Az alternatív energiaforrások közé tartozik a nap-, a víz-, a szél- és a geotermikus energia, a természeti jelenségekből előállított tiszta energia.
1. A természet erejének hasznosítása: Az alternatív energiák felemelkedése 2. Zöld energia: A jövő tiszta energiaváltozatainak feltárása 3. A fenntarthatóság beszerzése: Az alternatív energiaforrások csodája 4. Megújuló forradalom: Az alternatív energiaforrások felé történő elmozdulás 5. Nap, szél, víz: Az alternatív energiaforrások triumvirátusa
kedd, április 16, 2019
1 A megújuló energiaforrások legfontosabbfelhasználásiterülete afűtésreéshűtésreszolgáló hőtermelés,deegyre nagyobb jelentőséggel bírnaka villamosenergia-termelésbenésazüzemanyag-felhasználásban is.Ezeketafelhasználásimódokatmafőkéntfosszilistüzelőanyagokfelhasználásávalfedezik,ésamegújulóenergiaforrásokkalvalóhelyettesítésükjelentőstársadalmi-gazdaságielőnyökkel járhat. A megújuló energiaforrásokelőnye, hogya fosszilistüzelőanyagoknállényegesen kisebbkörnyezetihatássalrendelkeznek.Használatukcsökkentiazüvegházhatású gázok kibocsátását ésazéghajlatváltozásból eredő légszennyezést,ésolyanpozitívhatásokkal jár, mintasavasodáscsökkentése, az épített környezetromlásánakmérsékléseésamezőgazdaságihozamokjavítása. Továbbipozitívhatásokérhetőkelmásszennyezőanyagok (pl. hulladékésszennyvíziszap) energetikaihasznosításával, valamintacsökkentettszennyezőanyag-kibocsátássaljárótársadalmielőnyök(pl. aközegészségügyjavulása)csökkenésével.Hosszútávonafosszilistüzelőanyagokfelhasználásánakamegújulóenergiaforrásokfelhasználásávaltörténőcsökkentésehozzájárul Magyarország energiaimport-függőségének csökkentéséhezésa hazaienergiafelhasználásdiverzifikálásához. A megújulóenergiáthasznosítótechnológiákbatörténő beruházásokújmunkahelyeket teremtenek (vagy tartanak fenn), főként vidékiterületeken,ésújfejletttechnológiákathoznaklétre.Amegújuló energiát hasznosítótechnológiákalkalmazásatehátpozitívhatássalvanaziparésa mezőgazdaság szerkezetátalakítására,elősegítiaz innovációt,növeliezenágazatokversenyképességét,javítjaaz életminőségeta vidékitérségekben,éshozzájárulavidékenmaradáshoz.Maamegújulóenergiaforrásokelőállításaáltalábandrágább,piacképesebbés energiasűrűbb, mint a „hagyományos”fosszilistüzelőanyagoké.Fontos azonbanmegjegyezni, hogy ez csak a közvetlenülmegfigyelhető,úgynevezettbelső költségekés a fosszilistüzelőanyagokjelenlegiárainakösszehasonlításaalapjánállapíthatómeg.AzEU-tagállamokáltalvállaltfenntarthatófejlődésimegfontolásokazonban megkövetelik, hogy a hagyományosenergiaforrásokértékelésekorfigyelembevegyékaharmadikfelekvagy a társadalomáltalfizetettköltségeket(negatívexternáliákvagytársadalmiköltségek),amelyekmégnemtükröződnekazárakban[1.1]. Amegújulóenergiaforrásokpiacrajutásaéselterjedéseezért valamilyenformábanállamitámogatástésa fogyasztói árakbabeépítendőtöbbletköltségek finanszírozását igényli.Minélmagasabbamegújulóenergiaforrásokrészarányánakcélkitűzése,annálnagyobbszükségvantámogatásokra,éseztatársadalomnakés a döntéshozóknaktudatosítaniukkell. A támogatások akkor ésolyanmértékbenindokoltak, haaközvetlen gazdaságielőnyökésaközvetett társadalmi előnyökellensúlyoznitudjákatöbbletköltségeket. A megújuló technológiák gyorsfejlődéseésa fosszilistüzelőanyagokszűkösségemiattifolyamatosáremelkedéskövetkeztében ezek a támogatások idővel jelentősencsökkenhetnekvagy megszűnhetnek. A közvetlen vagy közvetett (árszerinti)támogatásokontúlmenőenamegújulóenergiaforrásokhasználatánakelőmozdításábanugyanolyanfontosanépszerűsítésükéstársadalmielfogadottságuk,mintatudatosságnöveléseésahasználatukravonatkozóinformációkterjesztése.Amegújulóenergiaforrásokhelyienergiaszükségletekkielégítéséreirányulószámoskezdeményezésinnovatív,környezetbarátmegközelítésekeredménye. Amegújulóenergiaforrásokhasználatánakelőmozdításáhozazonbanszükségvananyilvánosság bevonására. Mindenkitudja, hogyaz első energiaválság1972-73-ban volt. Legkésőbbazótaminden politikus és döntéshozó tudta, hogy azenergiávaltakarékoskodni kellastabil ellátás biztosítása érdekében. Az 1.1. ábramutatja,hogyminden figyelmeztetés ellenére azenergiafogyasztásaz elmúltévtizedekben dinamikusan nőtt:az 1980-as300 EJ-ről2006-ra-alegfrissebbrendelkezésreállóstatisztikákszerint-500 EJ-re, azaz mintegy 60%-kaltöbbre,mintatársadalomteljesfogyasztása[1.2].Ateljesglobálisenergiafogyasztásnövekedése [1.2] Érdemesmegjegyezni, hogy a társadalmakenergiaellátásának85%-aásványierőforrásoktól(pl.kőolaj, földgáz ésszén)függ. Ez a 85%-osarányalegstabilabbazelmúlt 100évenergiatörténetében.Természetesenafossziliserőforrásokarányaváltozott,ésa fogyasztásjelentősennőtt,deösszességébenateljesellátásbólvalórészesedésükma is ugyanolyan,mint100évvelezelőtt. Az ásványi készletekegyértelműenvégesek,éskérdéses, hogy meddig tartanak ki.Valójábana jelenlegienergiaellátásimódszereksúlyos környezetiproblémákatés komoly politikaiésgazdaságifeszültségeketokoznak.Aszén-dioxidkérdésénkívül,amelyazéghajlatváltozáslehetőségéthordozzamagában,egy sorrákkeltőanyaggalésnehézfém-kibocsátássalisszámolnunk kell.Nyilvánvaló,hogyanagymennyiségű energiaelőállításaés felhasználásaafentiekentúlmenőenisjelentőskörnyezeti hatásokkal jár.Abányáknakműködniükkell,salak-és hulladékhalmokkeletkeznek. Csak Magyarországon több mint10000érclelőhelyvan,éshabejárjukazországot,mindenholtalálkozhatunkvelük. Az energiatermelés mindig nagyterületeketfoglalel,ésacsővezetékek,vezetékek, utakésgyáraklefektetéséveltönkretesziatájat.Fontosmegjegyezni,hogymindezakkorigaz, hanagymennyiségű energiáttermelnek,mégamegújuló energiaforrásokból is. Általábanaz energiaforrásokat csakakkorszabadösszehasonlítani,haugyanaztazenergiátállítjákelő.Azilyenösszehasonlítások gyakran nagyon eltérőkörnyezetihatásokatéskárokattárnak fel, mintaztelsőregondoltuk. Ráadásul az energiaforrások,különösen a szénhidrogének,földrajzilagnagyonegyenlőtlenüloszlanak el abolygón. Nyilvánvaló, hogymásmegoldásokatkellkeresniazenergiaellátásterületén. Ezek közüla legvonzóbb az energiatakarékosság.Agondoselemzésazonbanazt mutatja, hogynagymennyiségűenergiátnehéz megtakarítani. A hatékonyenergiatakarékosságnakszámostechnikai, társadalmi és politikai feltétele van.Nemkívánokmostezekrekitérni,deminden tanulmány azt mutatja, hogyalegjobb esetben iscsakaz energiafelhasználásnövekedésénekmegállítása lehetséges.Ezazamérték,amita következő50évbenazenergiamegtakarításterénellehetne érni. Fontos megemlíteni a megújuló energiaforrásokés azatomenergiajelenlegi helyzetét.Mindkettőazenergiatermelésmintegy 15%-áttesziki,és egyenlő arányban részesedik. Amegújulóenergiákközül jelenlegavízenergiaadjaalegnagyobbrészesedést,mígazegyébenergiák elterjedtsége alacsony. Mindezt figyelembe véve szinte biztos, hogyreménytelen,hogya következő 30-50évenergiaszükségletét kizárólag megújuló energiaforrásokból fedezzük.Amiazatomenergia értékelését illeti,a helyzetnemjobb.Mindenüttkomoly társadalmi csoportok ellenzik azatomenergia bevezetését,ésa nukleáriskérdésekrőlfolytatottvitaaggodalomraadokot,ésgyakranpolitikai csatározásokközéppontjábanáll.Szintebiztos, hogyazéghajlatváltozáselkerülhetetlen.Célunktermészetesen a biztonságos energiaellátás megszervezése. A fenntarthatóságazenergiajövőjénekkulcskérdése.Ajövőalapvetőkihívása, hogy a népesség 2100-ban 8 és 11 milliárdközött lesz.Ázsiábanaz átalakulásjelentős lesz.Amintaztnapjainkkétgyorsan fejlődőgazdasága,KínaésIndia is mutatja,egyértelműenkiakarjákaknázniarendelkezésükreállóenergiaforrásokat. ASzaharátóldélrefekvőAfrikábantöbbmilliárdembert kell bevonni az energiaellátásba.Globálisanezkörülbelül2milliárdúj fogyasztót jelent, amihatalmasmennyiségűenergiát jelent. Eközbena kőolaj- ésföldgáztartalékokbeláthatóidőnbelül korlátozottak. Akörnyezetvédelemnekhelyi szinten kellműködnie,ugyanakkorbiztonságos globális környezetrevan szükség. Mindezhatássalleszazenergiaigényre,ésnembiztos, hogymindenrészletébenoptimálisirányúváltozások következnek be. Mennyi energiára leszszükség?Elégbiztoskiindulópontaz, hogy három és fél évtizede az energiafogyasztásváltozásaerősenkorrelálanépességszámmal. Ezvalószínűlegmégegyideigígyismarad. A továbbikeresletazonbanvalószínűlegamagasabbenergiafogyasztás irányábatoljael a várakozásokat. Ígyaz energiafogyasztás2020és2030közöttmintegy 700 EJ-refognőni. Az 1.2.ábra a2030-igvárhatóglobálisprimerenergia-igénytmutatja. 1.2. ábra - >Aglobálisprimerenergia-igényváltozása (1 millió tonna olaj=41,868 PJ) [1.3] 1.2. ábra:Aglobálisprimerenergia-igényváltozása (1 millió tonna olaj=41,868 PJ) [1.3] Az EurópaiUniójelenlegnemrendelkezikegységes,azenergiapolitikáját felvázoló dokumentummal,ésaAz erreirányulóerőfeszítésekcsak 2006-bankezdődtekelkomolyan. A megújulóenergiávalkapcsolatoskérdésekközé tartozik azellátásbiztonsága, a versenyképesség, a környezetvédelem, a szén-dioxid-kibocsátáscsökkentése, az energiahatékonyságésa kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés.AzEUenergiapolitikájánakközéppontjábantehát-azellátásbiztonsága;-azeurópai energiapiac liberalizációja és integrációja;-a megújuló energiaforrásokhasználatánaknövelése;valamint-az energiahatékonyságésaz energiatakarékosság előmozdítása áll.
2007januárjábanaBizottságelőterjesztetteaz„energiacsomagot”,amelyaközöseurópai energiapolitikaalapjaithivatottmegteremteni.Ezmagábanfoglaltaa Bizottság hosszú távú elképzeléseita„Megújulóenergiaforrásokravonatkozó ütemterv” címűközleményben, amely a Bizottság ambiciózus javaslatait fogalmazta meg a Tanács számára [1.4].Ejavaslatok alapján az Európai Tanácsmárciusbankötelezőérvényűcélkénthatározta meg, hogy2020-raaz EU teljesenergiafogyasztásának20%-átmegújulóenergiaforrásokbólkellfedezni.AzEurópaiTanácsemellettkötelezőérvényűminimáliscélkénthatároztameg,hogy2020-raaközlekedésbenhasználtbenzinésdízelenergiaegységekfogyasztásábanabioüzemanyagokaránya10%legyen.Eközösségicélelérése érdekében a tagállamoknak a helyirealitásokatfigyelembevevőnemzeticélokatkellkitűzniük,ésnemzeticselekvésitervekformájában jelentést kell tenniükaBizottságnakarról,hogyanfogjákezeketelérni. A nemzeticélokelérése érdekében a tagállamoknak sajátcélértékeketkell meghatározniuk a villamosenergiára, afűtésreéshűtésre, valamintabioüzemanyagokravonatkozóan. A megújulóenergiaforrásokhasználatánakelőmozdításárairányulószándékmárrészeazEUenergiapolitikaitörekvéseinek:1997-ben az EU energiapolitikaidokumentumaaztacélttűzteki,hogy2010-reateljesbelföldifogyasztás12%-átmegújulóenergiaforrásokbólszármazóenergiávalfedezzék. Az azóta elteltévtizedbenamegújuló energiaforrások arányánakmeglehetősenszerénynövekedéseaztjelentette, hogya 12%-oscéltvalószínűlegnemlehetelérni,ésa megújuló energiaforrásokarányaaz EU-ban 2010-re várhatóan nemhaladjamega 10%-ot. AzEUa 2008. január 30-án közzétett,amegújulóenergiaforrásokbólelőállítottenergiahasználatánakelőmozdításárólszólóeurópaiparlamentiéstanácsiirányelvrevonatkozójavaslatábanMagyarország2020-ra 13%-osmegújulóenergia-arányttűzöttkicélul[1].Ecélok elérése érdekébenazEUelőszöra2001/77/EKeurópaiparlamentiirányelvbenszabályoztaamegújulóenergiaforrásokbólszármazóvillamosenergiatámogatását[1.6];hamind a 25 tagállamteljesítinemzeticélkitűzéseit,akkor2010-re az EU teljes villamosenergia-fogyasztásának 22,1%-át megújuló energiaforrásokbólfedezik.A 2008. január 30-i dokumentum2020-ra20%-osunióscélttűzki.Amegújulóenergiafelhasználásátelősegítőtovábbifontosuniósdokumentumokközétartozikaz energia-végfelhasználásés az energetikaiszolgáltatásokhatékonyságáról szóló irányelv[1.7], amely előírja a tagállamok számára, hogy 2007. június 30-igkészítsék elnemzetiAzenergiahatékonyságicselekvésiterv előírja a tagállamok számára, hogykészítsenekenergiahatékonyságicselekvésitervet,amelyintézkedésekethatározmegazévi 1%-osminimálisanajánlottenergiamegtakarítás2007.június 30-ig történő elérésére.Az energiafelhasználáscsökkentésepozitívhatással van amegújulóenergiaforrásokrészarányánaknöveléséreis.Azépületek energiateljesítményérőlszóló irányelv[1.8]támogatjaa megújulóhőfelhasználását,különösenfűtésicélokra.Abioüzemanyagokrólszólóirányelv [1.9]előírjaatagállamokszámára, hogy a bioüzemanyagok és más megújuló üzemanyagok forgalombahozatalánakminimálisszintjéta tagállamok által nemzeti szinten meghatározott indikatívrészarányoknak megfelelően biztosítsák. Ecélkitűzésekküszöbértéke2005. december 31-iga nemzeti piaconforgalomba hozott benzinés dízelüzemanyagokenergiatartalmának2%-a, 2010. december 31-ig pedig 5,75%-a.Azenergiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezésérőlszóló irányelv[1.10], amely meghatározza azenergiatermékekés a villamosenergiaadórendszerétésadókulcsait. A megújuló energiaforrásokfelhasználásaegyre inkább előtérbe kerül a fosszilistüzelőanyagokfolyamatosanemelkedőáraiés acsökkenőkészletek, valamint az atomenergiával kapcsolatosaggodalmakmiatt.Hosszúmúltjaellenérea megújuló energiaforrásokrészesedéseateljesenergiafelhasználásbaneurópaiösszehasonlításbanmég mindigmeglehetősen szerény: 2004-ben az EU-25 energiafelhasználásánakmindössze6,2%-a származott megújulóforrásokból(1.3. ábra). 1] 1.3. ábra.Ateljesenergiafelhasználásösszetételének változása azEU-25-ben[1.1]Ezatendenciaazonban mindenképpenpozitív, amitmegerősítazEUelkötelezettségea fenntartható fejlődés ésazéghajlatváltozáselleni küzdelem mellett (1.4. ábra)Az EU megújulóenergiaforrásokravonatkozóstratégiája [1.11]Az EUfosszilistüzelőanyagokraépülőkitettségaz elmúlt másfél évtizedben közel 8%-kalnőtt.AzEurópábanelterjedthagyományosfosszilis energiaforrások (fekete-és barnaszén) felhasználásának csökkenésétleginkábba földgáz (60%), majd a megújulóenergia(58%)ésanukleárisenergia(28%)okozta.afogyasztásnövekedéséveljártegyütt.Mivelafosszilis energiaforrásoktöbbségeimportbólszármazik,azellátásbiztonságaegyrenagyobbhangsúlytkapazEUenergiapolitikájában.Anemzetköziszíntérenáltalánoskonszenzusvanabban, hogy a megújulóenergiaforrásokfokozottfelhasználásakulcsfontosságúakibocsátáscsökkentésiésellátásbiztonsági célokeléréséhez.Ezjól tükröződikazEUkülönbözőenergiapolitikaidokumentumaiban:az1997-esfehérkönyvcélultűzteki, hogyamegújulóenergiaforrások2010-reazEUteljesvillamosenergia-fogyasztásának12%-áttegyékki.Ezentúlmenőena2001/77/EKirányelvamegújuló energiaforrásokbólszármazóvillamos energiabevezetésénekelőmozdításaérdekében2010-igmindentagállamszámárakonkrét,kötelezőerejűcélokathatározottmeg. Azirányelvcélultűzi ki, hogy2010-reaz EUteljes villamosenergia-fogyasztásának21%-átmegújulóenergiaforrásokbólfedezzék: 2004-benamegújulóenergiafelhasználás90%-aa25tagúEU-bankétforrásbólszármazott:biomasszábólésvízenergiából.Abiomasszaateljesmennyiségkétharmadáttetteki,ésezafőhajtóerő.Nem véletlentehát, hogyabiomasszaazEUmegújulóenergia-politikájánakegyikprioritása,és2005-benazEUcselekvésitervetdolgozott kiabiomassza felhasználásának növeléséreAzEUszakértői a 2010-escéleléréséneklegnagyobb lehetőségéta biomassza felhasználásában látják,afőfelhasználásiterületpedigszektorokközülazenergiatermelést, ahőtermeléstés aközlekedéstjelöltékmeg. Magyarországon az energiafelhasználás összetételének változása (1.5. ábra) azuniósátlagnálnegatívabbhosszú távú tendenciát mutat.A teljes magyarországi energiafelhasználás1990és2004közöttcsaknem10%-kal csökkent,miközbenazimportáltfosszilistüzelőanyagokarányaelértea67,3%-ot,az importfüggőség pedig-anukleárisüzemanyagimportotisbeleértve-a78,5%-ot,agázfelhasználás30%-osnövekedésemiatt.1] Amegújuló energiaforrásokrészarányaMagyarországenergiaellátásábanaz elmúlt évekbennőtt,a2001.évi36,4 PJ-ról2006-ra54,8 PJ-ra,amiközel50%-osnövekedést jelentebbenazidőszakban.2007-revonatkozóelőzetes adatok szerint2006-ban55,2 PJPJmegújulóenergiáthasználtakfel,ami4,9%-os részarányt jelent (1.6. ábra).Az1990-esévek közepe óta tartóstagnálás2003ótaintenzívebbnövekedésnekadtaátahelyét.Eznagyrészta biomassza alapúenergiatermelésnövekedésénekvoltköszönhető,amelyakedvezőtámogatásirendszereknekköszönhető.Anemzetiszakértőkvéleményeazonbannagymértékbeneltérahasonlóösszetételűjövőbeli növekedési pályák fenntarthatóságát illetően. 1.6. ábra - A megújulóenergiaforrásokarányaaz EU-ban és Magyarországon [1.1]> 1.6. ábra-A megújulóenergiaforrásokarányaaz EU-ban és Magyarországon [1.1] Magyarországon abiomasszaalegszélesebbkörben használtmegújuló energiaforrás, amelyközelAbiomasszautána geotermikus energia (3,6 PJ), a megújulóhulladék, abioüzemanyagok(0,96 PJ)és a vízenergia (0,67 PJ)következik,bárezekabiomasszánáljóvalkisebbmértékben. 1.7. ábra -Amegújuló energiatermelés megoszlásaMagyarországon2006-ban [1.1]> 1.7. ábra:Amegújuló energiatermelés megoszlásaMagyarországon2006-ban [1.1] Abiomasszaalapúhő- és villamosenergia-termelésfőalapanyagaatűzifa, amelyetáltalábanközvetlenégetésselésnéhatüzelésselegyütthasználnak.Atűzifátnagy mennyiségbenhasználjákaháztartások, általábankevésbéhatékonykazánokban.Azenergetikai célúbiomasszaalapjátképezikmégaszőlőmaghéj,amaghéjésmás mezőgazdasági éskertészetimelléktermékekéshulladékok,amelyeketerőművekbenégetnekel,valamintaspeciáliscélokratermesztettfás és lágyszárú energianövények.Hazánkbanamegújulóenergiátjelenlegfőkénthő- és villamosenergia-termelésrehasználják,korlátozottantüzelőanyagként;a2006-banfelhasználtmintegy55milliókilowattmegújulóenergianagyrészéthőtermelésrehasználtákfel.Amegújulóenergiafelhasználásnövekedésétaz elmúlt években a megújulóvillamosenergia-termeléshajtotta,dea megújulóenergiarészarányaahőtermelésben(61%) mégmindigmeghaladjaa zöldáram-termelés(37%)arányátahőnekmegfelelőteljesmegújulóenergiafelhasználásban.Megkezdődöttabioüzemanyagok hazai felhasználása, deateljesmegújuló energiafelhasználásonbelülirészarányukmégmindigalacsony.1.1.Villamosenergia-termelésmegújulóenergiaforrásokbólAzenergiárólszólvafontosmegjegyezni, hogyavillamosenergiajelentőségefokozatosannőttazelmúltévtizedekben.[...][...][...][...][...][...] [...] [...] [...] [...] [...]] Részbenegy2001-benelfogadottuniósirányelvnekköszönhetőena25unióstagállamátlaga2010-revárhatóaneléri a19%-ot,ésezzelazEUközelebbkerüla megújulóenergiaforrásokbólelőállítottvillamos energia21%-osrészarányáravonatkozócélkitűzéséhez.Kilenctagállam-köztükMagyarország-jóútonhaladanemzeti célkitűzésekteljesítésefelé,dea tagállamok többségemesszeelmaradavállalások teljesítésétől,amimiatt a Bizottsághat tagállam ellenjogsértési eljárástindított. Az elmúlt évtizedben aszélenergiakülönösenerőteljesnövekedéstmutatott(1.9. ábra), ésabiomasszábólelőállítottenergiaisjelentőselőrelépéstért el. 1.9. ábra - A megújulóenergiatermelésösszetételeaz EU25-ben [1.1]> 1.9. ábra:A megújulóenergiatermelésösszetételeaz EU25-ben [1.1]Ajelenlegiuniósirányelvek és azezekbőlkövetkezőnemzetitámogatásirendszerekjelenleg elsősorban a megújulóenergiatermeléstésamegújulóenergiaközlekedésicélúfelhasználásánakelőmozdításátrészesítikelőnyben.azuniósirányelvtámogatja.EnnekkövetkeztébenekétágazatMagyarországonisállami ösztönzőkhatálya alá tartozik. Azöldáram-termelést a magyar jogszabályokabetáplálásidíjfizetésikötelezettségekkelésabetáplálásidíjakközvetlenkiegészítésével, míg a bioüzemanyagokelterjedésétadómentességekkel,adókedvezményekkelésadódifferenciálással támogatják.Amegújulóenergiaforrásokbóltörténőhőtermelésreazonbannincskülöntámogatásirendszer. A támogatásokeredményekéntabiomassza villamosenergia-termelésretörténőfelhasználása 2003ótajelentősennőtt Magyarországon,amegújulóforrásokbólszármazóvillamosenergia-termelés2005-ben ateljesvillamosenergia-igény4,5%-át, 2006-ban pedigjelentőscsökkenésután3,7%-át tette ki(1.(A 2007. évi adatokaztmutatják,hogyamegújulóktermelés az előző évi 1624 GWh-ról 2019 GWh-ra nőtt,ésa zöldárama villamosenergia-fogyasztás4,6%-áttette ki).Magyarországazonban még a2006-oscsökkenéslevonásautániseltudtaérnia 2010-re kitűzött 3,6%-osrészaránycélt, amelyeta 2001/77/EK irányelvvel összhangban vállaltaz EU-hoz való csatlakozást követően. 1.10. ábra - A hazai megújulóenergiaforrásokbólszármazóvillamosenergiarészarányánakváltozása[1.1]> 1.10. ábra:A hazai megújulóenergiaforrásokbólszármazóvillamosenergiarészarányánakváltozása[1.10.1. 1] A megújulóenergiaforrásokbólszármazóvillamosenergiatermelésének2003ótatapasztalhatónövekedéseameglévőerőművekbiomassza-tüzelésretörténőátállításánakköszönhető(Pécsierőmű-49 MW,Kazimbartikaierőmű-30 MW,Ajukaierőmű-20 MW), valamintameglévőszéntüzelésűerőművekátalakításaatűzifa ésmásmezőgazdasági termékek szénnel valóegyüttestüzeléséreátalakításnélkül(Tiszapalkonyai és Mátraierőművek). Ez a két technológiaa megújulóenergiahasznosításánaklegolcsóbb ésleggyorsabbformájánaktekinthető.Egy-két kivételtől eltekintve azonban ezeket a technológiákatnagyonalacsony hatásfok jellemzi.Azátalakítóerőművekátlagos hatásfokanemériela30%-ot.Avillamosenergia-éshőtermelésrekorszerűbbtechnológiákállnakrendelkezésre,dea megújuló hőtermelés támogatásánakhiányamiattaz erőművek nemösztönözneka hőhasznosítására. Abiomasszamelletta megújulóforrásokbólszármazóvillamosenergia-termelésmintegy12%-aszármazott 2006-ban vízenergiából, további 6%-apedig kommunálishulladékból. Aszélenergiajelentőségeajövőbenvárhatóannőnifog,ahogya2006 tavaszánjóváhagyott330 MW beépítettszélenergia-kapacitásonosztozószélerőművekfokozatosanépülnekéskezdik meg avillamosenergia-termelést.2006-bana megújulóenergia-termelésmintegy 17%-kalcsökkent(1.11. ábra).(szőlőtörköly,húsmaradék) isfelhasználjákazerőművekben,deezekanyersanyagoknem állnakkönnyenrendelkezésre.Ennekfényébena Magyar Energia Hivatal 2006-bancsökkentettea MátraiErőműbőlés másbiomasszaerőművekbőlszármazó„zöldáram”kötelezőtovábbításánakmértékét,mert2006elejénjelentőshiányvoltaKÁPforrásaibólazöldárambetáplálásidíjánakfinanszírozására.Abetáplálásitarifarendszeralkalmazásaindokoltvolt.Ahazaimegújulóenergiatermelésfejlődése[1.1] Az elmúlt években a támogatásirendszereka megújulóenergiatermelésjelentősnövekedéséteredményezték. A növekedés azonbancsakegyoldalú volt,mivelnéhány meglévőerőművetbiomassza-tüzelésűerőművéalakítottakát.Megújulóhőenergia-termelés 1.3. Bioüzemanyag-hasznosítás1.4.Hivatkozásokaz 1.fejezetbenBiomassza-energia Szélenergia Geotermikus energia 4.1.Hazaigeotermikus energia4.2.Geotermikushőhasznosítás4.3.Geotermikusvillamosenergia-hasznosítás 4.4. Esettanulmányok 4.5.Hivatkozásoka4.fejezetbenNapenergia 5.1.Hazainapenergia5.2. Passzív napenergia5.3. Aktív napenergia5.4.Napenergiábólszármazóáramtermelés5.5. Esettanulmányok 5.6.Hivatkozásokaz 5.fejezetbenVízenergia 6.1.Vízenergia6.2.Hazaivízenergia6.3. Esettanulmányok 6.4.fejezetKörnyezetihatások7.1.Alégszennyezéshatásai7.2.Éghajlatvédelemésmegújuló energiafelhasználása7.3Egyébenergiávalkapcsolatoskörnyezetszennyezés 7.47.fejezet Hivatkozások