növekedés azonban egyoldalú volt, ugyanis néhány meglévő erőműblokk biomassza tüzelésre történő átállásának volt köszönhető. tartalomjegyzékadatlap Megújuló energia A megújuló energiaforrások felhasználása az EU-ban és Magyarországon 1.1. Megújuló energiaforrás alapú villamos-energia termelés 1.2. Megújuló energiaforrás-alapú hőenergia termelés 1.3. Bioüzemanyag felhasználás 1.4. Irodalomjegyzék az 1. fejezethez Biomassza energia Szélenergia Geotermikus energia 4.1. A geotermikus energia hazai adottságai 4.2. A geotermikus hő-hasznosítás 4.3. A geotermikus villamosenergia hasznosítás 4.4. Esettanulmányok 4.5. Irodalomjegyzék az 4. fejezethez Napenergia 5.1. A napenergia hazai adottságai 5.2. Passzív napenergia hasznosítás 5.3. Aktív napenergia hasznosítás 5.4. Villamos-energia termelés napenergiából 5.5. Esettanulmányok 5.6. Irodalomjegyzék az 5. fejezethez Vízenergia 6.1 Vízerőművek 6.2. A vízenergia hazai adottságai 6.3. Esettanulmányok 6.4. Irodalomjegyzék a 6 . fejezethez Az energiafelhasználás környezeti hatásai 7.1. Levegőtisztaság-védelmi hatások 7.2. A klimavédelem és a megújuló energia felhasználás összefüggései 7.3. Egyéb energetikai környezetszennyezés 7.4. Irodalomjegyzék az 7. fejezethez

Make your data work for you - Alternativenergiák

We have been awarded by Google DNI (Digital News Innovation Fund), a European programme part of the Google News Initiative, an effort to help journalism thrive in the digital age.