12.16.2018
Újrafeldolgozás, újrahasznosítás, recycling… Sokféleképpen nevezzük, de mindegyiknek egy a lényege: az anyagában történő hasznosítás, mert ezen tevékenységnek köszönhetően a hulladékból újra termék készül! Így a másodnyersanyag (hulladék) nem vész el, csak átalakul. A szelektív hulladékok újrafeldolgozásával jelentős mennyiségű elsődleges nyersanyagot takaríthatunk meg, ami a környezet szempontjából mindenképpen kedvező. Ne feledjük azonban, hogy az újrafeldolgozás során is elkerülhetetlenül szennyezés keletkezik - tehát a megelőzéshez és az újrahasználathoz képest kevésbé környezetbarát megoldás, amit az alábbi hulladékhierarchia is jól szemléltet. “A szelektív hulladékgyűjtés csak egy eszköz a tiszta környezet elérése érdekében, nem pedig maga a cél!” alternativ energia Környezetvédelem = Szelektív hulladékgyűjtés? Ha valakinek feltesszük a kérdést, hogy: “Te környezettudatos vagy?”, 80-90%-ban azt válaszolja, hogy: “Igen, szelektíven gyűjtöm a hulladékot!” De annak ellenére, hogy szinte mindenkinek ez jut először az eszébe a környezetvédelemről, ahhoz képest mindössze az összes hulladék kb. 17%-át válogatjuk szét, ami jócskán elmarad az északnyugat-európai országok statisztikáitól … Itt figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy amíg nálunk évente kb. 370 kg hulladék keletkezik fejenként, addig Nyugat-Európában ez a szám 600-800 kg/fő/év… Remélhetőleg ezt a hulladékmennyiséget mi sosem érjük el és tanulunk az észak-nyugati országok hibájából. Magyarországon már több mint száz cég foglalkozik hulladékhasznosítással, az egyetemeken is komoly kutatómunka folyik ezen a téren. Az újrahasznosított termékek nagyon színes skálán mozognak, erről mi sem tanúskodik jobban, mint a Hulladékból Termék kiállítás. A tárlatot kiszolgáló hulladékos portálon megtalálható az összes cég és több ezer termékük. Talán ezek a termékek cáfolják legjobban azt a tévhitet, miszerint a szelektív hulladékot összeöntenék. Pedig a dolog ennél sokkal többről szól (ld. újrahasználat, megelőzés). A vegyes hulladék (szemét) alkotórészeit is meg lehet próbálni szétválasztani (rostálással, mágnessel, mikrobiológiai módszerrel (MBH), stb.), de mennyivel könnyebb, mennyivel tisztább megoldás, ha csak egyszerűen külön gyűjtjük! Az Európai Uniónak is kifejezett célja, hogy a hulladékgazdálkodásban a “recycling”, vagyis az újrafeldolgozás váljon meghatározóvá. Ez persze nem megy magától, a tagországokban nemcsak a szelektív gyűjtést kell támogatni, de a másodnyersanyagokat felhasználó ipar kialakítását is, pl. az újrahasznosító cégeket! Az újrahasznosítás minősége Az újrahasznosítás eredményét, termékét két minőségi kategóriába sorolhatjuk: upcycling (felhasznosítás, vagy értéknövelő újrahasznosítás) és downcycling a (lehasznosítás, vagy értékcsökkentő újrahasznosítás). A két fogalom tehát az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti minőségét fejezik ki. Az értéknövelő újrahasznosítás esetében az anyag minőségét megtartva történik a hasznosítás, így az (elvileg) korlátlan számú alkalommal azonos típusú és minőségű termék gyártására alkalmas. Ilyen például az üveg hasznosítása, vagy amikor válogatott papír hulladékból kartonbútor készül! Az értékcsökkentő újrahasznosítás gyengébb minőségű terméket eredményez, mint például amikor a PET palack hulladékból nylonzacskót gyártanak. Másik példa a szelektíven gyűjtött papírok esete, ahol a hasznosítás során a papírrostok egyre rövidülnek,
Újrafeldolgozás, újrahasznosítás, recycling… Sokféleképpen nevezzük, de mindegyiknek egy a lényege: az anyagában történő hasznosítás, mert ezen tevékenységnek köszönhetően a hulladékból újra termék készül! Így a másodnyersanyag (hulladék) nem vész el, csak átalakul. A szelektív hulladékok újrafeldolgozásával jelentős mennyiségű elsődleges nyersanyagot takaríthatunk meg, ami a környezet szempontjából mindenképpen kedvező. Ne feledjük azonban, hogy az újrafeldolgozás során is elkerülhetetlenül szennyezés keletkezik - tehát a megelőzéshez és az újrahasználathoz képest kevésbé környezetbarát megoldás, amit az alábbi hulladékhierarchia is jól szemléltet. “A szelektív hulladékgyűjtés csak egy eszköz a tiszta környezet elérése érdekében, nem pedig maga a cél!” alternativ energia Környezetvédelem = Szelektív hulladékgyűjtés? Ha valakinek feltesszük a kérdést, hogy: “Te környezettudatos vagy?”, 80-90%-ban azt válaszolja, hogy: “Igen, szelektíven gyűjtöm a hulladékot!” De annak ellenére, hogy szinte mindenkinek ez jut először az eszébe a környezetvédelemről, ahhoz képest mindössze az összes hulladék kb. 17%-át válogatjuk szét, ami jócskán elmarad az északnyugat-európai országok statisztikáitól … Itt figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy amíg nálunk évente kb. 370 kg hulladék keletkezik fejenként, addig Nyugat-Európában ez a szám 600-800 kg/fő/év… Remélhetőleg ezt a hulladékmennyiséget mi sosem érjük el és tanulunk az észak-nyugati országok hibájából. Magyarországon már több mint száz cég foglalkozik hulladékhasznosítással, az egyetemeken is komoly kutatómunka folyik ezen a téren. Az újrahasznosított termékek nagyon színes skálán mozognak, erről mi sem tanúskodik jobban, mint a Hulladékból Termék kiállítás. A tárlatot kiszolgáló hulladékos portálon megtalálható az összes cég és több ezer termékük. Talán ezek a termékek cáfolják legjobban azt a tévhitet, miszerint a szelektív hulladékot összeöntenék. Pedig a dolog ennél sokkal többről szól (ld. újrahasználat, megelőzés). A vegyes hulladék (szemét) alkotórészeit is meg lehet próbálni szétválasztani (rostálással, mágnessel, mikrobiológiai módszerrel (MBH), stb.), de mennyivel könnyebb, mennyivel tisztább megoldás, ha csak egyszerűen külön gyűjtjük! Az Európai Uniónak is kifejezett célja, hogy a hulladékgazdálkodásban a “recycling”, vagyis az újrafeldolgozás váljon meghatározóvá. Ez persze nem megy magától, a tagországokban nemcsak a szelektív gyűjtést kell támogatni, de a másodnyersanyagokat felhasználó ipar kialakítását is, pl. az újrahasznosító cégeket! Az újrahasznosítás minősége Az újrahasznosítás eredményét, termékét két minőségi kategóriába sorolhatjuk: upcycling (felhasznosítás, vagy értéknövelő újrahasznosítás) és downcycling a (lehasznosítás, vagy értékcsökkentő újrahasznosítás). A két fogalom tehát az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti minőségét fejezik ki. Az értéknövelő újrahasznosítás esetében az anyag minőségét megtartva történik a hasznosítás, így az (elvileg) korlátlan számú alkalommal azonos típusú és minőségű termék gyártására alkalmas. Ilyen például az üveg hasznosítása, vagy amikor válogatott papír hulladékból kartonbútor készül! Az értékcsökkentő újrahasznosítás gyengébb minőségű terméket eredményez, mint például amikor a PET palack hulladékból nylonzacskót gyártanak. Másik példa a szelektíven gyűjtött papírok esete, ahol a hasznosítás során a papírrosto.
Megújuló energiaforrásnak nevezzük az energiahordozók azon csoportját,
amelyek emberi időléptékben képesek megújulni, azaz nem fogynak el,
ellentétben a nem megújuló energiaforrásokkal. A megújuló energiaforrások a
napenergia közvetlen termikus és
fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából
kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az árapály energia.
A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó
energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.[2]
A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsátása nélkül is felhasználható,
azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést.
Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható,
ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a
megújuló energiát felhasználó erőművek közé.
A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye,
többségük a környezetre és az élőlényekre ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsát ki,
azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem használhatóak fel bárhol, és nem
akármekkora mennyiségben
Alternatív energia a természeti jelenségek kölcsönhatásából
kinyerhető tiszta energia, úgy mint: napenergia, vízenergia, szélenergia,
geotermikus energia. A megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket,
melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi
beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újratermelődik.
Az alternatív energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a
fenntartható fejlődés alapelveivel, és nem okoznak környezet szennyezést.
Alternatív energiaforrás az az energia hordozó, amelyből a jelenleg használatos
szénhidrogének alternatívájaként valamilyen energiát (hő viz villamosenergia) tudunk kinyerni.
cimke felhö
Alternatív energia,kölcsönhatás,hő viz villamosenergia,emberi beavatkozás,megújul,geotermikus energia,
újratermelődik,napenergia, vízenergia, szélenergia,alternatív energiaforrások,biomassza,
tiszta energia,geotermikus energia,energia hordozó,környezet szennyezés,fenntartható fejlődés,
linkfarm weblink itthun linkcsereoldal linkkollekció ahova linkhalom linkajánló linkek linkgyüjtemény linkbank linkkatalógus linkteam linkköz linkunderground netkereso magyar-honlap wyw webkatalogus wal netmax linkkatalogus.dcweb webcim webkatalogus.itthun ok.hu startolj linkegyseg linkdr linkpark linkweb linkweb hungarian-web lapozz directory.groundzero linkkatalogus linkpont linkkatalogusok linkelek hun-web linktar 100lap ifju linktipp linky qwqw sasszem kapu katalogus.wmh legjobbak.click tlap
biztospénzek (1biztospenzek.blogspot.com)
https://bulvarosmedia.blogspot.com/
