Rengeteg téves információ kering arról, hogy a magyarországi lakosság számára már nem elérhető a Magyar Fejlesztési Bank által nyújtott 0%-os hitelprogram (MFB0), mely lehetőséget teremtett megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek kialakítására. Ez az információ pedig nem teljesen igaz! Ettől a lehetőségtől csupán a Közép-magyarországi régióban élők estek el, ugyanis 2019. október 17-én felfüggesztésre került a VEKOP-5.2.1-17 „Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel” pályázati kérelmek befogadása az MFB Pontokon. Így azon Pest megyei lakosok, akik a napelemes rendszer megvásárlását MFB hitel felvételével tervezték már elestek ettől a lehetőségtől.
A villanyszámla kiváltásához szükséges napelemes energiatermelés mielőbbi elindítása érdekében a támogatástól elesett Közép-magyarországi régióban élő lakosok így saját forrásból, vagy egyéb banki finanszírozással tudják ezt követően megvásárolni saját napelemes rendszerüket. Szerencsés helyzetnek mondható, hogy az EU-Solar Zrt. ezután sem engedi el jelenlegi és potenciális ügyfeleinek a kezét, és az MFB0-ás hitelprogramot követően is támogatást nyújt partnerei számára a banki ügyintézésben.
VIDÉKIEKNEK MÉG NYITOTT A LEHETŐSÉG
A Pest megyén kívül élő lakosság szerencsésebb helyzetben van, mivel az ők hiteligényét másik, még nyitott operatív programban kezeli a Magyar Fejlesztési Bank. A vidéki lakosság a támogatása a GINOP-8.4.1/A-17 kódszámú és „Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel” című programból valósul meg. Természetesen a VEKOP-os pályázat felfüggesztése előre vetítheti, hogy idővel a GINOP-os forrás is kimerül, ezért azok számára javasolt mielőbb cselekedni, akik elkötelezettek a napelemes rendszerek vásárlása mellett.
cimke felhö
Újra indítottam, újra hasznosítás, újra szól a hatlovetu, szelektív hulladék gyűjtés,
A világ szmogos nagyvárosai közül 35 tett ígéretet a légszennyezettség csökkentésére 2019. október közepén Koppenhágában, hogy így megvalósítsák az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) a levegő minőségére vonatkozó célkitűzéseit.
Párizs az Eiffel-toronnyal.
FORRÁS: GETTY IMAGES
A világvárosok, köztük London, Párizs, Los Angeles és Újdelhi főpolgármesterei közös ígéretet tettek arra, hogy a következő két évben a szennyezettség csökkentése érdekében ambiciózus célokat tűznek ki, amelyekkel elérik vagy túl is szárnyalják a nemzetközi kötelezettségvállalásokat, és 2030-ra elérik a WHO által célul kitűzött levegőminőséget.
Az eredetileg negyven nagyváros által alapított, ezért C40-ként ismert, de már 94 várost tömörítő csoport csúcstalálkozóján többen kötelezték el magukat arra is, hogy nyilvános jelentéseket tegyenek arról, hogyan haladnak a WHO által kitűzött célok elérésében.
A WHO határérték-javaslata az évente átlagosan 10 mikrogramm – 2,5 mikrométernél kisebb – részecske egy köbméter levegőben. Ha a 35 városnak sikerül elérnie ezt, azzal akár 40 ezer ember idő előtti elhalálozása előzhető meg – vélik a szervezők.
A városok egészségessé tételét és a klímaváltozás megfékezését többek között az autóforgalom háttérbe szorításával, olcsó buszjáratok indításával, fák ültetésével igyekeznek elérni a polgármesterek.
A WHO szerint az emberek több mint 90 százaléka szennyezett levegőt lélegez be, amely idő előtti halálozást és betegségeket okoz. „A szennyezett levegő évente hétmillió embert öl meg főként a városokban, és hozzájárul a globális klímakatasztrófához” – mondta Antonio Guterres ENSZ-főtitkár Koppenhágában.
„A szennyezett levegő globális krízist jelent, és nekünk, polgármestereknek alapvető felelősségünk, hogy megvédjük az embereket a láthatatlan gyilkostól” – fogalmazott Sadiq Khan, London polgármestere. A hivatalos adatok szerint több mint kétmillió ember él olyan területeken Londonban, ahol a megengedettnél magasabb a levegő toxintartalma. Ennek megváltoztatására a világon elsőként kialakították az ultraalacsony emissziós zónát: minden járműnek szigorú előírásokat kell betartania, hogy bejuthasson a városközpontba – mondta el Khan.
Lisszabon polgármestere, Fernando Medina elmondta, hogy a portugál fővárosban a tömegközlekedésre csökkentett árú jegyeket vezettek be, aminek eredményeként 30 százalékkal emelkedett ezen járművek használata. Megnövelték a zöld területek nagyságát is, mintegy 200 futballpályányi részt telepítettek be növényekkel – tette hozzá.
Milánó polgármestere, Giuseppe Sala kifejtette, hogy az olasz nagyváros is egy nagy, alacsony emissziójú terület kialakításán dolgozik, és a tervek szerint a buszflottáját teljes egészében elektromosra cseréli a következő hét évben. „Politikai szempontból nem túl könnyű meggyőzni az embereket, hogy nem használják az autójukat, de jelenleg ez szükséges” – mondta Sala.
A városcsoport vezetője, Anne Hidalgo párizsi polgármester kifejtette, hogy szenzorokat helyeznek el például iskolákban és buszokon, hogy állandóan mérjék a légszennyezettség mértékét, és úgy tervezik, hogy 2024-re kitiltanak a francia fővárosból minden dízelüzemű járművet, 2040-re pedig minden benzines autót.
Létfontosságú, hogy a nagyvárosok korlátozzák a globális felmelegedés mértékét, mivel ezek felelnek a szénkibocsátás háromnegyedéért, és globálisan az energia több mint kétharmadát a városok használják fel az ENSZ szerint.
Miközben rekordokat dönt a megújuló energia, nehezen bírják a hagyományos energiatermelők a hőséget
Németországban a napos időnek köszönhetően rekordokat dönt a napenergia energia termelése. Januárban a szélenergia is is órási termelési többlettel zárt. Mindeközben pedig hagyományos nergiatermelésű erőműveket kelett leállítani a nagy meleg miatt.
A 2018 júliusi napsütési rekord mellett a napenergia a teljes német energiatermelés 15,1 százalékát tette ki, ezzel megelőzte a nukleáris energiát, amely 13,8 százalékos részarányt ért el az IWR intézet adatai szerint. (A napközbeni órákban a német villamosenergia-mixen belül 30-40 százalékos arányt ért el a napenergia.) Ezzel együtt júliusban még mindig a lignit és a feketeszén adta a termelés zömét, 26,6, és 16 százalékát.
De a megújulók nem csak júliusban, és napsütésben hasítanak. 2018 első félévében a megújuló energiaforrások – napenergia, szélenergia, vízenergia és biomassza – termelése az E.On adatai szerint csúcsot döntöttek, majd 10 százalékkal több energiát termelve mint egy éve Németországban. Ez a mennyiség a teljes évi német lakossági fogyasztás fedezésére alkalmas lenne. A megújuló áram zömét, a szélenergia produkálta, megelőzve a napenergiát, a biomasszát és a vízenergiát. 2018-ban eddig január 3-án mérték a megújuló energia termelési csúcsát Németországban. Akkor a szélerőművek az aznapi német fogyasztás 71 százalékát termelték meg.
A megújulok térnyerés mellett sem ezek a legjobb napjai a német energiatermelésnek, ugyanis úgy ahogy Franciaországban is, Németországban is számos fosszilis és nukleáris erőmű termelését csökkenteni kellett, mivel a nagy meleg miatt a hűtésük megoldhatatlanná vált.
Ez pedig további veszélyeket hordozhat hosszú távon, hiszen ha a mostani nyári meleg állandósul Európában, akkor az hosszabb távon is veszélyeztetheti a hagyományos energiatermelő erőművek működését, pont abban az időszakban, amikor egyébként is megnő a nagy meleg miatt az energiaigény.
Alternatív energia – a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető tiszta energia, úgy mint: napenergia, vízenergia, szélenergia, geotermikus energia. A megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket, melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb …
A weboldal cookiekat (sütiket) használ, hogy a legjobb felhasználói élményt biztosítsuk a látogatók számára. A cookiekat a böngésző tárolja és többek között olyan funkciót szolgál, hogy felismerjük, amikor visszatér az oldalra.
Megújuló energiaforrásnak nevezzük az energiahordozók azon csoportját, amelyek emberi időléptékben képesek megújulni, azaz nem fogynak el, ellentétben a nem megújuló energiaforrásokkal.A megújuló energiaforrások a napenergia közvetlen termikus és fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából kinyerhető energia, a …
Az energia lovasai a Széchenyi Futamon. Ahogy arról már korábban beszámoltunk óriási siker volt idén is a benzingőztől mentes Széchenyi Futam. Nézze meg a versenyről készült képes összefoglalónkat. Csapucha Adrienn. 2012. 05. 01. 18:04. Sport. Monaco és gépcsodák: zöld derbi Győrben.
Alternatív energia a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető tiszta energia, úgy mint : napenergia, vízenergia, szélenergia, geotermikus energia. Megújuló energia a különböző növényekből, növényi hulladékokból előállított energia alapanyag, amely lehet fa, fahulladék, biomassza stb.
Alternatív Energia- 20.08.14 16:35 Tudomány. Világűr Grönland. Ha a felmelegedés megállna, a grönlandi jégmező már akkor is mindenképp tovább olvadna egy új amerikai kutatás szerint. Akár hőszigetelnek is a napelemek egy új fejlesztéssel. Alternatív Energia
cimke felhö
Újra indítottam, újra hasznosítás, újra szól a hatlovetu, szelektív hulladék gyűjtés,
napkollektor, szélturbina,tiszta energiát, őko falu, kínai természetes energiával,
Megújuló energiaforrásnak nevezzük az energiahordozók azon csoportját, amelyek emberi időléptékben képesek megújulni, azaz nem fogynak el, ellentétben a nem megújuló energiaforrásokkal. A megújuló energiaforrások a napenergia közvetlen termikus és fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az árapály energia. A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.[2] A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsátása nélkül is felhasználható, azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést. Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható, ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a megújuló energiát felhasználó erőművek közé. A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye, többségük a környezetre és az élőlényekre ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsát ki, azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem használhatóak fel bárhol, és nem akármekkora mennyiségben Alternatív energia a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető tiszta energia, úgy mint: napenergia, vízenergia, szélenergia, geotermikus energia. A megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket, melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újratermelődik. Az alternatív energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, és nem okoznak környezet szennyezést. Alternatív energiaforrás az az energia hordozó, amelyből a jelenleg használatos szénhidrogének alternatívájaként valamilyen energiát (hő viz villamosenergia) tudunk kinyerni.
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK A napjainkra egyre aktuálisabb „alternatív energiaforrásokról“ – még laikusabb érdeklődőként is – az alábbiak biztosan eszünkbe jutnak: állandóan rendelkezésünkre áll és emberi beavatkozás nélkül rövid időn belül újratermelődik. Az alternatív energiaforrások jelentősége nemcsak abban rejlik, hogy alkalmazásukkal nem pusztítjuk környezetünket, hiszen egyben az emberi civilizáció továbbfejlődését sem akadályozza. A fejlődés fenntarthatóságát tehát lehetővé teszi. A fentiekből következően tudjuk azt is, hogy a fosszilis energiahordozókkal szemben – legyen szó kőolajról, kőszénről vagy éppen földgázról – nem fokozzák a környezetünkre oly káros hatásokat, mint amit például az üvegházhatás, a levegőszennyezés, illetve a felszíni- és felszín alatti vizeink szennyezése jelent. Mindennapjainkban arról is sokat hallunk, hogy a szél- és főleg a napenergia felhasználásával lehetőségünk van a villamosenergia – vagy egy jelentős részének – otthonunkban történő előállítására. Utóbbi annál is inkább égető, mert a fosszilis tüzelőanyagok alkalmazásának beszűkítése nélkül a globális felmelegedés megállítása szinte lehetetlen lesz. Szakkönyvek nélkül nem megy… A média reklámfelületein, a megújuló energiaforrások terjesztésében érdekelt cégek hirdetésein keresztül és más forrásokból tehát sokat hallunk a legfontosabb alternatív energiaforrásokról. Utóbbi körülmény a témával kapcsolatban felmerülő kérdéseinket pedig csak tovább fokozza. Persze, ha a hétköznapok embere arra kíváncsi, mennyivel járul hozzá háztartása energiaellátásához, illetve a felmerülő költségek csökkentéséhez. Vajon az információk- és félinformációk elegendő ismeretet nyújtanak a teljes körű tájékozódáshoz? A megújuló energiaforrások otthonunkban történő alkalmazása előtt megspórolhatjuk- e a témával foglalkozó legjobb szakirodalmat, a kérdéseinkre tudományos, ám mégis közérthető formában választ nyújtó szakkönyveket? A tisztánlátás napenergia, napelem, napkollektor, víz- és szélenergia, geotermikus energia és biomassza témában bizony könyvek nélkül nem megy. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Alternatív, megújuló energiaforrások felhasználási területei. Megújuló, alternatív energiaforrásokkal működő rendszerek, napelemek, napkollektorok, szélgenerátorok, hősszivattyúk, biomassza erőművek mind-mind olyan rendszert alkotnak, amelyeknek a működésükhöz szinte korlátlan mennyiségű energiaforrás áll rendelkezésül a Földön. A nem megújuló energiaforrásokkal működő berendezések, energiaforrásira számos olyan kutatás, bizonyítás van, hogy belátható időn belül hiány léphet fel belőlük. Az alternatív energiaforrásokkal működő rendszereket nem csak azért lenne célszerű minél szélesebb körben felhasználni, mert a környezetvédelmi szempontokból jelentős mennyiségű káros anyag kibocsátástól óvhatjuk meg a Földet, hanem azért is, mert költség megtakarítást is végezhetünk az megújuló energiaforrásokkal működő berendezésekkel. Alternatív energia Alternatív energia a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető tiszta energia, úgymint: napenergia, vízenergia, szélenergia, biomassza, geotermikus energia. A megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket, melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újra termelődik. Az alternatív energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, és nem okoznak környezetszennyezést. Alternatív energiaforrás az-az energiahordozó, amelyből a jelenleg használatos szénhidrogének alternatívájaként valamilyen energiát (hőenergia, mozgási energia, villamos energia) tudunk kinyerni. A kőolaj, a földgáz, a szén és az urán a nem megújuló energiafajták közé tartoznak. Ezek az energiafajták adják jelenlegi energiafelhasználásunk csaknem teljes részét, azonban, ahogy ezek neve is mutatja, készletük korlátozott, újratermelésükre nincs lehetőség, vagy az olyan lassú, hogy belátható időn belül a készletek megújulására nem számíthatunk. Vannak viszont olyan energiafajták, melyek folyamatosan újratermelődnek. Ezek az alternatív energiák (megújuló energiák) a napenergia, szélenergia, vízenergia, biomassza és a geotermikus energia. A fosszilis energiahordozó készletek végesek, ráadásul, ha növekvő energiaigényünket kizárólag ezek felhasználásával akarjuk kielégíteni, az a környezetszennyezés további fokozásával jár. Az sem mindegy, hogy jelentős részben importnyersanyagra épülő magyar energiaipar mennyiért szerzi be az energiát. Sajnos Magyarország lemaradása jelentős, a gazdaságos módon kinyerhető energia felhasználások terén. FELHASZNÁLÁSI TERÜLETEK: napenergia, napelem, napelem rendszerek, napkollektor geotermikus energia, hőszivattyú világítás korszerűsítés, led világítási eszközök szélenergia, szélgenerátor, szélerőmű megtermelt energia tárolása, hőszigetelés
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK A napjainkra egyre aktuálisabb „alternatív energiaforrásokról“ – még laikusabb érdeklődőként is – az alábbiak biztosan eszünkbe jutnak: állandóan rendelkezésünkre áll és emberi beavatkozás nélkül rövid időn belül újratermelődik. Az alternatív energiaforrások jelentősége nemcsak abban rejlik, hogy alkalmazásukkal nem pusztítjuk környezetünket, hiszen egyben az emberi civilizáció továbbfejlődését sem akadályozza. A fejlődés fenntarthatóságát tehát lehetővé teszi. A fentiekből következően tudjuk azt is, hogy a fosszilis energiahordozókkal szemben – legyen szó kőolajról, kőszénről vagy éppen földgázról – nem fokozzák a környezetünkre oly káros hatásokat, mint amit például az üvegházhatás, a levegőszennyezés, illetve a felszíni- és felszín alatti vizeink szennyezése jelent. Mindennapjainkban arról is sokat hallunk, hogy a szél- és főleg a napenergia felhasználásával lehetőségünk van a villamosenergia – vagy egy jelentős részének – otthonunkban történő előállítására. Utóbbi annál is inkább égető, mert a fosszilis tüzelőanyagok alkalmazásának beszűkítése nélkül a globális felmelegedés megállítása szinte lehetetlen lesz. Szakkönyvek nélkül nem megy… A média reklámfelületein, a megújuló energiaforrások terjesztésében érdekelt cégek hirdetésein keresztül és más forrásokból tehát sokat hallunk a legfontosabb alternatív energiaforrásokról. Utóbbi körülmény a témával kapcsolatban felmerülő kérdéseinket pedig csak tovább fokozza. Persze, ha a hétköznapok embere arra kíváncsi, mennyivel járul hozzá háztartása energiaellátásához, illetve a felmerülő költségek csökkentéséhez. Vajon az információk- és félinformációk elegendő ismeretet nyújtanak a teljes körű tájékozódáshoz? A megújuló energiaforrások otthonunkban történő alkalmazása előtt megspórolhatjuk- e a témával foglalkozó legjobb szakirodalmat, a kérdéseinkre tudományos, ám mégis közérthető formában választ nyújtó szakkönyveket? A tisztánlátás napenergia, napelem, napkollektor, víz- és szélenergia, geotermikus energia és biomassza témában bizony könyvek nélkül nem megy. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Alternatív, megújuló energiaforrások felhasználási területei. Megújuló, alternatív energiaforrásokkal működő rendszerek, napelemek, napkollektorok, szélgenerátorok, hősszivattyúk, biomassza erőművek mind-mind olyan rendszert alkotnak, amelyeknek a működésükhöz szinte korlátlan mennyiségű energiaforrás áll rendelkezésül a Földön. A nem megújuló energiaforrásokkal működő berendezések, energiaforrásira számos olyan kutatás, bizonyítás van, hogy belátható időn belül hiány léphet fel belőlük. Az alternatív energiaforrásokkal működő rendszereket nem csak azért lenne célszerű minél szélesebb körben felhasználni, mert a környezetvédelmi szempontokból jelentős mennyiségű káros anyag kibocsátástól óvhatjuk meg a Földet, hanem azért is, mert költség megtakarítást is végezhetünk az megújuló energiaforrásokkal működő berendezésekkel. Alternatív energia Alternatív energia a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető tiszta energia, úgymint: napenergia, vízenergia, szélenergia, biomassza, geotermikus energia. A megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket, melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újra termelődik. Az alternatív energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, és nem okoznak környezetszennyezést. Alternatív energiaforrás az-az energiahordozó, amelyből a jelenleg használatos szénhidrogének alternatívájaként valamilyen energiát (hőenergia, mozgási energia, villamos energia) tudunk kinyerni. A kőolaj, a földgáz, a szén és az urán a nem megújuló energiafajták közé tartoznak. Ezek az energiafajták adják jelenlegi energiafelhasználásunk csaknem teljes részét, azonban, ahogy ezek neve is mutatja, készletük korlátozott, újratermelésükre nincs lehetőség, vagy az olyan lassú, hogy belátható időn belül a készletek megújulására nem számíthatunk. Vannak viszont olyan energiafajták, melyek folyamatosan újratermelődnek. Ezek az alternatív energiák (megújuló energiák) a napenergia, szélenergia, vízenergia, biomassza és a geotermikus energia. A fosszilis energiahordozó készletek végesek, ráadásul, ha növekvő energiaigényünket kizárólag ezek felhasználásával akarjuk kielégíteni, az a környezetszennyezés további fokozásával jár. Az sem mindegy, hogy jelentős részben importnyersanyagra épülő magyar energiaipar mennyiért szerzi be az energiát. Sajnos Magyarország lemaradása jelentős, a gazdaságos módon kinyerhető energia felhasználások terén. FELHASZNÁLÁSI TERÜLETEK: napenergia, napelem, napelem rendszerek, napkollektor geotermikus energia, hőszivattyú világítás korszerűsítés, led világítási eszközök szélenergia, szélgenerátor, szélerőmű megtermelt energia tárolása, hőszigetelés
cimke felhö
Újra indítottam, újra hasznosítás, újra szól a hatlovetu, szelektív hulladék gyűjtés,
napkollektor, szélturbina,tiszta energiát, őko falu, kínai természetes energiával,
Megújuló energiaforrásnak nevezzük az energiahordozók azon csoportját, amelyek emberi időléptékben képesek megújulni, azaz nem fogynak el, ellentétben a nem megújuló energiaforrásokkal. A megújuló energiaforrások a napenergia közvetlen termikus és fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az árapály energia. A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.[2] A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsátása nélkül is felhasználható, azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést. Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható, ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a megújuló energiát felhasználó erőművek közé. A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye, többségük a környezetre és az élőlényekre ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsát ki, azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem használhatóak fel bárhol, és nem akármekkora mennyiségben Alternatív energia a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető tiszta energia, úgy mint: napenergia, vízenergia, szélenergia, geotermikus energia. A megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket, melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újratermelődik. Az alternatív energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, és nem okoznak környezet szennyezést. Alternatív energiaforrás az az energia hordozó, amelyből a jelenleg használatos szénhidrogének alternatívájaként valamilyen energiát (hő viz villamosenergia) tudunk kinyerni.
Az alternatív energiaforrások jelentik a jövőt – és ezzel most cseppet sem túloztunk. A környezetünkkel való ilyen fajta szimbiózis bárki számára adott, a kérdés csak az, hogy ki és milyen formában használja ki. Bemutatjuk a házakban, otthonokban használható zöldenergiákat.
Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető tiszta energia, úgy, mint: napenergia, vízenergia, szélenergia, geotermikus energia.
A megújuló energiaforrásokkal a természet adta alapvető lehetőségeket olyan módon lehet kiaknázni, hogy azzal nem szennyezzük a környezetet. Az egyik nagy előnyük, hogy szinte kiapaszthatatlanok. Az alternatív energiaforrások a természettel való együttélést jelentik, a jövő felé fordulást.
Az ilyen fajta rendszerek kiépítése pluszköltséggel jár, de hosszú távon sokkal jobban megéri, mint a hagyományos energiaforrások, ráadásul ez növeli házad értékét, és még a környezetet is kíméled.
napenergia:
Működése egyszerű; a nap sugárzását a fényelektromos jelenség segítségével elektromos árammá alakítja. Az így kinyert energiát tárolhatja akkumulátorokban, de közvetlenül hálózatra kötve is elláthatja a házat árammal. A napelem teljesítménye több tényezőtől is függ; a napelem típusától, méretétől, a napsugárzás intenzitásától, idejétől, hullámhosszától és beesési szögétől.
Egy valóban jó és minden szempontból teljes kihasználással üzemelő “napelempark”, jelenleg 10 és 20 év között térül meg. Ám a közeljövőben, a technikai fejlődésnek köszönhetően ez lecsökkenhet akár 3-5 évre is.
vizenergia
A ház közelében lévő patak már kitűnő alapját képezheti egy háztartási vízerőműnek. A beépített vízturbina áramot termel, de teljesítménye nagyban függ a patak esésétől és a vízhozamtól. Lényege, hogy forgómozgássá alakítja a víz energiáját, ami a generátoron keresztül válik elektromos árammá. Fontos, hogy a rendelkezésre álló vízhez igazított turbinát válassz az esése és a vízmennyiség alapján.
szélenergia
Mielőtt elkezdenéd tervezni a kerti szélgenerátort helyét, érdemes méréseket végezni. Hazánkban elsősorban a Kisalföldön, a Dunántúl és az Északi-középhegység bizonyos helyein érdemes szélenergiában gondolkodni.
Ahol ki van építve villamos hálózat, úgy csupán rá kell kötnöd a szélerőművet – ezt persze engedélyezés, a szolgáltatóval való tárgyalás és egy új, úgynevezett ad-vesz villanyóra felszerelése előzi meg. Ilyenkor, ha épp nem használsz áramot, a termelt energiát „odaadod" a szolgáltatónak, akivel ezért negyed-, vagy féléves időszakonként elszámolsz. Ahol nincs erre lehetőség, ott akkumulátorokban tárolhatod a termelt, de fel nem használt elektromos áramot.
geometrikus energia
A Föld magja felé haladva, a hőmérséklet 100 méterenként 5-7 fokkal nő. Lényegében az ebből a hőből származó energiát használod fel. A legelterjedtebb változata a geotermikus hőszivattyú, mely a földből vonja ki a hőt és adja le a házba, de csupán beállítás kérdése, hogy ez a folyamat megforduljon. Így nyáron hűt, télen fűt. Mivel árammal működik, érdemes napkollektorokkal vagy más alternatív, elektromos áramot termelő energiaforrással kiegészítve használni.
Az alternatív energiaforrások jelentik a jövőt – és ezzel most cseppet sem túloztunk. A környezetünkkel való ilyen fajta szimbiózis bárki számára adott, a kérdés csak az, hogy ki és milyen formában használja ki. Bemutatjuk a házakban, otthonokban használható zöldenergiákat.
Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető tiszta energia, úgy, mint: napenergia, vízenergia, szélenergia, geotermikus energia.
A megújuló energiaforrásokkal a természet adta alapvető lehetőségeket olyan módon lehet kiaknázni, hogy azzal nem szennyezzük a környezetet. Az egyik nagy előnyük, hogy szinte kiapaszthatatlanok. Az alternatív energiaforrások a természettel való együttélést jelentik, a jövő felé fordulást.
Az ilyen fajta rendszerek kiépítése pluszköltséggel jár, de hosszú távon sokkal jobban megéri, mint a hagyományos energiaforrások, ráadásul ez növeli házad értékét, és még a környezetet is kíméled.
napenergia:
Működése egyszerű; a nap sugárzását a fényelektromos jelenség segítségével elektromos árammá alakítja. Az így kinyert energiát tárolhatja akkumulátorokban, de közvetlenül hálózatra kötve is elláthatja a házat árammal. A napelem teljesítménye több tényezőtől is függ; a napelem típusától, méretétől, a napsugárzás intenzitásától, idejétől, hullámhosszától és beesési szögétől.
Egy valóban jó és minden szempontból teljes kihasználással üzemelő “napelempark”, jelenleg 10 és 20 év között térül meg. Ám a közeljövőben, a technikai fejlődésnek köszönhetően ez lecsökkenhet akár 3-5 évre is.
vizenergia
A ház közelében lévő patak már kitűnő alapját képezheti egy háztartási vízerőműnek. A beépített vízturbina áramot termel, de teljesítménye nagyban függ a patak esésétől és a vízhozamtól. Lényege, hogy forgómozgássá alakítja a víz energiáját, ami a generátoron keresztül válik elektromos árammá. Fontos, hogy a rendelkezésre álló vízhez igazított turbinát válassz az esése és a vízmennyiség alapján.
szélenergia
Mielőtt elkezdenéd tervezni a kerti szélgenerátort helyét, érdemes méréseket végezni. Hazánkban elsősorban a Kisalföldön, a Dunántúl és az Északi-középhegység bizonyos helyein érdemes szélenergiában gondolkodni.
Ahol ki van építve villamos hálózat, úgy csupán rá kell kötnöd a szélerőművet – ezt persze engedélyezés, a szolgáltatóval való tárgyalás és egy új, úgynevezett ad-vesz villanyóra felszerelése előzi meg. Ilyenkor, ha épp nem használsz áramot, a termelt energiát „odaadod" a szolgáltatónak, akivel ezért negyed-, vagy féléves időszakonként elszámolsz. Ahol nincs erre lehetőség, ott akkumulátorokban tárolhatod a termelt, de fel nem használt elektromos áramot.
geometrikus energia
A Föld magja felé haladva, a hőmérséklet 100 méterenként 5-7 fokkal nő. Lényegében az ebből a hőből származó energiát használod fel. A legelterjedtebb változata a geotermikus hőszivattyú, mely a földből vonja ki a hőt és adja le a házba, de csupán beállítás kérdése, hogy ez a folyamat megforduljon. Így nyáron hűt, télen fűt. Mivel árammal működik, érdemes napkollektorokkal vagy más alternatív, elektromos áramot termelő energiaforrással kiegészítve használni.
