Képzeljen el egy kínai várost. Iskolákkal postahivatallal, tömegközlekedéssel, boltokkal és hatalmas lakótömbökkel. Megvan? Most képzelje el mindezt 1 000 000 növénnyel feltúrbózva!
A projekt ezt a hangzatos becenevet viseli, ami – ha végre valóban megvalósul – nem is áll messze a valóságtól. A tervezet egy egészen új megközelítést alkalmaz a város szóra. Eleddig a város jelentette a legnagyobb fokú elidegenedést a természettől. Hatalmas toronyházak, lekövezett, aszfaltozott utak és járdák, gépek, boltok, kukák, és mesterséges környezet mindenhol. Ezt szakítja meg néhány szerencsétlen fa, mely fuldoklik a szmogban és a kormoban, melyet autók százezrei okádnak rá naponta.
Nos, ez a városkép nem a legszebb, mégis ez van, ráadásul az emberek számának folyamatos növekedésével a városok száma, és mérte is csak egyre nagyobb lesz. Így azonban az emberek is egyre nyomorultabbul érzik magukat, a természet hiánya depressziót, biológiai értelemben pedig betegségeket okoz, mint a légzőszervi elváltozások, vagy a rák.
Kína most ezen a nézeten szeretne változtatni egy olyan város megalkotásával, ami nem visszatér a természethez, nem közelebb hozza azt, hanem önmaga egy komplett erdő, melyben élni lehet. Olasz építész, gyakorlott tervezés
A projektet az olasz Stefano Boeri Architetti cég jegyzi, mely már a milánói vertikális kertekkel is megalapozta hírnevét, ráadásul a zöld építészet terén is igen nagy tapasztalatuk van. a cél, hogy a tervezett város teljes egészében kitermelje magának azt az energiát, amit felhasznál. Ezt nap és geotermikus energia segítségével kívánják elérni. Mindemellett az ökológiai lábnyom nullára csökkentése érdekében a város gyakorlatilag egy erdő lesz. A Liuzhou Erdőváros 30 000 ember számára adhat otthont, ám hogy kompenzálják a környezetterhelést, melyet az itt élők jelentenek, 1 000 000 növényt telepítenek ide. 100 válogatott faj példányairól beszélünk, melyek között 40 000 fa is otthonra lel itt. A projekt megvalósulását 2020-ra tervezik, és amennyiben valóban beváltja a hozzá fűzött reményeket, akkor remélhetőleg gyorsan terjed majd a kivitelezés, és a jelenlegi városok átalakításának igénye is.
1 A Góbi, egy terméketlen sztyeppe, amelynek felszínét inkább a végtelen sziklamezők, félsivatagok, kanyonok, „holdbéli” hegységek, rejtett sós tavak határozzák meg. Mégis van összefüggés az értékes gyümölcs és a kietlen vidék között. Erre szolgál magyarázatul a térségből nemrégiben hírportálunkhoz érkezett információ, miszerint tőzegáfonyát termesztenek a Góbi sivatagban, Kína területén Jincsuan város vidéki övezetében. Kettőezer száz hektáron egy napelemparkban létrehoztak egy speciális szerkezetet, amelybe 2 millió darab napelemet építettek be, amely 670 MW teljesítményre képes. Egészen különleges, hogy ez létesítmény naponta több energiát termel, mint hat magyar 500 kW-os napelempark egy esztendőben. Öntözőrendszert alakítottak ki a napelem szerkezet alatti teljes területen, amelyet alkalmassá tettek mezőgazdasági művelésre, nevezetesen tőzegáfonyát termesztenek. Új fejlemény a fejlesztésben, hogy a közelmúltban adtak át – egy 1,3 GW méretben – a meglévőtől kétszer nagyobb teljesítményű objektumot. Mintaértékű, hogy a kínai állam nem gördít akadályokat a beruházások megvalósítása elé, sőt messzemenően támogatja azokat. Nem nehezítik a folyamatos előbbre jutást, sok helyszínnel ellentétben, itt nem hoznak kéthavonta új szabályokat. A szerkezetnél az 1300 darab Huawei 50 és 70 kW -os invertert használnak. Három gyártó szállította azt a forgatós rendszert, amely gondoskodik a napelemek mozgásáról és napkövetéséről. Kétezer munkással 350 MW-ot fél év alatt húztak fel.
cimke felhö
Újra indítottam, újra hasznosítás, újra szól a hatlovetu, szelektív hulladék gyűjtés,
1 Elérhető a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nem engedélyköteles kiserőművekről és háztartási méretű kiserőművekről készített legfrissebb éves jelentése. 1 Mára az emberiség felismerte, hogy a fosszilis energiahordozók felhasználása hosszú távon fenntarthatatlan, hiszen hasznosításuk a természeti erőforrások egyoldalú kiaknázására épül. A jövő a megújuló energiaforrásokban rejlik, hiszen a napfény, a szél, a víz sosem fogynak el, a biomassza folyton megújul, így ezeknek az energiaforrásoknak a hasznosítása hosszú távon is fenntartható. De vajon Magyarország hol tart a megújuló energiaforrások hasznosítása terén? Magyarországon a megújuló energiaforrások 2015-ben a bruttó áramtermelés 10,5 százalékát tették ki, a zöld energetikai szektor fejlődése pedig tavaly is folytatódott. Jó hír, hogy immár hazánkban is folyamatosan nő a háztartási méretű, illetve a nem engedélyköteles kiserőművek száma is, amelyek döntő részben megújuló energiaforrások hasznosításával termelik a villamos energiát. HÁZTARTÁSI MÉRETŰ KISERŐMŰVEK Vigyázz, kész, rajt: nálunk is jön a napenergia-forradalom Mára az emberiség felismerte, hogy a fosszilis energiahordozók felhasználása hosszú távon fenntarthatatlan, hiszen hasznosításuk a természeti erőforrások egyoldalú kiaknázására épül. A jövő a megújuló energiaforrásokban rejlik, hiszen a napfény, a szél, a víz sosem fogynak el, a biomassza folyton megújul, így ezeknek az energiaforrásoknak a hasznosítása hosszú távon is fenntartható. De vajon Magyarország hol tart a megújuló energiaforrások hasznosítása terén? A kérdés megválaszolásában segít a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nem engedélyköteles kiserőművekről és háztartási méretű kiserőművekről készített legfrissebb éves jelentése. Magyarországon a megújuló energiaforrások 2015-ben a bruttó áramtermelés 10,5 százalékát tették ki, a zöld energetikai szektor fejlődése pedig tavaly is folytatódott. Jó hír, hogy a szakmai viták ellenére immár hazánkban is folyamatosan nő a háztartási méretű (legfeljebb 50 kW beépített teljesítőképességű), illetve a nem engedélyköteles (0,5 MW alatti) kiserőművek száma is, amelyek döntő részben megújuló energiaforrások hasznosításával termelik a villamos energiát. A lakosság, önkormányzatok és vállalkozások tulajdonában álló mini és kisméretű erőművek terjedését segíti, hogy telepítésük 0,5 MW teljesítmény alatt nincs engedélyhez kötve, csupán egy igénybejelentéssel jár a helyi áramszolgáltató felé. A háztartási méretű kiserőművek olyan kisfeszültségű (1 kV-nál nem nagyobb) hálózatra csatlakozó erőművek, amelyek csatlakozási teljesítménye nem haladja meg az 50 kVA-t egy csatlakozási ponton. Ezek a háztartás villamosenergia-szükségletét helyben termelik meg. Az ilyen típusú kiserőművek vonzereje a lehetőségek sokaságában rejlik, hiszen hazánk földrajzi adottságai megengedik a szélenergia, napenergia, biomassza és geotermikus energia felhasználását is. Szerencsére Magyarországon is évről évre többen használják ki a megújuló energiaforrásokat. A hazai háztartási méretű kiserőművek száma és teljesítménye az elmúlt években gyorsan nőtt. Míg 2008-ban alig 0,51 MW volt az összes teljesítőképességük, addig 2016-ban már meghaladta a 165 MW-ot. Ez nyolc év alatt több mint 300-szoros növekedést jelent. A legnagyobb ugrás 2012-ben volt, amikor az előző évi össz-teljesítőképesség megnégyszereződött. A fejlődés viszont azóta sem állt le, a volumenek évente több tíz MW teljesítménnyel bővülnek. Az alábbi kép a háztartási méretű kiserőművek teljesítményét ábrázolja energiaforrások szerint.koronavirus. Habár a különböző lehetőségek adottak Magyarországon, mégis a napenergia a domináns, a többi megújuló energiaforrás felhasználása ebben a méretkategóriában messze elmarad mögötte. A 0,5 MW feletti kategóriában más a helyzet, ott a biomassza és a szélenergia részesedése a legnagyobb a megújulóenergia-mixen belül. Ugyancsak más képet kapnánk, ha a hőenergia-termelést néznénk meg, ahol a biomassza viszi a prímet, mellette pedig egyre nagyobb szerepe van a geotermikus energiaforrások hasznosításának is. Visszatérve a napenergiára: a napfény gyakorlatilag kiapadhatatlan energiaforrás, a Földre jutó egy órányi napsugárzás nagyobb energiamennyiséget tesz ki, mint amennyit az emberiség egy év alatt képes felhasználni. A napenergia kiaknázásának széleskörű elterjedését a különböző pályázati támogatások és az egyre alacsonyabb bekerülési költségek segítik. Hazánkban az ezredfordulót követően bukkantak fel az első napelemek, de igazából csak ebben az évtizedben kezdtek elterjedni. Ugyanakkor 2016 végén már mintegy 20 496 kiserőmű termelt villamos energiát, a napelemes háztartási méretű kiserőművek beépített teljesítőképessége pedig az összes kiserőmű teljesítményének 99,17 százalékát tették ki. A fennmaradó nem egész egy százalékon pedig biomassza-, földgáz- és biogáz-tüzelésű kiserőművek, valamint néhány kisteljesítményű szélturbina és törpe vízerőmű osztozkodott. A nem háztartási méretű kategóriába tartozó, nem engedélyköteles (50 kW – 0,5 MW közötti beépített teljesítőképességű, illetve 50 kW alatti, de középfeszültségű hálózatra csatlakozó) kiserőművek száma lassabb, de kiegyensúlyozott növekedést mutat. 2016-ban az összes beépített teljesítőképességük 43,675 MW-ra nőtt, ami 152 erőmű teljesítményéből tevődött össze. Ez a méretkategória már egyértelműen a cégek és intézmények világa. Itt már egyenletesebb a felhasznált energiahordozók eloszlása is, a kiserőművek 57,89 százalékát tették ki a naperőművek, amelyek mellett a biogázerőművek 15,13 százalékos, míg a kisméretű vízerőművek 14,47 százalékos részesedéssel szerepeltek. Akik szakítanak a fosszilis energiaforrások felhasználásával, amellett, hogy hosszútávon spórolnak villanyszámlájukon, Földünk jövőjéért is sokat tesznek. A megújuló energiaforrások felhasználása minden esetben klímasemleges, hiszen nem jár többlet szén-dioxid-kibocsátással, és belátható időn belül nem apadnak ki. A napfény és a szél folyamatosan adottak, a biomassza pedig folyamatosan újratermelődik, felhasználása beilleszthető az erőforrások természetes körforgásába. Ennek köszönhetően a megújuló energiaforrások hasznosítása hosszútávon fenntartható, megbízható. A technológia robbanásszerű fejlődésének köszönhetően a megújuló energiaforrások kihasználása már lehetőséget ad arra, hogy egy-egy város, egy-egy közösség vagy akár az egyes ember is saját maga állítsa elő az otthonában használt villamos energiájának egy részét vagy akár egészét. Már csak azt kell eldöntenie, hogy a sok lehetőség közül melyik megoldást választja ki.
cimke felhö
Újra indítottam, újra hasznosítás, újra szól a hatlovetu, szelektív hulladék gyűjtés,
Rengeteg téves információ kering arról, hogy a magyarországi lakosság számára már nem elérhető a Magyar Fejlesztési Bank által nyújtott 0%-os hitelprogram (MFB0), mely lehetőséget teremtett megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek kialakítására. Ez az információ pedig nem teljesen igaz! Ettől a lehetőségtől csupán a Közép-magyarországi régióban élők estek el, ugyanis 2019. október 17-én felfüggesztésre került a VEKOP-5.2.1-17 „Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel” pályázati kérelmek befogadása az MFB Pontokon. Így azon Pest megyei lakosok, akik a napelemes rendszer megvásárlását MFB hitel felvételével tervezték már elestek ettől a lehetőségtől.
A villanyszámla kiváltásához szükséges napelemes energiatermelés mielőbbi elindítása érdekében a támogatástól elesett Közép-magyarországi régióban élő lakosok így saját forrásból, vagy egyéb banki finanszírozással tudják ezt követően megvásárolni saját napelemes rendszerüket. Szerencsés helyzetnek mondható, hogy az EU-Solar Zrt. ezután sem engedi el jelenlegi és potenciális ügyfeleinek a kezét, és az MFB0-ás hitelprogramot követően is támogatást nyújt partnerei számára a banki ügyintézésben.
VIDÉKIEKNEK MÉG NYITOTT A LEHETŐSÉG
A Pest megyén kívül élő lakosság szerencsésebb helyzetben van, mivel az ők hiteligényét másik, még nyitott operatív programban kezeli a Magyar Fejlesztési Bank. A vidéki lakosság a támogatása a GINOP-8.4.1/A-17 kódszámú és „Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel” című programból valósul meg. Természetesen a VEKOP-os pályázat felfüggesztése előre vetítheti, hogy idővel a GINOP-os forrás is kimerül, ezért azok számára javasolt mielőbb cselekedni, akik elkötelezettek a napelemes rendszerek vásárlása mellett.
cimke felhö
Újra indítottam, újra hasznosítás, újra szól a hatlovetu, szelektív hulladék gyűjtés,
Rengeteg téves információ kering arról, hogy a magyarországi lakosság számára már nem elérhető a Magyar Fejlesztési Bank által nyújtott 0%-os hitelprogram (MFB0), mely lehetőséget teremtett megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek kialakítására. Ez az információ pedig nem teljesen igaz! Ettől a lehetőségtől csupán a Közép-magyarországi régióban élők estek el, ugyanis 2019. október 17-én felfüggesztésre került a VEKOP-5.2.1-17 „Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel” pályázati kérelmek befogadása az MFB Pontokon. Így azon Pest megyei lakosok, akik a napelemes rendszer megvásárlását MFB hitel felvételével tervezték már elestek ettől a lehetőségtől.
A villanyszámla kiváltásához szükséges napelemes energiatermelés mielőbbi elindítása érdekében a támogatástól elesett Közép-magyarországi régióban élő lakosok így saját forrásból, vagy egyéb banki finanszírozással tudják ezt követően megvásárolni saját napelemes rendszerüket. Szerencsés helyzetnek mondható, hogy az EU-Solar Zrt. ezután sem engedi el jelenlegi és potenciális ügyfeleinek a kezét, és az MFB0-ás hitelprogramot követően is támogatást nyújt partnerei számára a banki ügyintézésben.
VIDÉKIEKNEK MÉG NYITOTT A LEHETŐSÉG
A Pest megyén kívül élő lakosság szerencsésebb helyzetben van, mivel az ők hiteligényét másik, még nyitott operatív programban kezeli a Magyar Fejlesztési Bank. A vidéki lakosság a támogatása a GINOP-8.4.1/A-17 kódszámú és „Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel” című programból valósul meg. Természetesen a VEKOP-os pályázat felfüggesztése előre vetítheti, hogy idővel a GINOP-os forrás is kimerül, ezért azok számára javasolt mielőbb cselekedni, akik elkötelezettek a napelemes rendszerek vásárlása mellett.
cimke felhö
Újra indítottam, újra hasznosítás, újra szól a hatlovetu, szelektív hulladék gyűjtés,
A világ szmogos nagyvárosai közül 35 tett ígéretet a légszennyezettség csökkentésére 2019. október közepén Koppenhágában, hogy így megvalósítsák az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) a levegő minőségére vonatkozó célkitűzéseit.
Párizs az Eiffel-toronnyal.
FORRÁS: GETTY IMAGES
A világvárosok, köztük London, Párizs, Los Angeles és Újdelhi főpolgármesterei közös ígéretet tettek arra, hogy a következő két évben a szennyezettség csökkentése érdekében ambiciózus célokat tűznek ki, amelyekkel elérik vagy túl is szárnyalják a nemzetközi kötelezettségvállalásokat, és 2030-ra elérik a WHO által célul kitűzött levegőminőséget.
Az eredetileg negyven nagyváros által alapított, ezért C40-ként ismert, de már 94 várost tömörítő csoport csúcstalálkozóján többen kötelezték el magukat arra is, hogy nyilvános jelentéseket tegyenek arról, hogyan haladnak a WHO által kitűzött célok elérésében.
A WHO határérték-javaslata az évente átlagosan 10 mikrogramm – 2,5 mikrométernél kisebb – részecske egy köbméter levegőben. Ha a 35 városnak sikerül elérnie ezt, azzal akár 40 ezer ember idő előtti elhalálozása előzhető meg – vélik a szervezők.
A városok egészségessé tételét és a klímaváltozás megfékezését többek között az autóforgalom háttérbe szorításával, olcsó buszjáratok indításával, fák ültetésével igyekeznek elérni a polgármesterek.
A WHO szerint az emberek több mint 90 százaléka szennyezett levegőt lélegez be, amely idő előtti halálozást és betegségeket okoz. „A szennyezett levegő évente hétmillió embert öl meg főként a városokban, és hozzájárul a globális klímakatasztrófához” – mondta Antonio Guterres ENSZ-főtitkár Koppenhágában.
„A szennyezett levegő globális krízist jelent, és nekünk, polgármestereknek alapvető felelősségünk, hogy megvédjük az embereket a láthatatlan gyilkostól” – fogalmazott Sadiq Khan, London polgármestere. A hivatalos adatok szerint több mint kétmillió ember él olyan területeken Londonban, ahol a megengedettnél magasabb a levegő toxintartalma. Ennek megváltoztatására a világon elsőként kialakították az ultraalacsony emissziós zónát: minden járműnek szigorú előírásokat kell betartania, hogy bejuthasson a városközpontba – mondta el Khan.
Lisszabon polgármestere, Fernando Medina elmondta, hogy a portugál fővárosban a tömegközlekedésre csökkentett árú jegyeket vezettek be, aminek eredményeként 30 százalékkal emelkedett ezen járművek használata. Megnövelték a zöld területek nagyságát is, mintegy 200 futballpályányi részt telepítettek be növényekkel – tette hozzá.
Milánó polgármestere, Giuseppe Sala kifejtette, hogy az olasz nagyváros is egy nagy, alacsony emissziójú terület kialakításán dolgozik, és a tervek szerint a buszflottáját teljes egészében elektromosra cseréli a következő hét évben. „Politikai szempontból nem túl könnyű meggyőzni az embereket, hogy nem használják az autójukat, de jelenleg ez szükséges” – mondta Sala.
A városcsoport vezetője, Anne Hidalgo párizsi polgármester kifejtette, hogy szenzorokat helyeznek el például iskolákban és buszokon, hogy állandóan mérjék a légszennyezettség mértékét, és úgy tervezik, hogy 2024-re kitiltanak a francia fővárosból minden dízelüzemű járművet, 2040-re pedig minden benzines autót.
Létfontosságú, hogy a nagyvárosok korlátozzák a globális felmelegedés mértékét, mivel ezek felelnek a szénkibocsátás háromnegyedéért, és globálisan az energia több mint kétharmadát a városok használják fel az ENSZ szerint.
Miközben rekordokat dönt a megújuló energia, nehezen bírják a hagyományos energiatermelők a hőséget
Németországban a napos időnek köszönhetően rekordokat dönt a napenergia energia termelése. Januárban a szélenergia is is órási termelési többlettel zárt. Mindeközben pedig hagyományos nergiatermelésű erőműveket kelett leállítani a nagy meleg miatt.
A 2018 júliusi napsütési rekord mellett a napenergia a teljes német energiatermelés 15,1 százalékát tette ki, ezzel megelőzte a nukleáris energiát, amely 13,8 százalékos részarányt ért el az IWR intézet adatai szerint. (A napközbeni órákban a német villamosenergia-mixen belül 30-40 százalékos arányt ért el a napenergia.) Ezzel együtt júliusban még mindig a lignit és a feketeszén adta a termelés zömét, 26,6, és 16 százalékát.
De a megújulók nem csak júliusban, és napsütésben hasítanak. 2018 első félévében a megújuló energiaforrások – napenergia, szélenergia, vízenergia és biomassza – termelése az E.On adatai szerint csúcsot döntöttek, majd 10 százalékkal több energiát termelve mint egy éve Németországban. Ez a mennyiség a teljes évi német lakossági fogyasztás fedezésére alkalmas lenne. A megújuló áram zömét, a szélenergia produkálta, megelőzve a napenergiát, a biomasszát és a vízenergiát. 2018-ban eddig január 3-án mérték a megújuló energia termelési csúcsát Németországban. Akkor a szélerőművek az aznapi német fogyasztás 71 százalékát termelték meg.
A megújulok térnyerés mellett sem ezek a legjobb napjai a német energiatermelésnek, ugyanis úgy ahogy Franciaországban is, Németországban is számos fosszilis és nukleáris erőmű termelését csökkenteni kellett, mivel a nagy meleg miatt a hűtésük megoldhatatlanná vált.
Ez pedig további veszélyeket hordozhat hosszú távon, hiszen ha a mostani nyári meleg állandósul Európában, akkor az hosszabb távon is veszélyeztetheti a hagyományos energiatermelő erőművek működését, pont abban az időszakban, amikor egyébként is megnő a nagy meleg miatt az energiaigény.
Alternatív energia – a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető tiszta energia, úgy mint: napenergia, vízenergia, szélenergia, geotermikus energia. A megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket, melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb …
A weboldal cookiekat (sütiket) használ, hogy a legjobb felhasználói élményt biztosítsuk a látogatók számára. A cookiekat a böngésző tárolja és többek között olyan funkciót szolgál, hogy felismerjük, amikor visszatér az oldalra.
Megújuló energiaforrásnak nevezzük az energiahordozók azon csoportját, amelyek emberi időléptékben képesek megújulni, azaz nem fogynak el, ellentétben a nem megújuló energiaforrásokkal.A megújuló energiaforrások a napenergia közvetlen termikus és fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából kinyerhető energia, a …
Az energia lovasai a Széchenyi Futamon. Ahogy arról már korábban beszámoltunk óriási siker volt idén is a benzingőztől mentes Széchenyi Futam. Nézze meg a versenyről készült képes összefoglalónkat. Csapucha Adrienn. 2012. 05. 01. 18:04. Sport. Monaco és gépcsodák: zöld derbi Győrben.
Alternatív energia a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető tiszta energia, úgy mint : napenergia, vízenergia, szélenergia, geotermikus energia. Megújuló energia a különböző növényekből, növényi hulladékokból előállított energia alapanyag, amely lehet fa, fahulladék, biomassza stb.
Alternatív Energia- 20.08.14 16:35 Tudomány. Világűr Grönland. Ha a felmelegedés megállna, a grönlandi jégmező már akkor is mindenképp tovább olvadna egy új amerikai kutatás szerint. Akár hőszigetelnek is a napelemek egy új fejlesztéssel. Alternatív Energia
cimke felhö
Újra indítottam, újra hasznosítás, újra szól a hatlovetu, szelektív hulladék gyűjtés,
napkollektor, szélturbina,tiszta energiát, őko falu, kínai természetes energiával,
Megújuló energiaforrásnak nevezzük az energiahordozók azon csoportját, amelyek emberi időléptékben képesek megújulni, azaz nem fogynak el, ellentétben a nem megújuló energiaforrásokkal. A megújuló energiaforrások a napenergia közvetlen termikus és fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az árapály energia. A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.[2] A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsátása nélkül is felhasználható, azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést. Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható, ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a megújuló energiát felhasználó erőművek közé. A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye, többségük a környezetre és az élőlényekre ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsát ki, azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem használhatóak fel bárhol, és nem akármekkora mennyiségben Alternatív energia a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető tiszta energia, úgy mint: napenergia, vízenergia, szélenergia, geotermikus energia. A megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket, melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újratermelődik. Az alternatív energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, és nem okoznak környezet szennyezést. Alternatív energiaforrás az az energia hordozó, amelyből a jelenleg használatos szénhidrogének alternatívájaként valamilyen energiát (hő viz villamosenergia) tudunk kinyerni.
3