1 Az EU-n kívül, sőt jóval fejletlenebb gazdasági berendezkedésű országok körében is születnek olyan célkitűzések, melyek a zéró emissziót, és fenntartható
fejlődést kívánják megvalósítani. ALTERNATÍV ENERGIA HASZNOSÍTÁSA MAROKKÓBAN Az északnyugat-afrikai állam, Marokkó egy olyan programot (Noor) hozott létre,
ami teljes egészében tiszta energiára kívánja alapozni gazdaságát. Mindezt úgy biztosítaná, hogy országszerte több naperőművet és a szélkerék
parkok építene. Marokkó felismerte, hogy szomszédjával Algériával szemben nem bővelkedik szénhidrogén készletekben, viszont egyre növekvő gazdasága és népességszáma
indokolttá teszi, hogy szükségleteit valamilyen biztos forrásból kielégítse. Az energia- és energiaforrás import pedig nem jelent megoldást. A költségmegtakarítás
és a hosszútávú gondolkodás érdekében ezért inkább a helyi adottságokra alapoz az ország. Tengerpartja és bizonyos belső régióiban állandóan
fúj a szél, illetve elhelyezkedése és klímája miatt a napsütéses órák száma is kiemelkedően magas. Ezek a feltételek pedig rendkívül alkalmassá
teszik Marokkót a szél- és napenergia hasznosítására. Az állam elhatározta, hogy dollár milliárdokat fektet e két energiaforrás hasznosításába.
A Noor program több szakaszban valósul majd meg. Az első fázisok már megkezdődtek és sorra épülnek a napelemfarmok a dél-marokkói Ouarzazatéban. Ezen a területen összesen
560 MW-nyi áramot termelnek majd. További érdekesség, hogy itt létesül a világ legnagyobb naperőműve is. A IV. szakaszban további helyszíneken valósul meg majd hasonló
projekt. A programsorozat lezárásával Marokkó összes naperőmű kapacitása eléri majd a 2000 MW-ot. Ez a teljesítmény az ország fogyasztásának 42%-át fogja
majd fedezni. Ezt egészíti ki a szélerőművekre alapozott projekt. A délkelet-marokkói Tarfayában 2014 óta folyik áramtermelés szélkerekek segítségével.
Ugyanitt található Afrika legnagyobb szélerőműparkja is, melynek teljesítménye eléri a 300 MW-ot. A közép-amerikai állam 2015-ben már elérte azt, hogy csak megújuló
energiából fedezte energiaszükségletét. Ezzel pedig ezidáig egy másik ország sem tudott büszkélkedni. Persze ebben nagy segítségre van az ország földrajzi
elhelyezkedése és az arra jellemző klimatikus viszonyok. Costa Rica éghajlata egyenlítői, így napi rendszerességűek az esőzések, így a hegyekről lefutó vizek általi áramtermelés
is viszonylag kiegyensúlyozott és bőséges. Az állam áramellátásának 4/5-ét vízerőművek biztosítják, a többit pedig geotermia segítségével
állítja elő. A sikerességhez persze az is hozzájárul, hogy az ország lakosságszáma viszonylag alacsony, és iparát sem a nagy energiaigényű berendezkedés jellemzi.
Ezek ellenére Costa Ricát a világ 5 “legzöldebb” állama között tartják számon. dmdamedia.hu
1 Ahogy már több cikkünkben is említést tettünk róla, egy napelemes rendszer kivitelezhetőségének megállapításához nélkülözhetetlen egy pontos műszaki felmérés. A helyszíni szakértői szemle alkalmával ugyanis olyan problémák és tapasztalatból eredő kivitelezési megoldások is felszínre kerülhetnek, amit laikusként el sem tudnánk képzelni. Meg kell jegyezni ugyanakkor azt is, hogy a piacon ma található napelemes rendszerek igen kedvezőtlen körülmények között is elfogadható hatásfokkal tudnak működni. Ennek ellenére lássuk, hogy milyen tényezőkre kell odafigyelni tervezéskor:
A helyszíni felmérés első körben a befogadó épület állékonyságát méri fel. Egy napelemes rendszer a tartószerkezet és napelemek miatt jelentős többletsúlyt jelent az épület tetőszerkezete számára, így csak olyan épületre szerelhető fel a berendezés, ami azt biztonságosan el is bírja. A leggyakoribb esetben a napelemes rendszerek a háztetőtökön foglalnak helyet. Ferde tető esetén fontos szempont, hogy a tető kitettsége melyik égtáj fele néz. A legoptimálisabb eset, ha a tájolás déli, de keleties és nyugatias tetőkön is jó. hatásfok érhető el a megfelelő túlméretezett rendszerekkel. A tető dőlésszöge is lényeges faktor. Magyarországon a napelemes rendszereknél az ideális szögtartomány a 35-45°, amennyiben ettől eltérő a dőlésszög, akkor az speciális tartószerkezettel javítható. Lapostetők esetében a kitettség Az árnyékolás problematikája szinte minden esetben előfordul. A tetőn elhelyezésre kerülő napelemekre nem csak a házat övező egyéb ingatlanok, fák és oszlopok vethetnek árnyékot, hanem maga az épület is (kémény, kiugró tetőablakok). A műszaki felmérés során ezek a tényezők mind figyelembevételre kerülnek, így elkerülhetővé válhat a panelek beárnyékolódása. Amennyiben a tetőszerkezet, vagy a ház maga nem alkalmasa a napelemes rendszer befogadásra, akkor sem kell felhagyni a beruházási szándékkal, ugyanis a berendezést tartószerkezettel akár szabad földre is lehet telepíteni. A földrajzi elhelyezkedés is fontos tényező a napelemes rendszereknél. Alföldi, sík területeken, ahol nincs különösebb domborzat a besugárzás napkeltétől napnyugtáig biztosítani tudja az energiatermelést, viszont egy völgyben elhelyezkedő ingatlannál más a helyzet. Utóbbi esetben ugyanis a környező hegyek, dombok miatt sokkal rövidebb ideig érik a napsugarak a napelemeket. Ezzel ugyancsak érdemes kalkulálni, és ha a tetőfelület megengedi itt is javasolt a rendszer méretének maximalizálása, hogy a fogyasztás és a termelés hosszú távon kiegyenlítődjön. ndex.huorigo.hu freemail.hu
cimke felhö
Újra indítottam, újra hasznosítás, újra szól a hatlovetu, szelektív hulladék gyűjtés,
Képzeljen el egy kínai várost. Iskolákkal postahivatallal, tömegközlekedéssel, boltokkal és hatalmas lakótömbökkel. Megvan? Most képzelje el mindezt 1 000 000 növénnyel feltúrbózva!
A projekt ezt a hangzatos becenevet viseli, ami – ha végre valóban megvalósul – nem is áll messze a valóságtól. A tervezet egy egészen új megközelítést alkalmaz a város szóra. Eleddig a város jelentette a legnagyobb fokú elidegenedést a természettől. Hatalmas toronyházak, lekövezett, aszfaltozott utak és járdák, gépek, boltok, kukák, és mesterséges környezet mindenhol. Ezt szakítja meg néhány szerencsétlen fa, mely fuldoklik a szmogban és a kormoban, melyet autók százezrei okádnak rá naponta.
Nos, ez a városkép nem a legszebb, mégis ez van, ráadásul az emberek számának folyamatos növekedésével a városok száma, és mérte is csak egyre nagyobb lesz. Így azonban az emberek is egyre nyomorultabbul érzik magukat, a természet hiánya depressziót, biológiai értelemben pedig betegségeket okoz, mint a légzőszervi elváltozások, vagy a rák.
Kína most ezen a nézeten szeretne változtatni egy olyan város megalkotásával, ami nem visszatér a természethez, nem közelebb hozza azt, hanem önmaga egy komplett erdő, melyben élni lehet. Olasz építész, gyakorlott tervezés
A projektet az olasz Stefano Boeri Architetti cég jegyzi, mely már a milánói vertikális kertekkel is megalapozta hírnevét, ráadásul a zöld építészet terén is igen nagy tapasztalatuk van. a cél, hogy a tervezett város teljes egészében kitermelje magának azt az energiát, amit felhasznál. Ezt nap és geotermikus energia segítségével kívánják elérni. Mindemellett az ökológiai lábnyom nullára csökkentése érdekében a város gyakorlatilag egy erdő lesz. A Liuzhou Erdőváros 30 000 ember számára adhat otthont, ám hogy kompenzálják a környezetterhelést, melyet az itt élők jelentenek, 1 000 000 növényt telepítenek ide. 100 válogatott faj példányairól beszélünk, melyek között 40 000 fa is otthonra lel itt. A projekt megvalósulását 2020-ra tervezik, és amennyiben valóban beváltja a hozzá fűzött reményeket, akkor remélhetőleg gyorsan terjed majd a kivitelezés, és a jelenlegi városok átalakításának igénye is.
1 A Góbi, egy terméketlen sztyeppe, amelynek felszínét inkább a végtelen sziklamezők, félsivatagok, kanyonok, „holdbéli” hegységek, rejtett sós tavak határozzák meg. Mégis van összefüggés az értékes gyümölcs és a kietlen vidék között. Erre szolgál magyarázatul a térségből nemrégiben hírportálunkhoz érkezett információ, miszerint tőzegáfonyát termesztenek a Góbi sivatagban, Kína területén Jincsuan város vidéki övezetében. Kettőezer száz hektáron egy napelemparkban létrehoztak egy speciális szerkezetet, amelybe 2 millió darab napelemet építettek be, amely 670 MW teljesítményre képes. Egészen különleges, hogy ez létesítmény naponta több energiát termel, mint hat magyar 500 kW-os napelempark egy esztendőben. Öntözőrendszert alakítottak ki a napelem szerkezet alatti teljes területen, amelyet alkalmassá tettek mezőgazdasági művelésre, nevezetesen tőzegáfonyát termesztenek. Új fejlemény a fejlesztésben, hogy a közelmúltban adtak át – egy 1,3 GW méretben – a meglévőtől kétszer nagyobb teljesítményű objektumot. Mintaértékű, hogy a kínai állam nem gördít akadályokat a beruházások megvalósítása elé, sőt messzemenően támogatja azokat. Nem nehezítik a folyamatos előbbre jutást, sok helyszínnel ellentétben, itt nem hoznak kéthavonta új szabályokat. A szerkezetnél az 1300 darab Huawei 50 és 70 kW -os invertert használnak. Három gyártó szállította azt a forgatós rendszert, amely gondoskodik a napelemek mozgásáról és napkövetéséről. Kétezer munkással 350 MW-ot fél év alatt húztak fel.
cimke felhö
Újra indítottam, újra hasznosítás, újra szól a hatlovetu, szelektív hulladék gyűjtés,
1 Elérhető a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nem engedélyköteles kiserőművekről és háztartási méretű kiserőművekről készített legfrissebb éves jelentése. 1 Mára az emberiség felismerte, hogy a fosszilis energiahordozók felhasználása hosszú távon fenntarthatatlan, hiszen hasznosításuk a természeti erőforrások egyoldalú kiaknázására épül. A jövő a megújuló energiaforrásokban rejlik, hiszen a napfény, a szél, a víz sosem fogynak el, a biomassza folyton megújul, így ezeknek az energiaforrásoknak a hasznosítása hosszú távon is fenntartható. De vajon Magyarország hol tart a megújuló energiaforrások hasznosítása terén? Magyarországon a megújuló energiaforrások 2015-ben a bruttó áramtermelés 10,5 százalékát tették ki, a zöld energetikai szektor fejlődése pedig tavaly is folytatódott. Jó hír, hogy immár hazánkban is folyamatosan nő a háztartási méretű, illetve a nem engedélyköteles kiserőművek száma is, amelyek döntő részben megújuló energiaforrások hasznosításával termelik a villamos energiát. HÁZTARTÁSI MÉRETŰ KISERŐMŰVEK Vigyázz, kész, rajt: nálunk is jön a napenergia-forradalom Mára az emberiség felismerte, hogy a fosszilis energiahordozók felhasználása hosszú távon fenntarthatatlan, hiszen hasznosításuk a természeti erőforrások egyoldalú kiaknázására épül. A jövő a megújuló energiaforrásokban rejlik, hiszen a napfény, a szél, a víz sosem fogynak el, a biomassza folyton megújul, így ezeknek az energiaforrásoknak a hasznosítása hosszú távon is fenntartható. De vajon Magyarország hol tart a megújuló energiaforrások hasznosítása terén? A kérdés megválaszolásában segít a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nem engedélyköteles kiserőművekről és háztartási méretű kiserőművekről készített legfrissebb éves jelentése. Magyarországon a megújuló energiaforrások 2015-ben a bruttó áramtermelés 10,5 százalékát tették ki, a zöld energetikai szektor fejlődése pedig tavaly is folytatódott. Jó hír, hogy a szakmai viták ellenére immár hazánkban is folyamatosan nő a háztartási méretű (legfeljebb 50 kW beépített teljesítőképességű), illetve a nem engedélyköteles (0,5 MW alatti) kiserőművek száma is, amelyek döntő részben megújuló energiaforrások hasznosításával termelik a villamos energiát. A lakosság, önkormányzatok és vállalkozások tulajdonában álló mini és kisméretű erőművek terjedését segíti, hogy telepítésük 0,5 MW teljesítmény alatt nincs engedélyhez kötve, csupán egy igénybejelentéssel jár a helyi áramszolgáltató felé. A háztartási méretű kiserőművek olyan kisfeszültségű (1 kV-nál nem nagyobb) hálózatra csatlakozó erőművek, amelyek csatlakozási teljesítménye nem haladja meg az 50 kVA-t egy csatlakozási ponton. Ezek a háztartás villamosenergia-szükségletét helyben termelik meg. Az ilyen típusú kiserőművek vonzereje a lehetőségek sokaságában rejlik, hiszen hazánk földrajzi adottságai megengedik a szélenergia, napenergia, biomassza és geotermikus energia felhasználását is. Szerencsére Magyarországon is évről évre többen használják ki a megújuló energiaforrásokat. A hazai háztartási méretű kiserőművek száma és teljesítménye az elmúlt években gyorsan nőtt. Míg 2008-ban alig 0,51 MW volt az összes teljesítőképességük, addig 2016-ban már meghaladta a 165 MW-ot. Ez nyolc év alatt több mint 300-szoros növekedést jelent. A legnagyobb ugrás 2012-ben volt, amikor az előző évi össz-teljesítőképesség megnégyszereződött. A fejlődés viszont azóta sem állt le, a volumenek évente több tíz MW teljesítménnyel bővülnek. Az alábbi kép a háztartási méretű kiserőművek teljesítményét ábrázolja energiaforrások szerint.koronavirus. Habár a különböző lehetőségek adottak Magyarországon, mégis a napenergia a domináns, a többi megújuló energiaforrás felhasználása ebben a méretkategóriában messze elmarad mögötte. A 0,5 MW feletti kategóriában más a helyzet, ott a biomassza és a szélenergia részesedése a legnagyobb a megújulóenergia-mixen belül. Ugyancsak más képet kapnánk, ha a hőenergia-termelést néznénk meg, ahol a biomassza viszi a prímet, mellette pedig egyre nagyobb szerepe van a geotermikus energiaforrások hasznosításának is. Visszatérve a napenergiára: a napfény gyakorlatilag kiapadhatatlan energiaforrás, a Földre jutó egy órányi napsugárzás nagyobb energiamennyiséget tesz ki, mint amennyit az emberiség egy év alatt képes felhasználni. A napenergia kiaknázásának széleskörű elterjedését a különböző pályázati támogatások és az egyre alacsonyabb bekerülési költségek segítik. Hazánkban az ezredfordulót követően bukkantak fel az első napelemek, de igazából csak ebben az évtizedben kezdtek elterjedni. Ugyanakkor 2016 végén már mintegy 20 496 kiserőmű termelt villamos energiát, a napelemes háztartási méretű kiserőművek beépített teljesítőképessége pedig az összes kiserőmű teljesítményének 99,17 százalékát tették ki. A fennmaradó nem egész egy százalékon pedig biomassza-, földgáz- és biogáz-tüzelésű kiserőművek, valamint néhány kisteljesítményű szélturbina és törpe vízerőmű osztozkodott. A nem háztartási méretű kategóriába tartozó, nem engedélyköteles (50 kW – 0,5 MW közötti beépített teljesítőképességű, illetve 50 kW alatti, de középfeszültségű hálózatra csatlakozó) kiserőművek száma lassabb, de kiegyensúlyozott növekedést mutat. 2016-ban az összes beépített teljesítőképességük 43,675 MW-ra nőtt, ami 152 erőmű teljesítményéből tevődött össze. Ez a méretkategória már egyértelműen a cégek és intézmények világa. Itt már egyenletesebb a felhasznált energiahordozók eloszlása is, a kiserőművek 57,89 százalékát tették ki a naperőművek, amelyek mellett a biogázerőművek 15,13 százalékos, míg a kisméretű vízerőművek 14,47 százalékos részesedéssel szerepeltek. Akik szakítanak a fosszilis energiaforrások felhasználásával, amellett, hogy hosszútávon spórolnak villanyszámlájukon, Földünk jövőjéért is sokat tesznek. A megújuló energiaforrások felhasználása minden esetben klímasemleges, hiszen nem jár többlet szén-dioxid-kibocsátással, és belátható időn belül nem apadnak ki. A napfény és a szél folyamatosan adottak, a biomassza pedig folyamatosan újratermelődik, felhasználása beilleszthető az erőforrások természetes körforgásába. Ennek köszönhetően a megújuló energiaforrások hasznosítása hosszútávon fenntartható, megbízható. A technológia robbanásszerű fejlődésének köszönhetően a megújuló energiaforrások kihasználása már lehetőséget ad arra, hogy egy-egy város, egy-egy közösség vagy akár az egyes ember is saját maga állítsa elő az otthonában használt villamos energiájának egy részét vagy akár egészét. Már csak azt kell eldöntenie, hogy a sok lehetőség közül melyik megoldást választja ki.
cimke felhö
Újra indítottam, újra hasznosítás, újra szól a hatlovetu, szelektív hulladék gyűjtés,
3